Van egy kis gond a lízinggel

Az március közepétől hatályos új Polgári Törvénykönyv újrafogalmazza a lízing fogalmát, azonban az új definíció nyomán felmerülhet annak a veszélye, hogy egyes tartós bérleti, operatív lízingszerződések pénzügyi lízingnek minősülnek az új Ptk. rendszerében.

2014. április 8.

Piac&Profit

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv („új Ptk.”) új definíciót határoz meg a pénzügyi lízing fogalmára vonatkozóan. Ennek értelmében, meghatározott dolog vagy jog tulajdonosa általi, díjazás ellenében, határozott időre történő használatba adása bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzügyi lízingszerződésnek minősül. Ennek megfelelően, ha valamely használatba adásra vonatkozó szerződés értelmében a szerződő fél

1. a szerződés tárgyát képező dolog vagy jog gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára,

2. illetve – ha a használat időtartama ennél rövidebb – a szerződés megszűnésekor az adott dolog vagy jog ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskor a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy

3. a fizetendő díjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét,

az adott ügylet pénzügyi lízingnek minősül a Ptk. rendszerében.

Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!

„Az új definíció nyomán felmerülhet annak veszélye, hogy egyes tartós bérleti, operatív lízingszerződések pénzügyi lízingnek minősülnek az új Ptk. rendszerében. Ez különösen azért jelent kockázatot, mert a számviteli szabályozás is a Ptk.-ban meghatározott fogalomra utal vissza, így módosulhat az adott ügyletek számviteli elszámolása, illetve adókezelése is” – vélte Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere.

Négy tipp kezdőknek a könyvelés útvesztőihez

Hacsak nem végzett számvitelt, a könyvelés szó hallatán valószínűleg lúdbőrözni kezd a háta. A kezdő vállalkozók számára pedig még inkább ijesztő lehet a könyvelés világa. Adunk néhány tippet az ismerkedéshez a számlákkal és pénzügyi műveletekkel.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény („Hpt.”) továbbra is önálló pénzügyi lízing fogalmat határoz meg, amely részben eltérő elemeket tartalmaz, mint a Ptk. Ennek megfelelően, kérdésként merül fel, hogy esetleg lehetnek-e olyan ügyletek, amelyek vagy csak a Ptk., vagy csak a Hpt. rendszerében minősülnek pénzügyi lízingnek az egységes szabályozás hiányában. Ez különösen azért jelenthet problémát, mivel a tartós bérleti, operatív lízinget folytató, illetve ilyen ügyleteket esetileg végző társaságok nem rendelkeznek a Hpt. szerinti pénzügyi lízing folytatására jogosító engedéllyel.

Veszprémi István hangsúlyozta: mindezek alapján, nagyon fontos a jelenleg alkalmazott, meghatározott dolgok vagy jogok határozott időre történő használatba adására vonatkozó szerződéses konstrukciók részletes, jogi és adózási szempontú felülvizsgálata, hogy esetlegesen azok tekintetében felmerül-e az átminősítés kockázata. E vizsgálat bonyolultságát különösen az adja, hogy az egyes releváns jogszabályok eltérő fogalomrendszert alkalmaznak, és a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos joggyakorlat még nem alakult ki.

Az adott átminősítési probléma mind az adott tevékenységet végző, mind az ilyen szolgáltatást igénybe vevő társaságokat érinti, ezért javasolt minden olyan ügyletre vonatkozó szerződést átvizsgálni, amely meghatározott dolgok vagy jogok határozott időre történő használatba adására, illetve ennek igénybevételére vonatkozik.

Új Ptk., de mikor alkalmazzuk?

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, de a korábbi rendelkezéseket is még évekig, sőt, akár évtizedekig alkalmazni kell. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az új magánjogi kódex előírásaira mikor kell átérni. Sok esetben különös körültekintést fog igényelni, hogy a felek megállapítsák, jogviszonyukra melyik szabályt kell alkalmazni.

További részletek itt olvashatók!