Túl magas foglaló

Az már szinte alapvetés, hogy javasolt minden esetben 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal ellenőrizni, hogy az ingatlan tehermentes-e, és ha van rajta teher, akkor annak a törlése már rendezett legyen mire az adásvételi szerződés megkötésére is sor kerül. Gyakori hiba azonban, hogy a vevő túlzott mértékű foglalót vállal a kinézett ingatlanra.

A foglalóként átadott pénz elsősorban biztosíték a szerződés teljesítésére. Ha a szerződés teljesül, a foglaló a vételárba beszámít. Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Fontos kérdés tehát a meghiúsulás és a felelősség

Ha a vevő vállalta, hogy hitelből fizeti ki a vételárat és végül nem kap hitelt, továbbá saját forrásból sem tudja a vételárat kifizetni, az a vevő kockázati körébe tartozik. Ilyenkor ő felel a meghiúsulásért és – eltérő szerződéses szabályozás hiányában – elveszíti a foglalót. Ha viszont a szerződésben a felek kikötik, hogy nem a felek felelősségi körébe tartozó meghiúsulási ok az, ha a hitelt azért nem kapja meg a vevő, mert az ingatlan bizonyos tulajdonságai miatt a hitelezés lehetetlen, akkor ebben az esetben a foglaló visszajárhat.