Hogyan néz ki egy csődeljárás a gyakorlatban?

A csődeljárás törvényi definíció szerint “olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a cég, amely nem tudja tartozásait rendezni és nem képes törleszteni a hitelezők kintlévőségeit, de szándékában áll ezen tételek visszafizetése, akkor a csődeljárás keretein belül, az adott vállalkozásnak lehetősége van fizetési haladékot kérnie.

A magyar jogrendben a csődeljárást  a csődtörvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. A jogszabály kitér azokra az esetekre is, amikor egy gazdasági szerv még nem ment csődbe, de a fizetésképtelenség határán mozog. Szabályozza továbbá annak a módját, hogy a hitelezők hogyan és milyen formában, milyen egyezségek, megkövetések mentén rendezhetik követelésiket az adós vállalat felé, illetve rendezi a cég felszámolás módjait is.

Azon cégek tehát, amelyek nem tudják kiegyenlíteni tartozásaikait, kérvényezhetik a csődeljárás folyamatát az illetékes bíróságokon. Az eljárási kérelemnek tartalmaznia kell a cég adatai mellett, a különböző pénzügyi beszámolókat és mérlegeket, illetve a bankszámlakivonatokat. A kérelem elfogadásáról bírósági határozat születik, amelynek tükrében indulhat meg a tényleges csődeljárási folyamat. Fontos kitétel, hogy a hitelezőknek az eljárás megkezdése után 30 napon belül jelezniük kell követeléseket a csődvédelem alatt álló cég és a bíróság felé, mivel jogilag csak azon követelések kivezetése biztosított, amelyeket a bíróság nyilvántartásba vett.

Amennyiben megszületett a határozat és az adott vállalkozás csődvédelem alá került, úgy a bíróság egy külsős szakértőt, hivatalos nevén vagyonfelügyelőt rendel az adott céghez. A vagyonfelügyelő feladata, hogy ellenőrizze cég pénzügyeit, továbbá csak az ő jóváhagyásával történhet meg bármi nemű költekezés a vállalat részéről. Továbbá a csődvédelem alatt álló cég fizetési kötelezettségeinek teljesítése felfüggesztésre kerül 90 napig, amely további 60 napig meghosszabbítható. Fontos megjegyezni, hogy a kifizetési moratórium csak a hitelezők felé érvényes, a munkabért, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb járulékokat az eljárás alatt álló vállalatnak továbbra is fizetnie kell munkavállalói felé.

Hogyan kerülnek kifizetésre a kintlévőségek? - A csődegyezség folyamata

Az eljárás megindítását követően legkésőbb 45 napon belül a csődvédelem alatt álló cégnek kötelezően össze kell hívnia a csődegyezség kialakítására szolgáló tárgyalást, vagy tárgyalás sorozatot, amelynek keretein belül egyezség születik a tartozások rendezésének mikéntjéről. Az egyezség során bevett gyakorlat, hogy hitelezők a tartozás egy részét elengedik, vagy a törlesztés feltételeit újraszabják, annak reményében, hogy a csődeljárás alatt álló cég a könnyítések hatására törlesztőképessé válik. A törlesztési javaslat elfogadásáról a hitelezők döntenek és az egyezségben foglaltak minden résztvevőre kötelező érvényűek.

Ha megszületik a csődegyezségről szóló megállapodás, annak eredményét az illetékes bíróság felé továbbítani kell. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy az egyezségben foglaltak jogszerűek, határozat formájában megszünteti a céggel szembeni csődeljárást. Ha az egyezség valamilyen okból kifolyólag nem jön létre, vagy nem születik érdembeli megegyezés a felek között, a bíróság a csődeljárás megszüntetése mellett megállapítja az adós vállalkozás fizetésképtelenségét. Ebben az esetben az adósságok rendezése felszámolási eljárás keretein belül folytatódik tovább. .