Antonio Tajani

A 2000 óta érvényes, több országot érintő fizetésképtelenségi szabályok aktualizálása időszerűvé vált, állítja az Európai Bizottság. A tíz éves tapasztalatra építve az új szabályok már nem a felszámolásra helyezik a hangsúlyt, valamint új megközelítést alakítanak ki annak érdekében, hogy a vállalkozások segítséget kapjanak a pénzügyi nehézségek megoldásához, tiszteletben tartva ugyanakkor a hitelezők jogát ahhoz, hogy pénzükhöz jussanak.

A fizetésképtelenség egy dinamikus és modern gazdaságban hétköznapi jelenségnek számít. A vállalkozások mintegy 50 százaléka öt évet sem ér meg, és évente körülbelül 200 000 cég megy tönkre az EU-ban, ami azt jelenti, hogy Európában naponta körülbelül 600 vállalkozás megy csődbe, olvasható az Európai Bizottság közleményéből. Csak Magyarország várhatóan 23 500, idén indított felszámolási eljárással zárja 2012-t (az Opten friss adatairól itt olvashat).

Az uniós felszámolások negyedének van több országot érintő eleme. A bizonyítékok azonban arra engednek következtetni, hogy a kudarcot vallott vállalkozók tanulnak a saját hibáikból és másodszorra többnyire sikeresebbek. Az adatok szerint a később sikeressé váló vállalkozók közel 18 százaléka az első próbálkozásával kudarcot vallott.

A „mentés és helyreállítás" kultúrája

Az új szabályok növelik a több országot érintő fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét. Mindez a becslések szerint évente 50 ezer vállalatot érint az EU-ban. A gazdálkodó szervezetek és egyének számára a pénzügyi nehézségek megoldásához nyújtandó segítség érdekében ez az első lépés a „mentés és helyreállítás" kultúrájának kialakulása felé az EU-ban. A kérdést a december 12-én elfogadott szakpolitikai közlemény vizsgálja tovább, amely azonosítja a nemzeti fizetésképtelenségi jog azon területeit, amelyek legvalószínűbben teremtenek „barátságtalan” üzleti környezetet és akadályozzák a belső piacon egy hatékony fizetésképtelenségi keretrendszer kialakulását.

„A vállalkozások nélkülözhetetlenek a jólét és a munkahelyek megteremtéséhez, egy vállalkozás elindítása – és működtetése – azonban nehéz, különösen a mai gazdasági légkörben”, nyilatkozta Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „Aktualizálnunk kell a jelenlegi fizetésképtelenségi szabályainkat annak érdekében, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások könnyebben felszínen maradhassanak ahelyett, hogy felszámolnák őket. A felszámolások miatt évente 1,7 millió munkahely szűnik meg. Szeretnénk egy második esélyt adni a tisztességes vállalkozások és alkalmazottaik számára.”

Antonio Tajani alelnök, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos hozzátette: „A felmérések azt mutatják, hogy az „újrakezdők” sokkal sikeresebbek és tovább életképesek maradnak, mint az átlagos kezdő vállalkozások, gyorsabban növekednek és több alkalmazottat foglalkoztatnak. Az üzleti bukás nem jelenthet egy életre szóló büntetést, amely megtilt minden jövőbeli vállalkozói tevékenységet, hanem a tanulás és a fejlődés egy lehetőségeként kell rá tekinteni – e nézőpontot ma már a tudományos kutatás terén tett előrelépés alapjaként fogadjuk el.”

Fontos tehát – állapítja meg a bizottság –, hogy olyan modern jogszabályokat és hatékony eljárásokat biztosítsunk a kellő gazdasági háttérrel rendelkező vállalkozások számára, amelyekkel azok sikerrel leküzdhetik a pénzügyi nehézségeket és újabb esélyt kaphatnak.

Legyen vállalkozásbarát a környezet!

Az EU fizetésképtelenségi rendeletének felülvizsgálata a meglévő szabályok aktualizálását célozza annak érdekében, hogy azok támogassák a nehézséggel küzdő vállalkozások szerkezetátalakítását és egy vállalkozásbarát környezetet alakítsanak ki, különösen pénzügyi válság idején. A 2000-ben született rendelet így a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jog terén – különösen a súlyosan eladósodott vállalatok tekintetében – bekövetkezett változásoknak megfelelően megújul. A hitelezők érdekeit a szerkezetátalakítás is szolgálhatja, mivel ezáltal nagyobb valószínűséggel juthatnak hozzá a pénzükhöz, amely a felszámolás során egyébként elveszhet.

A jogbiztonság is nő a joghatóság meghatározására vonatkozó egyértelmű szabályok révén, valamint annak biztosításával, hogy a különböző eljárásokkal foglalkozó bíróságok szorosan együttműködjenek abban az esetben, amikor az adós több tagállamban áll fizetésképtelenségi eljárás alatt. A hitelezőknek nyújtott tájékoztatás is javul azáltal, hogy a tagállamok kötelesek lesznek közzétenni a kulcsfontosságú határozatokat, például a fizetésképtelenségi eljárások megindítására vonatkozóan. E változások – mindent egybevéve – növelik a több országot érintő fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét.

A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások és egyének vonatkozásában a javaslat célja megtenni az első lépést a „mentés és helyreállítás" kultúrájának kialakulása felé az EU-ban. A kihívást azt jelenti, hogy az adós pénzügyi nehézségeit a hitelező érdekeit védve oldják meg. A jövőben külön szabályokat lehetne felállítani a tisztességes vállalkozók tekintetében, illetve a csaláson alapuló vagy gondatlan gazdálkodás nyomán bekövetkező csőd eseteire. A jóhiszemű csődök esetében az adósságok és a csődből fakadó joghátrányok alóli rövidebb idő alatt történő mentesüléssel biztosítható az, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.