A BKIK nem rajong a kötelező tagságért

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) csak feltételekkel támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előterjesztését a kötelező kamarai tagság bevezetéséről. A BKIK küldöttgyűlése egyhangúlag mondott nemet az MKIK reformterveire.

A cégvezetők a jelek szerint nem rajonganak az MKIK elképzeléseiért - Kép: Pixabay

Vita alakult ki a kötelező kamarai tagság tervezete kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a területi kamarák között. A BKIK szerint szükséges a kamarai rendszer továbbfejlesztése, ugyanakkor csak olyan kötelező rendszert támogatnának, amely a mostani regisztrációs díjért cserébe megadná a tagságot, és a vállalkozókat nem sújtaná újabb teher. A BKIK 55. küldöttgyűlésén május 22-én a küldöttek egyhangúlag elfogadott állásfoglalásban rögzítették, hogy a kötelező kamarai tagságot csak olyan módon szabad bevezetni, ha az a vállalkozások számára többletköltséggel nem, de többletjogosítványokkal jár.

A kötelező kamarai regisztráció szabályairól itt olvashat részletesen!

Mint a Piac & Profit korábban közölte, az MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat. Dunai Péter megerősítette, hogy május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves küldöttgyűlésén tárgyalják meg a kamarai rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely tartalmazza a kötelező tagság bevezetésére vonatkozó kezdeményezést. Dunai Péter hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. .(Hogy mit és hogyan kell jelenteni, arról itt találja a részleteket.)

A BKIK küldöttei nem támogatták a kamarai működés centralizálására irányuló elképzeléseket, mert szerintük továbbra is meg kell hagyni a területi kamarák önállóságát, a kamarai rendszer alulról szerveződését. A BKIK küldöttei elfogadhatatlannak tartották azt a tervet, amely egyfajta kvótarendszer bevezetésével a nagyvállalatokat hozná kedvezőbb helyzetbe a kamarákon belül, ezért ragaszkodnak az "egy tag, egy szavazat" elv korlátok nélküli fenntartásához. Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke szerint a kamarai rendszer továbbfejlesztéséről beszélve azt kell szem előtt tartani, hogy mi jó a vállalkozásoknak. Csak az a jó, ha a kötelező kamarai tagság nem okoz többletterhet - szögezte le.

„A vállalkozások nagy része a kötelező regisztrációhoz társuló 5 ezer forint kamarai hozzájárulást tisztességesen megfizeti, ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a kamarai rendszer jövőjéről lehessen beszélni. A vállalkozások egy része az 5 ezer forinton felüli fizetési kötelezettséget már pluszteherként élné meg” – mondta a kamarai vezető a Magyar Távirati Iroda közlése szerint. Szatmáry szerint ki kell mondani, azt is, hogy elképzelhetetlen olyan működési mechanizmus, amely a kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képességét korlátozná a nagyvállalatokkal szemben.

„A kamarai rendszer előnye, hogy helyben van, megtalálható a megyékben, a városokban és a főváros kerületeiben, a vállalkozók mindennapjait látják. A területi elv feladatása a kereskedelmi és iparkamaráknál nemcsak a 160 éves múlt miatt helytelen, hanem a vállalkozások szempontjából sem lenne helyes döntés” - tette hozzá a BKIK elnöke. (Hogy mit kapnak ma a cégek a kamarai regisztrációért, azt itt megtalálja.)

Kinek nem kell fizetni?
A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2014. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2014. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van. Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek – mondja Pósa Lívia könyvelő.
 

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo