Könnyebb lehet kártérítést kapni kartell esetén

Az Országgyűlés 2013. novemberében számos ponton módosította a magyar versenytörvényt (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt). A módosítások jelentős része 2014. július 1-től lép hatályba.

Előbb a vizsgálat, aztán az üzlet

Az első és talán legfontosabb változás a fúziókontrollt, azaz a vállalkozások összefonódását érinti: a versenytörvény új rendelkezése bevezeti az ún. végrehajtási tilalmat, amelynek értelmében az tranzakciót a felek nem gyakorolhatják irányítási jogaikat mindaddig, amíg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt nem engedélyezte. Vagyis hiába kerül aláírásra a szerződés a vállalatok összeolvadásáról vagy felvásárlásáról, a GVH engedélyének megérkezéséig az új tulajdonos nem gyakorolhatja szavazati vagy döntési jogát. A korábbi törvény ezen időszakra függő helyzetet hozott létre, amikor polgárjogi kockázatokkal (ha a GVH nem engedi a fúziót, semmissé válnak az átmeneti időszak döntései), de engedélyezte saját kockázatra a tranzakció lezárását, a módosítás után azonban ez kifejezetten tilos – derült ki a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén.

A kicsiket is érinti!

Sok kisebb cég vezetője nem is gondol arra, mennyire fontos, hogy működése során a versenyjogi normákra is figyeljen, pedig akár jóhiszeműen is könnyen jogszabályt sérthet. A hazai kis- és középvállalkozások előbb-utóbb rá fognak kényszerülni, hogy megismerkedjenek ezzel a területtel, és hogy szakemberekkel átnézessék a szerződéses kapcsolataikat. Ez a kérdés ugyanis egyre fontosabb - mondta a Piac&Profitnak Dr. Szamosi Katalin ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda vezetője.

Aki bármilyen szerződéses kapcsolatba akar lépni nagy cégekkel, nem vonhatja ki magát az alól, hogy kvázi átvilágíttassa a vállalkozását, nem sérti-e valahol a piaci normákat a működése, magatartása. Például, ha valaki beszállító akar lenni egy nagy cégnél, akkor igazolásokat, nyilatkozatokat kérnek tőle, hogy ő a versenyjogi megfelelés szerint jár el. De egy kisvállalkozás mint eladó olyan kartellmegállapodásban is részt vehet, amely a versenyjog szerint korlátozza a piacot. Vagy akár erőfölényes helyzetben is lehet, bármennyire is kicsi, ha olyan termék felvásárlásában vesz részt, ahol kevés a versenytárs, és ő domináns a piacon. Azért kell átvilágítani a cégeket, mert nem a vállalkozás nagysága, hanem a piaci súlya a lényeges, és a szerződéses rendszerben is e szerint kell megfelelni a normáknak.

A módosítás azonban a szakértő szerint mégsem fog különösebb változást okozni a gyakorlatban, több okból sem. Egyrészt a végrehajtási tilalmat egyébként is a közösségi (és a legtöbb tagállami) fúziókontroll szabályozás már régóta tartalmazza, Magyarország e szempontból inkább kivételes volt. Másrészt a versenyjogi aggályokat felvető, vagy más országokban is engedélyköteles tranzakciókat a felek eddig sem hajtották végre az engedély előtt, a kockázatok csökkentése miatt, végül, de nem utolsó sorban pedig az eljárás gyorsítása érdekében a módosítás a jelenleginél rövidebb, 30 napos határidőt határoz meg az egyszerűsített eljárás lezárására. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb, egyszerű megítélésű ügyben nem jelent majd érzékelhető hosszabbodást az engedély bevárásának szükségessége.

Gyakorlati szempontból a végrehajtási tilalomnak inkább abból a szempontból lesz jelentősége, hogy az átmeneti időszakban a vevő hogyan tudja ellenőrizni új cégének működését, hiszen az átmeneti időszakban nem szerezhet irányítást, ugyanakkor szükség lehet döntő fontosságú üzleti döntések meghozatalára is. A megoldást külső megfigyelő delegálása jelentheti, de lehetőség van a szerződésbe foglalni azt is, hogy az átmeneti időszakra a normál ügymenet szerinti működést ír elő a vevő.

Némi rugalmasságot jelent, hogy a vállalkozások indokolt kérelmére azonban a GVH hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát az engedélyező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, például ha ez a befektetés értékének megőrzéséhez szükséges.

Európai szintű változások

Változások várhatóak az európai versenyjogban is, az Európai Parlament néhány hete megszavazta azt az új irányelvet, amely segítheti a kártérítési igények érvényesítését kartellügyekben. A magyar joghoz hasonlóan, az EU jog alapján is teljes kártérítés jár azoknak a személyeknek, akik versenyjogi jogsértések, például kartellek eredményeképpen szenvedtek kárt. Ennek érvényesítése azonban számos tagállamban jogi és gyakorlati nehézségekbe ütközik – többek között a bizonyító erejű iratokhoz való hozzáférés nehézsége miatt. Az új jogszabály biztosítja minden félnek az ezen iratokhoz való hozzáférés lehetőségét, ami előmozdíthatja a károsultak hatékonyabb jogérvényesítését.

Az új szabály is védi ugyanakkor az önfeljelentéssel élő kartelltagokat, hiszen ennek és az ún. „engedékenységi politikának” (amely mentesítheti a bírság és adott esetben a kártérítés alól az önfeljelentéssel élőt) nélkülözhetetlen szerepe van a titkos kartellek nyilvánosságra kerülésében.(A GVH magánszemély bejelentőket is jutalmaz júliustól a kartellek felderítése érdekében.)

Az irányelvet még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, amelyet követően két éve lesz a tagállamoknak arra, hogy annak a nemzeti jogba történő átültetését végrehajtsák.

Globális kartell, globális büntetés

A globalizált gazdasági életben a piaci szereplők jogsértő cselekményei, például az árkorlátozó vagy piacfelosztó kartellek is egyre nagyobb területeket érinthetnek. Ugyanaz a magatartás, például egy konkrét árkartell, számos ország törvényeibe ütközhet egyszerre, ami a világ versenyhatóságai nemzetközi együttműködésének eredményeképpen akár dominó-effektushoz hasonlóan indíthatja be a közigazgatási, polgári és büntető ügyek tömegét ugyanazzal a vállalkozással szemben. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi partnereként saját tapasztalata alapján is megerősíti, hogy ilyen gazdasági és jogi környezetben a külföldi piacokon is aktív cégeknek fokozott figyelemmel kell eljárniuk üzleti gyakorlatuk kialakítása során, el kell kerülniük a rövid távon esetleg magasabb profittal kecsegtető veszélyes helyzeteket. Ezek ugyanis jelentős reputációs és anyagi károkat okozhatnak a cégeknek, valamint felvethetik az abban részes munkavállalók és vezető tisztségviselők személyes felelősségét is.

Véleményvezér