Az elmúlt évek konjunktúrája ellenére is gazdasági felzárkózásunk az egyik leglassabb volt az újonnan csatlakozott országok mezőnyében. Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gazdaság mintegy 30 százalékkal teljesített alul a lehetőségeihez képest - mondta Boros Tamás az Egyensúly Intézet igazgatója. Megjegyezte, több narratíva is ismert a gazdaság teljesítőképességéről a hazai közbeszédben, „ám arról kevésbé beszélünk, hogy az Európai Unió második-harmadik legszegényebb országa vagyunk. A problémáink jelentős részét viszont csak akkor tudjuk megoldani, ha van több pénzünk.” Hazánknak csak akkor van esélye kimozdulni a középszerűség csapdájából, ha hatékonyan ki tudja használni a meglévő erőforrásait és belátható időn belül sikerül megközelítenie saját tényleges növekedési lehetőségeinek határát.
Az euró magyarországi bevezetéséről: Zsiday Viktor befektetési tanácsadó úgy vélte, a jelenlegi volatilitás mellett meggondolandó, hogy pár éven belül bevezessük-e a közös valutát, hiszen Görögországban és Németországban teljes más értéke van 1 eurónak. Urbán László közgazdász, az agytröszt tanácsadó testületének tagja azt húzta alá, hogy a pénzünk ne legyen a gazdaságpolitika játékszere, vagyis egy kormány adott esetben ne a forint értékével ellensúlyozza saját intézkedéseinek következményeit.
Zsiday Viktor befektetési szakember a hazai gazdaság átalakítását egy 2 százalékos GDP-arányos átcsoportosítással kezdené, ennyivel bővítené az oktatási büdzsét, ezen túlmenően pedig alaposan felgyorsítaná a hazai csődeljárási folyamatokat. Urbán László a gazdaságfejlesztési pályázatokon elkölthető pénzek becsatornázásán változtatna, míg a MET Holding elnöke, Lantos Csaba új megállapodást kötne a munkaadókkal, kivezetné a szociális hozzájárulási adót, továbbá 20 éves gyorsvasút-fejlesztési programot indítana.
A konferencián kiemelt figyelmet kapott az orosz-ukrán konfliktus közvetlen és hosszú távú hatásainak kérdésköre is. Urbán László biztosra vette, hogy a háború megváltoztatja az EU energiapolitikáját, az energia ára nagyon meg fog emelkedni, és ez az inflációt is sok évre megdobja. Ezt megerősítette Zsiday Viktor, hozzáfűzve, a magas infláció az átlagosnál erőteljesebben sújtja majd a magyar gazdaságot. Az álom, hogy Ukrajna Európa éléskamrája legyen, szertefoszlani látszik. Lantos Csaba úgy vélte, ha véget érnek a harcok, a magyar döntéshozóknak érdemes elgondolkozni, hogy mezőgazdasági termelést vigyünk Ukrajnába, esetleg befektessünk a korábban roppant erős alumíniumipari kapacitásokba. Az európai energiapolitika átalakulására térve kijelentette: ha Németország újra akarja indítani nukleáris erőműveit, 1,5-2 évbe is beletelhet, amíg legyártják az ehhez szükséges üzemanyagcellákat.
