A kulcs azonban minden esetben a szerződés megszövegezésében rejlik, így felmerül, hogy mit írjunk az adásvételi szerződésbe, hogy a vevő visszakapja a foglalót. A Ptk. értelmében a magánjogi szerződések körében a felek a Ptk. által előírt szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. 

Ezek szerint beleírhatjuk a szerződésbe, hogy a foglaló visszajár a vevőnek, ha a bank visszautasítja a hitelkérelmét?

Míg a jogintézményeket meghatározó normáktól a felek közös megegyezéssel sem térhetnek el – így a foglaló törvényi szabályozását nem lehet felülírni – addig a jogok és kötelezettségek tekintetében el lehet térni a Ptk. szabályaitól, így – ahogy fentebb is utaltunk rá – a felek megállapodhatnak a szerződésükben úgy, hogy a hitelkérelem elutasítása ne a vevő, vagy bármely szerződő fél felelősségi körébe tartozó ok legyen és elutasítása esetén a vevő a foglaló összegét visszakaphatja.

Hogyan lehet tovább csökkenteni a kockázatot?

A Ptk. szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, vagyis nem kell feltétlenül foglalóval biztosítani az adásvételi szerződést. Meg lehet állapodni egy foglalóhoz hasonlatos egyedi biztosítékban is, amely a foglalóhoz hasonló védelmet biztosít, vagy felmerülhet az, hogy fele részben foglaló, fele részben vételárelőleg kerül átadásra az eladó részére, így a hitel elutasítása esetén a vevő legalább a vételárelőleget visszakaphatja.