Hogy tolható jövő évre a szabadság?

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, de a törvény négy kivételes esetet is meghatároz, amikor e szabálytól el lehet térni – ezek egyike módosult ez évre.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Nem mindenki megy pihenni a nyáron – 
Kép: Fotolia

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni; e szabály alól négy kivételt ismer a törvény.

1. Friss munkaviszony

Ha a munkaviszony az utolsó negyedévben (október 1-jén vagy azt követően) keletkezett: ekkor a szabadság kiadására akár a tárgyévet követő év március 31-ig is sor kerülhet .

2. A munkavállaló oldaláról felmerülő ok

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. keresőképtelen betegség) miatt nem lehetett kiadni, úgy az ok megszűnésétől számított 60 napon belül  kell pótolni .

3. Kivételesen fontos gazdasági érdek

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha erre a kollektív szerződés (vagy az azt pótló üzemi megállapodás) őt feljogosítja, a szabadság (alapszabadság és valamennyi pótszabadság összege) egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki c) pont>.

Nyári szabadság: miben dönt a munkáltató?
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra (azaz beleszámít a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a munkáltató eltérhet, ha azt a dolgozó kéri.
A szabadság időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. Évi 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, mondta Hajdú-Dudás Mária munkajogász. Hozzátéve: ez a gyakorlatban azt jelenti, ha nem akarja a munkáltató, nem kell kiadnia nyáron az összes szabadságot. A munkavállalót ez esetben rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Nem megoldás a fizetés nélküli szabadság sem, mert ahhoz is szükséges a munkáltató hozzájárulása.
Megjegyezzük, hogy noha az Mt. nem tartalmazza a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fogalmát, helyesen jár el a munkáltató akkor, ha az 1992. évi Mt. 134. § (9) bekezdésében használt fogalommeghatározást tartja szem előtt, miszerint kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.

4. Megállapodás alapján

Végül, a szabadság tárgyévet követő kiadásának negyedik esete az, amikor a munkáltató a munkavállalóval megállapodik a szabadságnak a tárgyévet követő év végéig történő kiadásának lehetőségéről .

Ez a szabály módosult 2014. január 1-jétől. Míg korábban a megállapodás a 20 napos alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság együttes mértékének egyharmadára vonatkozhatott, addig az új szabályozás csak az életkori pótszabadságra, de annak teljes mértékére vonatkozóan lehetővé teszi ezt. Szigorítást jelent a módosítás annyiban is, hogy a megállapodást ezentúl minden naptári évben meg kell újítani. Először tehát a 2014. év tekintetében lehet ily módon eltérni a tárgyévi szabadság kiadási szabályoktól, amit eszerint 2015-ben is ki lehet majd adni.

Az előző esetektől meg kell különböztetni azt a rendelkezést, ami szerint még az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, ami decemberben kezdődik, és abból legfeljebb 5 munkanap átnyúlik januárra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tárgyéven túl kiadott szabadság mértékéhez ezeket a napokat nem kell hozzászámítani .

A szabadság kiadásának már közölt időpontját – a szabadság megkezdése előtt – a munkáltató még módosíthatja, ugyanolyan okokból, mint a szabadság tárgyéven túli kiadásánál: ha ezt kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. Ehhez nem kell a kollektív szerződés felhatalmazása. Ezt a szabadság megkezdéséig bármikor megteheti a) pont>.

Véleményvezér

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo