1. Diszpozivitás: Teljes a szerződéses szabadság már a kft. esetében is?
Városi legenda: „A tagok a társasági szerződés kialakítása során most már teljes szabadságot élveznek.”
Tények: Az új Ptk. a szerződési szabadságot most már a gazdasági társaságok szabályozása során is alapelvként rögzíti. Ez azonban nem jelenti, azt, amit számos cikkben olvashatunk, vagyis hogy a tagok most már minden egyes kérdésben szabadon dönthetnének és eltérhetnének a törvényi szabályozástól. Ugyanis az alábbi általános korlátokat fogalmazza meg az új Ptk:
1. A társasági szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a cég hitelezői, munkavállalói, illetve kisebbségi tagok jogait nyilvánvalóan sérti - olvasható az Adó Online szakértői cikkében.
2. Nem szabad eltérni a törvényi rendelkezésektől, ha az eltérés a cég törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Fontos lesz erre odafigyelni a társasági szerződés kialakításakor, hiszen a fenti két korlát megsértése társasági szerződés érvénytelenségét vonhatja maga után. Javasoljuk ezért, hogy eltérés esetén a társasági szerződés tartalmazzon indokolást, amely rávilágít arra, hogy az adott szabályozásnak mi az eredője, illetve hogy miért nem sérti a fenti korlátokat.
2. Az ügyvezető saját vagyonával felel?
Városi legenda: „Most már a céggel együtt az ügyvezető személyes vagyonával is felel károkozás esetén.”
Tények: Az ügyvezetői felelősség új szabályaival kapcsolatosan sokan az ügyvezető egyetemleges felelősségéről beszélnek. Az új Ptk. valóban tartalmaz ilyen rendelkezést, azonban csak és kizárólag a szerződésen kívüli – ún. deliktuális – kárfelelősség kapcsán. (A jóhiszemű ügyvezetőknek nincs mitől félnie jogászok szerint, elmondjuk, miért.)
Az ügyvezető személyes vagyonával felel, ha társaság nevében eljárva kárt okoz, de nem felel a cég szerződésszegése esetén (nem-fizetés, hibás teljesítés stb.). Más kérdés, hogy az ellenérdekű szerződő fél hamar rá fog jönni, hogy neki egy deliktuális jogalap kedvezőbb, mint a szerződéses, és egy kis kreativitással – pl. leány vagy testvérvállalat bevonása az ügybe – hamar eljuthatunk a deliktuális kárfelelősséghez. Javasoljuk ezért, hogy az ügyfél készüljön fel megfelelő szerződéses (felelősség korlátozó) rendelkezések alkalmazásával. A társasággal szembeni belső viszonylatban pedig ún. kártalanítási megállapodások előkészítését ajánljuk az ügyvezető és tulajdonosok (tagok) között.
Városi legenda: „Több ügyvezető esetén az ún. „tiltakozás” jogintézmény bevezetése erősíti az egyes ügyvezetők pozícióját.”
Tények: Az új Ptk. jelentős újítása a többes ügyvezetés cégjegyzésen túli szabályozása. Márciustól az egyik ügyvezető tiltakozhat a másik ügyvezető döntése ellen, ha annak intézkedésével nem ért egyet. E tiltakozást a taggyűlés/alapító bírálja el. Azon társaságok esetében, amelyek már szabályozták az ügyvezetői döntéshozatalt, belső felelősséget, megosztották a feladatokat ügyvezetőik között, ezen újítás véleményünk szerint nem fog problémát okozni. (A Baker & McKenzie partnere szerint a belső felelősség szabálya szigorodik az új törvénnyel.)
Akiknél azonban ilyen belső szabályozás még nem létezik, ajánljuk az ügyvezetési szabályzat mielőbbi elkészítését, hiszen a tiltakozás joga, egyben gondossági kötelessége is lesz az ügyvezetőnek, és aki nem él ezzel, később már akár egyetemlegesen felelhet a másik ügyvezető által okozott károkért.
