Ellenőrzés vagy megfigyelés? Meddig mehet el a munkáltató?

A munkáltató alapvető érdeke, hogy a munkaidő hatékony kihasználása és az adatok védelme érdekében felügyelhesse munkavállalóit. De hol van a határ a jogos ellenőrzés és a megfigyelés között?

A munkáltató egyik alapvető gazdasági érdeke, hogy a munkavállalók a munkaidő lehető legnagyobb részét ténylegesen munkavégzésre fordítsák. Emellett különösen fontos, hogy megőrizzék és bizalmasan kezeljék a munkáltató működésével összefüggő információkat. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) széles körű ellenőrzési jogosultságot biztosít a munkavállalók ellenőrzésére, amelyek irányadóak a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekre is. A munkavállalók ellenőrzése azonban nem lehet korlátlan, mert az ellenőrzés egy bizonyos határon túl sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és az emberi méltóságát. Ennek érdekében az Mt. garanciális szabályokat tartalmaz.

Kép: Fotolia

Az ellenőrzés célja és terjedelme

A munkahelyi ellenőrzés csak célhoz kötötten alkalmazható, és csak a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzésére irányulhat. A munkavállaló ellenőrzése nem jelentheti a munkavállaló megfigyelését. A célhoz kötöttség azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az elérni kívánt cél megvalósítható-e más ellenőrzési módszer vagy technológiai eszköz alkalmazásával. A munkahelyi ellenőrzés során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak a munkavállaló emberi méltóságának és személyiségi jogainak megsértésével – mondta el dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.

Munkaidőn kívül is!
Fegyelmi büntetést kockáztat, de súlyos esetben még az állását is elveszítheti az a munkavállaló, aki munkaidőn kívüli viselkedésével a munkáltató jó hírnevét vagy gazdasági érdekeit veszélyezteti. A tavaly hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (Mt.) egyértelműen rendelkezik arról, hogy mit várhat el a munkaadó a munkavállalótól a munkaidő után is. Az, hogy egyelőre még kevés munkáltató él ezzel a lehetőséggel, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez hosszabb távon is így marad. Külföldön egyre gyakoribbak az ilyen jogesetek, és itthon is egyre több cég készít a közösségi oldalakra vonatkozó szabályzatot, vagy fogalmaz meg egyértelmű iránymutatást arra nézve, hogy mit vár el az alkalmazottaktól a hivatalos órák után is.
Kell-e hozzájárulás?

Főszabályként a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló eszközök, intézkedések alkalmazásához nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, ugyanakkor a munkáltatónak előzetes tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé az ellenőrzés céljára szolgáló technikai eszközök alkalmazásáról. Kivételes esetekben az ellenőrzéshez a munkavállaló előzetes hozzájárulására is szükség lehet, így például a munkavállaló tulajdonában lévő eszköz (például okostelefon, tablet stb.) nyomon követésével megvalósuló ellenőrzés során.

Munkahelyi kommunikáció ellenőrzése: ki olvashatja el a munkahelyi e-maileket?

Az üzleti életben a legfontosabb érték az információ, ezért a munkáltató alapvető érdeke, hogy a munkavállalók rendelkezésére bocsátott kommunikációs eszközöket, valamint az azokon folytatott kommunikációt ellenőrizze. A munkáltató akkor jár el helyesen, ha az adott eszköz munkavállalónak történő átadása előtt megfelelően tájékoztatja a munkavállalót az annak használatára vonatkozó feltételekről, valamint a munkáltatót megillető ellenőrzési jogosultságról. Célszerű arról is tájékoztatni a munkavállalót, hogy az adott eszközt jogosult-e magáncélra használni.

Munkahelyi e-mailek ellenőrzése

A belső munkahelyi levelezés ellenőrzése általában nem vet fel különösebb adatvédelmi aggályokat, ha a munkavállalók megfelelő előzetes tájékoztatása megtörtént. Ilyen esetekben ugyanis a munkáltató adatkezelési és ellenőrzési jogosultságát az Mt. biztosítja, amely a munkavállaló hozzájárulásától független.

Személyes levelek ellenőrzése

Dr. Szarvas Júlia kiemelte, körültekintően kell eljárni ugyanakkor a munkavállalók által olyan harmadik személyeknek küldött vagy tőlük kapott e-mailek ellenőrzése során, akikkel a munkáltató nem áll üzleti kapcsolatban. A munkáltató ugyanis az ilyen e-mailek ellenőrzése során olyan személyes adatok birtokába juthat, amelyek kezelésére nincs jogosultsága. Az ilyen harmadik személyek nincsenek tisztában azzal, hogy a levelezés tartalmát valaki ellenőrizheti, ezért a munkáltató az érintett személy(ek) hozzájárulása hiányában nem jogosult az ilyen levelezés tartalmának ellenőrzésére. Ez még abban az esetben is így van, ha a munkavállaló a postafiókot kizárólag munkavégzési célokra jogosult használni.

Gyakori hibák, szankciók
A munkáltatók körében gyakori hiba, hogy nem az adott célnak megfelelő technológiai megoldást alkalmazzák a munkavállalók ellenőrzése során, vagy azt nem a megfelelő keretek között teszik. Sok esetben az ellenőrzésre vonatkozó előzetes tájékoztatás is elmarad a munkáltatók részéről, vagy amennyiben a munkavállaló hozzájárulására is szükség van az ellenőrzéshez, annak beszerzése.
A jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés egyrészről megalapozhatja a munkavállalók azonnali hatályú felmondását, de ezen túlmenően a munkavállalóknak további igényérvényesítési jogosultságaik vannak. A munkavállalók a munkahelyi ellenőrzésre vonatkozó adatkezelési szabályok megsértése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatnak panasszal. Amennyiben a NAIH a vizsgálata során megállapítja a jogellenes adatkezelést, a jogsértés súlyától függően 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a munkáltatóra. Ha a jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés a munkavállalók személyiségi vagy adatkezeléssel kapcsolatos jogainak sérelmével jár, a munkavállalók a polgári jog szabályai szerint sérelemdíjat követelhetnek a munkáltatótól. Ezen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállalóknak a jogellenes adatkezeléssel okozott kárt is megtéríteni.
Kamerás „megfigyelés”

A kamerás megfigyelőrendszerek alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy kizárólag a munkavállalók munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el kamera olyan helyiségekben, melyekben állandó munkavégzés folyik, vagyis az ellenőrzés nem irányulhat a tényleges munkavégzés „mértékének” ellenőrzésére.

Kivételt képeznek a tilalom alól a munkavégzésre szolgáló olyan helyiségek, amelyekben a kamerás megfigyelés az ott végzett tevékenység veszélyes jellege miatt a munkavállalók testi épségének vagy az ott tárolt vagyontárgyak védelme érdekében biztonsági, megelőző célokat szolgál. A veszélyesnek minősülő munkahelyen egyébként a munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is, hogy a személybiztonság érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Így egy veszélyes gépsor mellett vagy veszélyes anyagokkal dolgozó munkahelyen indokolt a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása, viszont egy irodában személy- vagy vagyonvédelmi célok nem indokolják a munkavállalók munkavégzésének folyamatos kamerás megfigyelését.

GPS nyomkövetés

A GPS nyomkövető vagy GSM cellainformációs adatokat rögzítő rendszerek munkahelyi ellenőrzés céljára történő használata a munkavállalók fokozott ellenőrzését jelenti, ezért az ilyen jellegű ellenőrzési megoldások csak azoknál a dolgozóknál alkalmazhatók, akiknél a munkakörükből fakadóan az szükséges, pl. futárok, sofőrök esetében. Az ilyen jellegű ellenőrzés kizárólag munkaszervezéssel összefüggő célokat szolgálhat, és a nyomkövető rendszerek jogszerűen csak munkaidő alatt továbbíthatnak a munkavállalóról adatokat a munkáltató részére. Munkaidőn kívül ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem ellenőrizhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél.

 

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo