A Hays Hungary ’Pro-kontra Home Office’ felméréséből kiderül, hogy a Magyarországon dolgozó IT szakemberek több mint fele teljes rugalmasságot, 30 százalékuk pedig heti 2-3 nap home office opciót várna el a munkáltatójától.

Több napnyi intenzív támadókampány után a K&H ügyfelei mellett már a LinkedIn felhasználóinak is nagyon körültekintőnek kell lenniük, ugyanis az elmúlt órákban a kiberbűnözők tömegével küldtek ki olyan adathalász leveleket, amiben a platform felhasználóit próbálják rávenni a kattintásra.

Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek száma azonban még elmaradt a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szinttől. A fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás indulhat vele szemben. Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést.

Érdemi átrendeződést vetítenek előre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által lefolytatott ágazati vizsgálat következtetései a Covid-antigén-gyorstesztek piacán. Miközben az Országgyűlés szűkítette a gyógyszerek házhozszállításának lehetőségeit, a GVH azt javasolja, hogy – a verseny élénkítése céljából legalább átmeneti időszakra – gyógyszertárakon és gyógyászati segédeszköz üzleteken kívül is jogszerűen lehessen hozzájutni gyorstesztekhez. Emellett számos, gyorstesztet forgalmazó webshop számíthat fogyasztóvédelmi eljárásra, valamint egyéb hatósági intézkedésre. Ezen eljárások az érintett webshopok eltűnéséhez vezethetnek – figyelmeztetnek a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

A kormány legfrissebb döntése mentesíti a gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítését a követelésfoglalás alól. A Niveus Consulting Group szerint a végrehajtók ettől még rátehetik a kezüket a pénzre.

Valószínűleg nincs megosztóbb kérdés ma Magyarországon. A bírósági, rendőrségi, ügyészségi vezetők rendszerint maradéktalanul elégedettek önmagukkal és munkájukkal, a polgárok viszont korántsem. A kérdésnek a Völner-ügy ad aktualitást. Magyarország igazságügyi miniszterhelyettese bukott meg egy rendkívül súlyos korrupciós eset kapcsán. A magyar jogtörténetben nem volt még példa hasonlóra, hogy az Igazságügyi Minisztérium ilyen magas rangú hivatalnokát ilyen súlyos bűncselekménnyel vádolják.

Tavaly novemberben fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, mely értelmében a nem vényköteles gyógyszereket január elsejétől csak és kizárólag patikai szakdolgozók szállíthatják ki. Az új szabályozás közel ötszáz webáruház és kiszállító partnercég működésére van hatással. A szabályozás következtében vannak online üzletek, melyek meg fognak szűnni, mások egyszerűen profilt váltanak, azonban ennél is nagyobb problémát jelenthet sok kereskedő számára a termékek és az alapanyagok árának növekedése – hívta fel a figyelmet Jánvári András, a Multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.

Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy megfelelő szabályozás, rendelkezés híján a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára kérdésessé válhat, vagy hogy a techóriások csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz. Míg például a Facebookon az elhunyt üzeneteit nem láthatják, addig a Google-nál akár az összes levelet elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosított személyek.

Új törvény szabályozza idén augusztustól a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok uniós országhatárokon átnyúló vállalati műveleteit. Az új szabályozás kiemelten a vállalati átalakulásokkal foglalkozik, és egyben felváltja az egyesülésekkel és szétválásokkal kapcsolatos korábbi rendelkezéseket is. Azzal, hogy egységesedik a vállalati műveletekkel kapcsolatos uniós jogi környezet, sok hazai kkv egyszerűbben tud majd határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni.

A kis- és középvállalkozások vastagon érintettek az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaiban. Ráadásul ezek folyamatosan változnak, amit követniük kellene. A sziszifuszi feladatban segítünk.

Sok kérdés merül fel a munkáltató által kötelezővé tehető oltás kapcsán. Ezek közül is kiemelkedik, hogy felelőssé tehető-e a munkáltató azért, ha kötelezővé tette az oltást és az egy munkavállalónál mellékhatást okoz. A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet ezt a kérdést nem rendezi, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, emiatt minél mélyebbre ásunk a felelősségi kérdésekben, annál bizonytalanabb lesz a válasz – összegzi a Niveus Consulting Group.

Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. A kitöltők fele nem tudta például, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mintha egy üzletben vásárolták volna. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy nem kell búcsút mondaniuk a pénzüknek, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát.

Az elmúlt hónapokban jelentős nyilvánosságot kapott az élelmiszerek és egyéb termékek kettős minőségben történő forgalomba hozatalát tilalmazó, illetve az ilyen kereskedelmi gyakorlatot szankcionáló jogszabályok elfogadása és ezeknek 2022. májusában való hatályba lépése. Várható, hogy az ilyen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások súlyos bírságra számíthatnak. E szabályok élelmiszerek tekintetében történő gyakorlati alkalmazása ugyanakkor jelenleg még számtalan kérdést vet fel. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda járta körbe a részleteket.

Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére. Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánuk az élettársuk.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, de hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a nyilvántartási rendszer, ami hatással lesz a cégek mindennapjaira. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél.

A fél országra kiterjedő razziába fogott az adóhivatal.

A szolgáltatások digitális térbe helyezésével az ezen a területen tevékenykedő cégeknek egyre több versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályozásra kell ügyelniük – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A vállalatoknak ráadásul egyszerre kell figyelembe venniük a digitális területre kiterjesztett meglévő magyar és uniós szabályokat és precedenseket, illetve a kifejezetten a digitális szolgáltatásokra elfogadott új szabályozást.

Az év végéhez közeledve egyre többen kezdik el a karácsonyi ajándékok megtervezését, beszerzését. Sokan nem is gondolják, hogy egy-egy ajándék esetében bizony nem csak amiatt izgulhatunk, hogy vajon a megajándékozottnak tetszik-e majd a választásunk, de figyelmességünknek akár adózási következményei is lehetnek, akár munkáltatóként ajándékozzuk meg munkavállalóinkat vagy üzleti partnereinket, akár magánszemélyként kedveskedünk szeretteinknek.

November 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozóknak.

Egy új törvényjavaslat alapján Magyarország csatlakozik azon országokhoz, amelyek digitálisnomád-vízummal próbálják magukhoz csábítani a technofil szabadúszókat. A tervezett szabályozás célját és lényegét dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje járta körül.

Az ügyvezetőkre egy vállalkozás vezetése során nagy felelősség hárul. Nem csak a mindennapi működés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a profitábilis működés biztosítására kell folyamatosan ügyelniük, de arra is, hogy a vállalkozás tevékenysége mindenben megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amibe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.

Egy ingatlan értékének meghatározásakor sokféle tényezőt kell mérlegelnünk. Sok egyéb mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az olyan adottságokat sem, mint az ingatlanból nyíló kilátás (a panoráma) vagy a helyiségek természetes megvilágítása. Világos tehát, hogy az ablakunkból elénk táruló balatoni naplemente sokat dob az ingatlanon, viszont sokszor nem egyértelmű, hogy cserébe mire is kell figyelnünk az építkezés során, hogy ne kerüljünk a dühös szomszédok követeléseinek kereszttüzébe.

A versenyjogi bürokráciacsökkentés felgyorsíthatja az állami tulajdonú kockázati tőkealapok kihelyezéseit – közölte a Gazdasági Versenyhivatal.

Napjainkban Magyarországon egyre többen ismerik a bizalmi vagyonkezelés intézményét, vagy legalábbis hallottak már róla. Számos tévhit övezi ezt a hazánkban újdonságnak mondható jogintézményt, azonban úgy tűnik, az érdeklődők egyre inkább informáltak ezen a területen.

Egy fontos, ám szinte teljesen elfeledett feladat előtt áll minden olyan vállalkozás és szervezet, amelyre vonatkoznak a GDPR rendelet előírásai. Eljött ugyanis a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak. A felülvizsgálat elmulasztásával az adatkezelő kockáztatja, hogy az adatkezelése nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, amely egy esetleges ellenőrzés során nagyösszegű bírság kiszabásához vezethet – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Módosulnak a Polgári Törvénykönyv jogi személyeket érintő szabályai 2022. január 1-től. A módosítás olyan korrekciókat hajt végre a Ptk.-ban, amelyek egyrészt törvényi erőre emelik az elmúlt években kialakult joggyakorlatot, másrészt pedig a társasági jog stabilitását és versenyképességét hivatottak erősíteni. A legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédje foglalta össze.

Immár évek óta újra és újra felmerül a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésének a lehetősége. Bár sokan már azt gondolták, hogy végérvényesen leáldozott a talált pénzek időszakának, az adózók most mégis kaptak egy utolsó esélyt.

A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.

Az öröklési eljárás és a végrendeletek kezelése gyakran hosszas, lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő és időigényes procedúra.

Fontos mérföldkőhöz érkezett 2021-ben a tényleges tulajdonosi nyilvántartás (más néven UBO – „ultimate beneficial owner” – nyilvántartás). A korábbi tervekhez képest ugyan kisebb halasztás után, azonban az európai uniós pénzmosási irányelvnek, valamint az abban foglaltak átültetésének eleget tevő hazai jogszabályoknak megfelelően megtörtént a tényleges tulajdonosi nyilvántartás felállítása és annak első körös feltöltése adatokkal. A KCG Partners munkatársai által készített összefoglaló rávilágít ennek a rendszernek a hasznosságára.

Az építkezések és a felújítások számának felfutásával párhuzamosan egyre több a vita is, amikor beruházók és építők, illetve fő- és alvállalkozók nem tudnak megegyezni. Ezt mutatja az is, hogy tavaly, a világjárvány ellenére, csak kismértékben csökkent az olyan esetek száma, amikor az egyik fél kérésére egy közjegyző igazságügyi szakértőt rendelt ki.

Az üzleti élet szereplői közötti tranzakciókat sokszor bonyolult, minden oldaláról bebiztosított szerződések szabályozzák. Nem véletlenül, hiszen a belőlük fakadó esetleges viták rendezése kényelmetlen, hosszú folyamat, ami számos kockázattal jár. Az okosszerződések elsősorban azért garantálnak nagyfokú biztonságot a szerződő felek számára, mert automatizált módon, emberi beavatkozás nélkül képesek joghatások kiváltására, és a kódba égetett szerződésteljesítési mechanizmus utóbb megmásíthatatlan.

Új piacfelügyeleti rendelkezések hoztak szigorítást júliustól a kereskedelemben. Több mint egy év állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy felkészüljenek az új szabályoknak való megfelelésre, azonban továbbra is felmerülnek olyan kérdések, amelyek bizonytalan helyzeteket eredményeznek, indokolatlan adminisztratív terheket róva ezáltal a kereskedőkre és beszállítóikra egyaránt - fogalmaz Dávid Barbara, az AegisLegal ügyvédje.

Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.    

Számos egyébként jól működő betéti társaság és közkereseti társaság került nehéz helyzetbe korábban, amikor haláleset miatt megszűnt a beltag vagy a kültag jogviszonya, vagy a tagok száma egy főre csökkent. Ha ugyanis hat hónapig nem jelentettek be új tagot a vállalkozásba, akkor a céget a törvényi szabályozás szerint automatikusan megszüntették. Július 1-től azonban ez nem fenyegeti a társaságot akkor sem, ha a helyzetet fél év alatt nem sikerül rendezni – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek.

Még ha nem is óriási, de legalább vagyoni elégtételt kaphatnak azoknak a polgári pereknek az érintettjei, melyeknél az eljárás elhúzódik – mutat rá a Kapolyi Ügyvédi Iroda arra az új jogszabályra, mely jövő januárban lép életbe.

Visszavetik a cégek növekedési kilátásait az elhúzódó szerződéskötési folyamatok – állapítja meg az EY és a Harvard Law School Center 1000 jogi szakértő bevonásával készült közös kutatása.

Üzleteket veszítenek a cégek jogi osztályaik leterheltsége miatt – állapítja meg az EY több mint 2000 felsővezető és 1000 vállalati jogtanácsos megkérdezésével, 22 országban készült globális felmérése. A helyzet megoldását a digitalizációban és kiszervezésben látják a döntéshozók.

96 új eljárást indított és 106 folyamatban lévő eljárást zárt le tavaly a Gazdasági Versenyhivatal, több mint 8 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki.

Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő.

Bár a jó irányba tett lépés, ugyanakkor kérdéses, hogy a magyarországi csődeljárások legfőbb problémáit képes lesz-e orvosolni a július 1-jén hatályba lépő új csődtörvény. A jogszabály vállalatokra gyakorolt várható hatásait elemezte Dr. Győrfi Attila, az Euler Hermes hitelbiztosító kár- és követeléskezelési igazgatója.

Megszűnés nélkül, jogi személyiségét megőrizve változtathat társasági formáján és helyezheti át a székhelyét is valamelyik uniós tagállamba egy magyar kft. vagy zrt. A lépésre egy tavaly óta hatályos uniós irányelv ad lehetőséget, amely jelentős újításokat hoz a társasági jogban. Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-től kell alkalmazni Magyarországon is.

A háztartási napelemes rendszerekkel megtermelt áram elszámolásának változása sokakban kétségeket támasztott: megéri-e vajon jelentősebb összeget egy ilyen beruházásba fektetni? A válasz továbbra is egyértelműen igen. A napelem ugyanis mindenekelőtt évtizedekre szóló, hosszú távú befektetés, ami a környezetvédelmi előnyök mellett anyagi hasznot is hajt tulajdonosának.

Hosszú várokozás után, Magyarországon is elindul a tényleges tulajdonosok nyilvántartása. Mire lesz jó, miért szükséges ez, mik a teendők?

Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből. A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével.  A legtöbbekben ugyanakkor az már tudatosult, hogy a kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.