3 dolog, ami mindenképp legyen benne a munkaszerződésben

Egy munkaszerződés annyit ér, amennyit betartanak belőle – mondta egy mikrovállalkozás újdonsült alkalmazottja, miközben olvasás nélkül, aláírta a dokumentumot. A hozzáértők többsége úgy tartja, inkább az a fontos, hogy a munkáltató mennyit tud betartatni a leírtakból. Az alábbiakban összefoglaltunk néhány olyan tartalmi elemet, amelyet feltétlenül érdemes rögzíteni az alkalmazottak munkaszerződésében.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közé tartozik a munkavállaló alapbére és a munkaköre, ezeket rögzíteni kell a megállapodásban –  nélkülük ugyanis nem jön létre munkaviszony.

A munkáltató úgy is megállapíthatja az alapbért, hogy az tartalmazza a vasárnapi-, a műszak-, az éjszakai és a munkaszüneti napon történő munkavégzésért járó pótlék ellentételezését. Arra is van lehetőség, hogy a felek, a bérpótlékot, készenléti, illetve ügyeleti díjat is tartalmazó, havi átalányt állapítsanak meg a munkaszerződésben, mutat rá dr. Hajdú Dudás Mária munkajogász.

Ami a munkakört illeti, fontos, hogy a munkáltató ne feledkezzen el a Munka törvénykönyve (Mt.) 46.§ szerinti tájékoztató kiadásáról. Ennek elmulasztását ugyanis pénzbírsággal bünteti a munkaügyi felügyelet. (Arról keretes írásunkban talál részleteket, hogy minek kell szerepelnie ebben a tájékoztatóban.)

Kép:PP archív

Kötelező tájékoztatás
A munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalót
a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
Munkavégzés helye és ideje

Nem kötelező - de érdemes - megállapodni ugyanakkor a munkavégzés helyében. A munkaviszony abban az esetben is létrejön, ha ebben nem állapodnak meg a felek – hívja fel a figyelmet a munkajogász, hozzátéve, ebben az esetben munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

A munkaviszony – ellenkező megállapodás hiányában – teljes munkaidőre, illetve határozatlan időtartamra jön létre. A felek természetesen megállapodhatnak részmunkaidős foglalkoztatásban, illetve határozott időtartamú munkaviszonyban is. Minden esetre igaz ugyanakkor, hogy a munkaviszony kezdetének napját is meg kell határozni a munkaszerződésben. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

A határozott időt naptárilag vagy más alkalmas módon (pl. valamelyik – helyettesített - munkavállaló keresőképtelen állományának időtartamára) meg kell jelölni. Utóbbi esetben a munkavállalót tájékoztatni kell a munkaviszony várható időtartamáról.

Mindenképpen érdemes próbaidőt kikötni a munkaszerződésben, a törvény szerint, a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig van erre lehetősége a munkáltatónak. Ennél rövidebb tartam kikötése esetén a felek a próbaidőt meghosszabbíthatják legfeljebb egy alkalommal, azonban összességében így sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet. Ha nem rendelkezik próbaidőről a munkaszerződés, a törvény szerint időtartama csupán harminc nap.

Lényeges tudnivaló, hogy rövidebb, határozott időtartamú munkaviszony esetén a próbaidő és a munkaviszony időtartama azonos legyen,így előfordulhat, hogy a felek három hónapra létesítenek munkaviszonyt, és a próbaidő tartamát is három hónapban határozzák meg.

Próbaidő kizárólag a munkaszerződésben köthető ki, írásban mind a határozott, mind a határozatlan tartamú munkaviszony létesítésekor. Erre csak a munkaviszony létesítésekor van lehetőség, későbbi időpontban már nincs. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint a próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet pótolni. A próbaidő alatt bármelyik fél írásban, indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

Kollégából kihívó?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábbi alkalmazottakból lehet a legveszélyesebb kihívó a cégek számára. De hogyan kerülhetjük el, hogy a dolgozónkból versenytárs váljék? A legkézenfekvőbb megoldás, hogy megfelelően kezeljük a tehetséges alkalmazottat. Van azonban olyan helyzet, amikor a dolgozóval érdemes szerződésben megegyezni, hogy nem használja fel bennfentes információit: ez a versenytilalmi megállapodás, amiről részletesen itt olvashat.
De a volt munkavállalónak is megéri, ha utolsó főnöke nem ellenségként tekint rá, ha vállalkozást indít. Itt adunk néhány tippet, mit lehet tenni, hogy megmaradjon a jó viszony.
Egyéb juttatások, borravaló

Célszerű külön kitérni a munkaszerződésben arra is, hogy elfogadhat-e „borravalót” a munkavállaló, ha azt szeretnénk, hogy dolgozónk kaphasson juttatást ilyen jogcímen. Alapesetben ugyanis a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységéért nem fogadhat el, vagy nem köthet ki, kivéve, ha ahhoz a munkáltató előzetesen hozzájárul – idézi az Mt. 52. paragrafusát dr. Hajdú-Dudás Mária. Ilyen juttatásnak számít minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt, mint például az üzleti ajándék, hálapénz vagy a borravaló. (Az online kasszák a borravaló kezelésére is hatással lehetnek - szakértők szerint a szuperkassza bekötése után érdemes inkább külön kezelni, tárolni a borravalót a hivatalosan nyilvántartott bevételtől.)

Konkurencia, üzleti titok, kötbér

A munkaszerződésben feltétlenül érdemes kitérni a versenytilalmi megállapodásra vagy lehet külön megállapodásban is rögzíteni azt, ha a munkaviszony alatt válik ebben érdekeltté a munkáltató. A munkajogász szerint célszerű kötbért kikötni arra az esetre, ha a munkavállaló megszegné a megállapodásban foglaltakat.

Abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, köteles a 30 napos felmondási időre járó távolléti díjat kifizetni a munkáltatónak. Az összeg mértékét a munkaszerződésben lehet növelni, akár 6 hónapra is.

Függetlenül attól, hogy a munkaszerződésben rögzítik-e vagy sem, az Mt. az irányadó mind a kártérítés mind a titoktartás körében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles a munkája során a tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen (harmadik) személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.  Fontos, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően is korlátlan ideig fennáll. Felmentést e kötelezettség alól kizárólag a (korábbi) munkáltató adhat. Amennyiben a munkavállaló e kötelezettségét megszegi, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni.

Összefoglalva a munkaadónak érdemes írásban rendelkeznie arról, kaphat-e borravalót az alkalmazott a munkaviszonyban végzett munkájáért harmadik személytől, ennek hiányában az Mt. kizárja ezt a lehetőséget. A munkáltató legfeljebb 3 hónapra köthet ki próbaidőt, függetlenül a munkaviszony időtartamától. Felmondás esetére célszerű versenytilalmi megállapodást rögzíteni a munkaszerződésben, amelyben javasolt kitérni a kártérítés mértékére.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo