Régen ugrott annyira egymásnak az osztrák és a magyar agrárdiplomácia, mint a magyar földtörvény ügyében. Mint azt korábban megírtuk, az osztrák agrárminiszter, Andrä Rupprechter az Európai Bizottsághoz fordult, mivel a földtörvény május elsején életbe lépő passzusai (egyes részei már januártól hatályosak) semmisnek mondják ki a zsebszerződéseket, amelyekkel több száz külföldi gazdálkodó, elsősorban osztrákok szereztek nagy területeken haszonélvezeti jogot.
Az osztrák politikus szerint a törvény miatt kétszáz osztrák gazdálkodó veszítheti el földterületét Magyarországon és nem kizárt, hogy a büntetőjogi rendelkezések miatt még vádat is emelnek ellenük a zsebszerződések miatt. A zsebszerződések megkötését ugyanis 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. A spekulatív módon megszerzett termőföldet az állam kisajátíthatja, és élhet elővásárlási jogával is, ha gyanús ügyletet feltételez. Mint azt Michael Barnier versenyjogi biztos hivatala közölte, a Bizottság megvizsgálja a földtörvény vitatott részeit és megteszi a szükséges lépéseket, ha a törvény egyezik az uniós joggal.
Nem tágít a magyar kormány
A magyar kormányt a jelek szerint nem hatotta meg a Brüsszel felől fenyegető veszély: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az új földtörvény május elsején „akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik”. A vidékfejlesztési miniszter elmondása szerint: az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a nemzeti értéket képviselő magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket.
A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a tisztánlátás értekében vizsgálatot rendelt el a magyar földekre megkötött osztrák haszonélvezeti szerződésekkel kapcsolatban Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala és Veszprém megyében. Ennek alapján a földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt áttekintik a haszonélvezeti szerződéseket. A miniszter szerint fontos tudni, kikről van szó, és mely területeket érintenek a haszonélvezeti szerződések. A haszonélvezeti szerződések vizsgálata hétfőn kezdődik a négy dunántúli megyében.
A téma részletes hátterét itt olvashatja!
Van aki örökléssel szerezte
„Mi nem a zsebszerződésekkel, illegális úton haszonélvezetet szerzett gazdálkodókért aggódunk” – emelte ki Ernst Zimmerl a budapesti osztrák nagykövetség agrárattaséja a Wirtschafstblatt osztrák kiadásának. „Az évek során azonban sok osztrák gazdálkodó kötött bérleti szerződést magyar földtulajdonosokkal, az ő befektetéseik aggasztanak minket, a zsebszerződésekkel szerzett földek ügyét a követség nem vizsgálja” – mondta a szakpolitikus. Az új földtörvény ugyanis nem engedélyezi az így megkötött bérleti szerződéseket, csak rokonok között. Mint az osztrák szakpolitikus kiemelte, az ilyen bérleti szerződések esetén, – még ha évtizedekre kötötték is meg – általában előre kifizetik a bérleti díjat a teljes időtartamra. Mivel az ilyen szerződések a földtörvény szerint érvénytelenek, az osztrák gazdálkodók futhatnak a pénzük után, egy fillért sem fognak látni befektetésükből.
Márpedig a magyar termőföld nem rossz befektetés: mint azt a Magyarországon 200 hektáron gazdálkodó Klaus Fuhrmann a Krone.at hírportálnak elmondta: 1994-ben a magyar rokonoktól örökölt kárpótlási jegyekkel az osztrák földárak hetedéért szerzett bérleti jogot több évtizedre. (Mintegy harminc hektáron 99 évre!) A gazdálkodó minden bizalmát az Európai Unióba veti, mivel szerinte az osztrák kormányzat önmagában kevés az Orbán-kormány határozottsága ellen, más kiutat pedig nem lát. „Nem vihetem magammal a földemet Ausztriába” – mondta a magyar felmenőkkel rendelkező Fuhrmann. A magyar termőföld értéke ugyanakkor folyamatosan emelkedik, de a nyugati szomszédunknál tapasztalható földárakhoz képest még mindig csak harmadannyiba kerül. A magyar termőföld ezért régiós összevetésben igencsak jó befektetésnek számít.)
Nem csak az osztrákokkal szúr ki a földtörvény
Bár igazán felemelő érzés, hogy az Európai Bizottság 200 osztrák gazdálkodó miatt beszáll a Bécs és Budapest közti iszapbirkózásba, a magyar földtörvény nem csak a külföldiek földszerzését akadályozza meg. Mint arra korábban többször is felhívtuk a figyelmet, a jogszabályban rögzített feltételek a magyar társadalom többségének esetében is kizárják földszerzés lehetőségét. Ilyen kitétel például a helyi földbizottságok működése: ezzel kapcsolatban a kormány szerdán fogadta el a földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. A jogszabály egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás.
Ám még ha a földbizottság rá is bólint a vásárlásra, az állami hatóságnak is jóvá kell hagynia az adásvételt. Ez a kettős fékező mechanizmus nem csak a korrupció melegágya lehet, hanem a termőföld értékére is negatív hatással lesz, mivel a befektetési célú földvásárlást gyakorlatilag lehetetlenné teszi, a további szabályokkal, mint a helyi lakhely, legalább két éves gazdálkodói múlt, illetve mezőgazdasági szakirányú végzettség. Persze a törvény megkerülhető: ha valaki egy mezőgazdasági cég résztulajdonosává válik, akkor az is gazdálkodásnak számít a törvény betűje szerint. A kitételek - valamint a törvény további rendelkezései – annyira súlyosan sértik a magyar társadalom érdekeit, hogy a Fidesz-kormány ténykedése alatt első ízben szakadás állt be a pártban a jogszabály miatt, Ángyán József volt államtitkár kilépett a pártból, mivel véleménye szerint az új törvény az oligarchák érdekeit szolgálja. . A törvény kétharmados, tehát megváltoztatásához komoly politikai földindulásra lenne szükség.
