Az új nevesített szerződés típusok új Ptk.-ba történő beemelésének a piaci forgalom biztonságának szempontjából több pozitív hozadéka is van, egyrészt a gazdasági élet szereplői kaptak egy sorvezetőt, amely mentén biztonsággal köthetik meg szerződéseiket, másrészt amennyiben valamilyen, az adott szerződéshez kapcsolódó kérdésről nem rendelkeztek, akkor az új Ptk. szabályozása fog érvényesülni, kitöltve az ilyen hézagokat. Tekintettel arra, hogy a szerződéses jogi szabályozás diszpozitív (vagyis a társaságoknak lehetőségük van arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek - részletesebben itt olvashat erről), a szerződő felek természetesen a frissen szabályozott szerződéstípusok esetében is a legtöbb kérdésben továbbra is eltérhetnek a Ptk. rendelkezéseitől, illetve továbbra is köthetnek olyan szerződéseket, melyeket az új Ptk. sem nevesít - magyarázzák a Baker&McKenzie szakértői.
Továbbra is a gyakorlat számít
Közelebbről megvizsgálva a forgalmazási és franchise (jogbérleti) szerződésekre vonatkozó szabályozást azt láthatjuk, hogy az új Ptk. rendelkezései mindkét szerződés esetében aránylag rövidek, a legfontosabb kérdések szabályozására szorítkoznak. Ennek következtében a felek gyakorlatának továbbra is jelentős szerepe lesz a részletszabályok és az új Ptk. nem szabályozott kérdések tartalmának meghatározásában.
Az idő előrehaladtával várhatóan a bíróságok eseti döntései is ki fognak tölteni egyes hézagokat illetve segítséget nyújthatnak a rendelkezések értelmezésében. A hazai joggyakorlat fejlődését valószínűleg továbbra is hátráltatni fogja azonban, hogy a nemzetközi cégek Magyarország területére vonatkozó franchise illetve forgalmazási szerződéseiket a magyarországi partnerrel továbbra is valamelyik külföldi jog (német, svájci, francia) alatt fogják megkötni.
