2014. június 13-tól minden uniós tagállam köteles alkalmazni a fogyasztói jogokról szóló uniós irányelv szabályait. Az irányelv alkalmazása érdekében elfogadott új magyar jogszabály jelentős változást hoz, amit követniük kell a cégeknek.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?
Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
Az új irányelv (2011/83/EU) a korábbi uniós fogyasztóvédelmi szabályokat váltja fel és egységesíti, vagyis az új szabályoknak – bár a saját jogrendbe átültetve – minden tagállami kereskedőnek meg kell felelnie. Magyarország az alkalmazás kötelezettségnek a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II. 26.) Korm. rendelet elfogadásával és kihirdetésével tett eleget.
Az új rendelet számos vállalkozás számára jelent lényeges, akár a napi üzletmenetet is érintő változást, a a fogyasztó sokkal könnyebben tehet majd panaszt, ha vásárlása során esetleg átverik, és könnyebben érvényesítheti majd a jogait, ha szorult helyzetbe kerül.
Kép:FreeDigitalPhotos.net/bplanet
Mire nem vonatkozik?
A rendelet kizárólag a „fogyasztói szerződésekre” vonatkozik, vagyis azokra, melyeket a (kereskedő) vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személlyel köt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem magánszemélyként, hanem például a családi vállalkozás nevében eljárva vásárol az interneten, őt nem illetik meg a rendeletben szereplő fogyasztói jogok. Emellett van néhány további kivétel is az új rendelet alól: nem alkalmazandóak az új szabályok például a pénzügyi-banki szolgáltatásokról szóló vagy az utazási szerződésekre sem.
Az új fogyasztóvédelmi szabályoknak leginkább a nem szemtől szemben kötött üzleteknél, vagyis az internetes, a telefonon vagy csomagküldő szolgálaton keresztüli rendelések, illetve az utazással egybekötött termékbemutatón vásárolt termékeknél lesz kiemelt jelentősége. Újraértelmezték az úgynevezett üzleten kívül kötött termék értékesítésének vagy szolgáltatásának fogalmát is. Ide sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek valamelyik vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre. Ilyenek például azok, amelyek a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazás, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül történnek. Ez azért volt fontos, mert így egyértelművé vált, hogy nem tartozik ebbe a kategóriába az építésre, az ingatlanra, a biztosításra, értékpapírra vonatkozó, illetve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenység.
Az új rendelet szabályozza a távollévők között kötött szerződéseket is. Itt is kiemelt védelemre szorulnak a fogyasztók, hiszen a felek egyidejű jelenléte nélkül vásárolnak meg egy adott árut úgy, hogy valójában nem is látják azt.
Változás, hogy az eladót eddig forgalmazóként jelölték meg a jogszabályok, a jövőben – igazodva a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-hoz – vállalkozás lesz az eladó hivatalos megnevezése.
A legfontosabb újítások:
– A szerződéseknek részletesen tartalmazniuk kell többek között a fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb díjat. Azaz semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat a feltüntetett árra.
– A vállalkozás ajánlattétele esetén, ha a fogyasztó arra nem reagál, nem lehet vélelmezni azt, hogy hallgatólagosan elfogadta volna a fogyasztó.
– Változik az elállási jog szabályozása is. A jelenlegi 8 munkanapos elállási határidő meghosszabbodik 14 napra, valamint az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal hosszabbodik meg. Így ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.
Az eleje gyenge volt, de jó évet várnak
Az online kereskedelem szereplői a karácsonyi szezon után nagyobb visszaesést érzékelhettek, mivel – a hagyományos kiskereskedőkhöz viszonyítva - esetükben kisebb a súlya az alapvető napi fogyasztási cikkeknek – derül ki a GKI Digital – Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei második negyedéves felméréséből. Az áruházak ennek ellenére optimisták és az év további részére javulásban bíznak. A kutatásba bevont szektorok képviselői, a tavalyi 133 milliárdos forgalomhoz képest mintegy 15%-os bővüléssel számolnak, így 2014-re 152 milliárd forintos összesített forgalmat várnak a hat szektor együttesére. Ez a teljes piac (15 szektor) vonatkozásában a tavalyi 200 milliárd forint körüli nagyságrenddel szemben, 220-230 milliárdos éves forgalmat feltételez.
- A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül (a korábbi 30 napos határidő rövidült) vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék árát, beleértve a szállítási költséget. Továbbra is a fogyasztók kötelezettsége saját költségükön visszajuttatni a terméket az elállási jog gyakorlása során, azonban ezt a költséget átvállalhatják a kereskedők, illetve termékbemutatón történt vásárlás esetében, ha az árucikk jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza, akkor a vállalkozásnak saját költségén kell gondoskodni a termék visszaszállításáról. A kormányrendelet melléklete tartalmaz többféle nyilatkozatmintát, ezek itt letölthetők.
- Az új szabályozás előírja a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos, fogyasztó számára is érthető használatát. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis problémát jelent, hogy a fogyasztók nem ismerik a fogalmak közötti különbséget, és nem tudják előzetesen felmérni, hogy konkrétan milyen jogok illetik majd meg őket.
- Amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót a hívásért emelt díj nem terhelheti.
