Második esély tisztességes vállalkozásoknak

Az Európai Bizottság modern fizetésképtelenségi szabályokat javasol mintegy mentőövként a gazdasági válság által sújtott vállalkozásoknak. A több országot érintő fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok aktualizálása az egyébként életképes vállalkozásokat védi. Az unió célja, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

Antonio Tajani

A 2000 óta érvényes, több országot érintő fizetésképtelenségi szabályok aktualizálása időszerűvé vált, állítja az Európai Bizottság. A tíz éves tapasztalatra építve az új szabályok már nem a felszámolásra helyezik a hangsúlyt, valamint új megközelítést alakítanak ki annak érdekében, hogy a vállalkozások segítséget kapjanak a pénzügyi nehézségek megoldásához, tiszteletben tartva ugyanakkor a hitelezők jogát ahhoz, hogy pénzükhöz jussanak.

A fizetésképtelenség egy dinamikus és modern gazdaságban hétköznapi jelenségnek számít. A vállalkozások mintegy 50 százaléka öt évet sem ér meg, és évente körülbelül 200 000 cég megy tönkre az EU-ban, ami azt jelenti, hogy Európában naponta körülbelül 600 vállalkozás megy csődbe, olvasható az Európai Bizottság közleményéből. Csak Magyarország várhatóan 23 500, idén indított felszámolási eljárással zárja 2012-t (az Opten friss adatairól itt olvashat).

Az uniós felszámolások negyedének van több országot érintő eleme. A bizonyítékok azonban arra engednek következtetni, hogy a kudarcot vallott vállalkozók tanulnak a saját hibáikból és másodszorra többnyire sikeresebbek. Az adatok szerint a később sikeressé váló vállalkozók közel 18 százaléka az első próbálkozásával kudarcot vallott.

Előzmények
A fizetésképtelenséggel kapcsolatos uniós jogszabályokat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelet (fizetésképtelenségi rendelet) foglalja magában, amely 2002. május 31-e óta alkalmazandó. A fenti jogszabály rendelkezéseket tartalmaz a joghatóságra, az elismerésre és az e területen alkalmazandó jogra vonatkozóan, valamint rendelkezik a több tagállamban indított fizetésképtelenségi eljárások koordinálásáról is. A rendelet akkor alkalmazandó, ha az adósnak egynél több tagállamban van vagyona vagy hitelezője. 2012. március 30-án a Bizottság konzultációt indított a fizetésképtelenségre vonatkozó uniós szabályok aktualizálásáról. Felkérték a kis- és középvállalkozásokat, az önfoglalkoztatókat, a felszámolóbiztosokat, az igazságügyi és egyéb hatóságokat, a hitelezőket, a tudományos dolgozókat és a nyilvánosságot, hogy osszák meg a fizetésképtelenséggel kapcsolatos – különösen a több országot érintő ügyekben szerzett – tapasztalataikat.
A „mentés és helyreállítás" kultúrája

Az új szabályok növelik a több országot érintő fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét. Mindez a becslések szerint évente 50 ezer vállalatot érint az EU-ban. A gazdálkodó szervezetek és egyének számára a pénzügyi nehézségek megoldásához nyújtandó segítség érdekében ez az első lépés a „mentés és helyreállítás" kultúrájának kialakulása felé az EU-ban. A kérdést a december 12-én elfogadott szakpolitikai közlemény vizsgálja tovább, amely azonosítja a nemzeti fizetésképtelenségi jog azon területeit, amelyek legvalószínűbben teremtenek „barátságtalan” üzleti környezetet és akadályozzák a belső piacon egy hatékony fizetésképtelenségi keretrendszer kialakulását.

„A vállalkozások nélkülözhetetlenek a jólét és a munkahelyek megteremtéséhez, egy vállalkozás elindítása – és működtetése – azonban nehéz, különösen a mai gazdasági légkörben”, nyilatkozta Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „Aktualizálnunk kell a jelenlegi fizetésképtelenségi szabályainkat annak érdekében, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások könnyebben felszínen maradhassanak ahelyett, hogy felszámolnák őket. A felszámolások miatt évente 1,7 millió munkahely szűnik meg. Szeretnénk egy második esélyt adni a tisztességes vállalkozások és alkalmazottaik számára.”

Kockázattudatosabb cégekre van szükség
2008-ban a magyar cégek bedőlési aránya még 2,34 százalék volt, mára ez az érték már 3,9 %-ra nőtt, azaz 100 cégből 4 egy éven belül biztosan fizetésképtelenné válik, derült ki a Bisnode csoporthoz tartozó Soliditet, új cégminősítő rendszer sajtótájékoztatóján. Esély a gazdasági növekedésre: Amennyiben a magyar cégek kockázattudatosabbak lennének, és előre ellenőriznék üzleti partnereik fizetőképességét, sok esetben nem kerülnénk bajba vevőjük nemfizetése miatt.
Antonio Tajani alelnök, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos hozzátette: „A felmérések azt mutatják, hogy az „újrakezdők” sokkal sikeresebbek és tovább életképesek maradnak, mint az átlagos kezdő vállalkozások, gyorsabban növekednek és több alkalmazottat foglalkoztatnak. Az üzleti bukás nem jelenthet egy életre szóló büntetést, amely megtilt minden jövőbeli vállalkozói tevékenységet, hanem a tanulás és a fejlődés egy lehetőségeként kell rá tekinteni – e nézőpontot ma már a tudományos kutatás terén tett előrelépés alapjaként fogadjuk el.”

Fontos tehát – állapítja meg a bizottság –, hogy olyan modern jogszabályokat és hatékony eljárásokat biztosítsunk a kellő gazdasági háttérrel rendelkező vállalkozások számára, amelyekkel azok sikerrel leküzdhetik a pénzügyi nehézségeket és újabb esélyt kaphatnak.

Legyen vállalkozásbarát a környezet!

Közel 900 ezer cégtulajdonos Magyarországon
Több mint 880 ezer személy tulajdonos valamilyen vállalkozásban ma Magyarországon, derül ki a Bisnode csoporthoz tartozó PartnerControl döntéstámogató céginformáció szolgáltató elemzéséből. Ez különösen magas szám, mivel jelenleg 565 ezer cég működik hazánkban. Ráadásul egy magánszemély átlagosan 1,32 céghez kapcsolódik tulajdonosi vagy vezetői kapcsolattal, így egy kiterjedt érdekeltségi gráfról beszélhetünk. A nagyszámú cég és magánszemély kapcsolódások miatt fontos, hogy szerződéskötés előtt a cégek, nem csak a vevőik pénzügyi helyzetét vizsgálják meg, hanem azt is milyen más cégekhez, személyekhez kapcsolódik. Így elkerülhetők a kellemetlen meglepetések, mivel Magyarországon sajnos jellemző tendencia, hogy egy cégvezető, tartozásokat maga után hagyva, felszámolta a cégétés utána tiszta lappal újat alakított. Különösen intő jel, ha több olyan céget hagyott hátra az adott tulajdonos, ami korábban felszámolással szűnt meg.
Az EU fizetésképtelenségi rendeletének felülvizsgálata a meglévő szabályok aktualizálását célozza annak érdekében, hogy azok támogassák a nehézséggel küzdő vállalkozások szerkezetátalakítását és egy vállalkozásbarát környezetet alakítsanak ki, különösen pénzügyi válság idején. A 2000-ben született rendelet így a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jog terén – különösen a súlyosan eladósodott vállalatok tekintetében – bekövetkezett változásoknak megfelelően megújul. A hitelezők érdekeit a szerkezetátalakítás is szolgálhatja, mivel ezáltal nagyobb valószínűséggel juthatnak hozzá a pénzükhöz, amely a felszámolás során egyébként elveszhet.

A jogbiztonság is nő a joghatóság meghatározására vonatkozó egyértelmű szabályok révén, valamint annak biztosításával, hogy a különböző eljárásokkal foglalkozó bíróságok szorosan együttműködjenek abban az esetben, amikor az adós több tagállamban áll fizetésképtelenségi eljárás alatt. A hitelezőknek nyújtott tájékoztatás is javul azáltal, hogy a tagállamok kötelesek lesznek közzétenni a kulcsfontosságú határozatokat, például a fizetésképtelenségi eljárások megindítására vonatkozóan. E változások – mindent egybevéve – növelik a több országot érintő fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét.

A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások és egyének vonatkozásában a javaslat célja megtenni az első lépést a „mentés és helyreállítás" kultúrájának kialakulása felé az EU-ban. A kihívást azt jelenti, hogy az adós pénzügyi nehézségeit a hitelező érdekeit védve oldják meg. A jövőben külön szabályokat lehetne felállítani a tisztességes vállalkozók tekintetében, illetve a csaláson alapuló vagy gondatlan gazdálkodás nyomán bekövetkező csőd eseteire. A jóhiszemű csődök esetében az adósságok és a csődből fakadó joghátrányok alóli rövidebb idő alatt történő mentesüléssel biztosítható az, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

Ennyi cég még sohasem szűnt meg
Várhatóan 23 500, idén indított felszámolási eljárással zárja 2012-t a magyar gazdaság – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ez új rekord, és nagyjából megfelel az év eleji várakozásoknak, miközben nyáron voltak olyan hónapok, amikor a 25-26 ezer felszámolás sem tűnt irreálisnak. A második félévben jelentősen csökkent a közzétett új fizetésképtelenségi eljárások száma, ám e mögött nem a gazdasági helyzet javulása, hanem a március óta hatályos új cégtörvény áll. Várhatóan 23 500 éven belül indított felszámolási eljárással zárja 2012-t a magyar gazdaság. Ez kevesebb az év eleji, de több az év közepi becsléseknél. „Év elején is biztosak voltunk benne, hogy idén negatív rekordot regisztrálunk a cégstatisztikában, de nyáron voltak olyan hónapok, amikor a 25-26 ezer felszámolás sem tűnt irreálisnak” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo