A Piac&Profit is megírta korábban, hogy perek ezrei indulhatnak az ügyvezetők felelősségének megváltozott szabályai miatt az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően. Ezt nem cáfolják a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogászai sem, azonban véleményük szerint ezekben jellemzően nem fogják elmarasztalni az ügyvezetőket.
Dr. Kelemen Dániel és Dr. Szűcs László ugyanakkor hangsúlyozták, a szabályozással kapcsolatos gondokat mutatja, hogy a nehezen áttekinthető jogszabály miatt ekkora keveredés és aggodalom alakulhatott ki a cégek körében.
Ha a vezető harmadik személyeknek saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával – hangzik az ijesztő felvetés. A valóság azonban szerencsére ennél sokkal kevésbé súlyos, hiszen ez a felelősségi alakzat csak nagyon speciális helyzetben, két feltétel teljesülése esetén áll elő:
- ha az ügyvezető kifejezetten menedzseri tevékenysége körében jár el a vizsgált esetben
- ha a károsult és a társaság között NINCS szerződéses kapcsolat
A PwC jogászai hangsúlyozzák, a szabályozás alapvetően tiltott tevékenységek szankcionálására van kitalálva, olyan esetekre, amelyek már-már a büntetőjog határát súrolják. Ettől még sajnos az ügyvezetőknek szembe kell néznie azzal, hogy várhatóan sok felelősségi per indul majd – „hátha bejön” – , amelyeket a bíróság az új szabály miatt nem utasíthat el azonnal. Vagyis per lesz, de a szakértők véleménye szerint kevés lesz az olyan eset, amikor a bíróság az ügyvezető személyes felelősségét is bizonyítottnak találja majd.
Hogy jobban érhető legyen, mik azok az esetek, amikor az ügyvezető valóban személyes vagyonával felel az okozott kárért, lássunk egy példát: ha a vezető tisztségviselő utasítja egy alkalmazottját (tehát menedzseri tevékenységét végzi), hogy a cég telephelyén keletkező hulladékot a szomszédos telekre helyezze el (amely szomszéddal a cég nincs szerződéses viszonyban).
Fontos az is, hogy a cég adóhátralékával, bírságokkal kapcsolatban az ügyvezető anyagi helytállásának lehetősége fel sem merülhet, mivel ezek eleve nem polgári, hanem közjogi kérdéskörbe tartoznak és nem minősülnek „kár”-nak a jog szerint.
Felelősség a saját céggel szemben
Az új polgári törvénykönyv kimondja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. Ha a Ptk.-ban a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség témaköréhez lapozunk, ott a következőket találjuk: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”.
A változás itt abban van, hogy kikerült a szövegből, hogy a vezető tisztségviselő akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látta el. „Fontos azonban, hogy a kártérítés megítélésének továbbra is előfeltétele a társasággal megkötött vezetői szerződés megszegése. A társasággal szemben fennálló felelősség kimentésére irányadó szabályok tehát szigorodnak, azonban a társasággal fennálló vezetői szerződés megszegése változatlanul szükséges ahhoz, hogy a kártérítési felelősség egyáltalán felmerülhessen” – hangsúlyozza Dr. Szűcs László.
(A Baker & McKenzie partnere szerint a belső felelősség szabálya szigorodik az új törvénnyel.)
Vagyis azt kell vizsgálni, hogy mi az ügyvezető szerződéses kötelezettsége. A pontos kötelmek jellemzően nem a munkaszerződésben, hanem szervezeti és működési szabályzatokban, belső szabályzatokban foglaltak, vagyis ezekben kell pontosan rögzíteni a felelősségi köröket.
A belső felelősség korlátozása szempontjából tehát az új törvény kedvezőbb is az ügyvezetők számára, mint a korábbi volt, hiszen nagyobb teret ad a felelősségi körök egyedi – szerződéses – korlátozására. Erre kizárólag szándékos károkozás esetén nincs lehetőség, de a korábbiakkal ellentétben már gondatlan károkozás esetére is lehetséges a felelősség korlátozása.
Ehhez felelősséget korlátozó szabályokat kell beépíteni, amire többféle lehetőség is kínálkozik
- összeg meghatározása a felelősség felső határaként (külföldön ez bevett gyakorlat)
- mivel az új Ptk. szerint a társaságok szabadon dönthetnek a hatáskörök vonatkozásában, rögzíteni lehet, hogy x összeg felett nem az ügyvezető, hanem a taggyűlés jár el például. Az ügyvezető aláírhatja a megállapodást, de kár esetén a taggyűlés felel.
- ügykörök meghatározása – vagyis annak a rögzítése, hogy az adott vezető tisztségviselő miért felel (a pénzügyekért, marketingért stb. (Nagyobb vállalatok esetén jó megoldás.)
- felelősségbiztosítás kötése a vezetőre
Mi a kavarodás oka?
Az új Ptk. hatalmas és sok szabályt átíró törvény, amelyben nem egy helyen került rögzítésre minden, ehhez a témához kapcsolódó szabály, hanem azok hivatkozással kapcsolódnak össze. Például a törvény szövege tartalmazza, hogy az ügyvezető a vállalattal egyetemlegesen felel az okozott károkért, de fontos, hogy ez a sor a szerződésen kívüli viszonyokat tárgyaló könyvben van. Egy másik, máshol rögzített, külön rendelkezés pedig az mondja ki, hogy a szerződéses viszonyokra más szabályok vonatkoznak. A törvény teljes áttekintését követően kissé elhamarkodottnak bizonyult az ijedtség – mondják a PwC jogászai.
Kire érvényes?
Az új törvény hatályba lépésére természetesen külön szabályok vonatkoznak. A felelősség témájával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a már meglévő szerződésekre (vagyis azokra, akik már vezető tisztségviselők egy 2014. március 15 előtt kötött szerződés értelmében) a korábbi szabályozás érvényes a belső felelősség tekintetében. A harmadik féllel szembeni felelősség esetében pedig a károkozás időpontja az irányadó, a március 15 után történt cselekmények már az új törvény hatálya alá esnek.
