Hogy tolható jövő évre a szabadság?

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni; e szabály alól négy kivételt ismer a törvény.

1. Friss munkaviszony

Ha a munkaviszony az utolsó negyedévben (október 1-jén vagy azt követően) keletkezett: ekkor a szabadság kiadására akár a tárgyévet követő év március 31-ig is sor kerülhet .

2. A munkavállaló oldaláról felmerülő ok

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. keresőképtelen betegség) miatt nem lehetett kiadni, úgy az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell pótolni .

3. Kivételesen fontos gazdasági érdek

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha erre a kollektív szerződés (vagy az azt pótló üzemi megállapodás) őt feljogosítja, a szabadság (alapszabadság és valamennyi pótszabadság összege) egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki c) pont>.

Nyári szabadság: miben dönt a munkáltató?

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra (azaz beleszámít a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a munkáltató eltérhet, ha azt a dolgozó kéri.

A szabadság időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. Évi 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, mondta Hajdú-Dudás Mária munkajogász. Hozzátéve: ez a gyakorlatban azt jelenti, ha nem akarja a munkáltató, nem kell kiadnia nyáron az összes szabadságot. A munkavállalót ez esetben rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Nem megoldás a fizetés nélküli szabadság sem, mert ahhoz is szükséges a munkáltató hozzájárulása.

Megjegyezzük, hogy noha az Mt. nem tartalmazza a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fogalmát, helyesen jár el a munkáltató akkor, ha az 1992. évi Mt. 134. § (9) bekezdésében használt fogalommeghatározást tartja szem előtt, miszerint kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.

4. Megállapodás alapján

Végül, a szabadság tárgyévet követő kiadásának negyedik esete az, amikor a munkáltató a munkavállalóval megállapodik a szabadságnak a tárgyévet követő év végéig történő kiadásának lehetőségéről .

Ez a szabály módosult 2014. január 1-jétől. Míg korábban a megállapodás a 20 napos alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság együttes mértékének egyharmadára vonatkozhatott, addig az új szabályozás csak az életkori pótszabadságra, de annak teljes mértékére vonatkozóan lehetővé teszi ezt. Szigorítást jelent a módosítás annyiban is, hogy a megállapodást ezentúl minden naptári évben meg kell újítani. Először tehát a 2014. év tekintetében lehet ily módon eltérni a tárgyévi szabadság kiadási szabályoktól, amit eszerint 2015-ben is ki lehet majd adni.

Az előző esetektől meg kell különböztetni azt a rendelkezést, ami szerint még az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, ami decemberben kezdődik, és abból legfeljebb 5 munkanap átnyúlik januárra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tárgyéven túl kiadott szabadság mértékéhez ezeket a napokat nem kell hozzászámítani .

A szabadság kiadásának már közölt időpontját – a szabadság megkezdése előtt – a munkáltató még módosíthatja, ugyanolyan okokból, mint a szabadság tárgyéven túli kiadásánál: ha ezt kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. Ehhez nem kell a kollektív szerződés felhatalmazása. Ezt a szabadság megkezdéséig bármikor megteheti a) pont>.

Véleményvezér