Nem forgatják ki vagyonukból az ügyvezetőket

„Sok rémhír kering az ügyvezetői felelősséggel kapcsolatban, de szerencsére nem olyan komoly a helyzet, alapvetően nem arra kell készülnünk, hogy minden ügyvezetőt kiforgatnak majd a vagyonából” – mondta Kocsis Ildikó ügyvéd, a dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda vezetője, a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén. A szakember szerint egyszerűen nem lehet olyan helyzetet előállítani, hogy egy ügyvezetőt ne lehetne anyagilag megfogni, így nem is érdemes a vagyon kimenekítésével foglalkozni. „Ezért azokat a körülményeket kell csökkenteni, amelyek a felelősségre vonás esélyét csökkentik” – hangsúlyozta Kocsis Ildikó. A szakember szerint, ha valaki nem köt a cég számára előnytelen szerződéseket, ha nem követ el bűntényt, vagy vesz részt tisztességtelen ügyletekben, akkor ügyvezetőként nemigen kell tartania a felelősségre vonástól. (De speciális biztosításokkal is védhetik magukat a vezető tisztségviselők, bár ezekkel kapcsolatban is vannak még bizonytalanságok.)

A felelősség meghatározásánál fontos tudnunk, hogy tettünk gondatlanság, vagy szándékosság kategóriájába esik-e. Szándékos kötelezettségszegésről akkor beszélünk, amikor valaki előre látja, hogy tetteinek milyen következményei lehetnek. Gondatlanság: ha valaki tudja, hogy magatartása helytelen, de abban bízik, hogy a magatartásának nem lesz negatív következménye.

Szintén el kell választanunk azokat az eseteket, amelyekben az ügyvezető döntéshozóként, vagy a társaság képviselőjeként jár el. Az előbbi esetben a saját jogkörében hozott közvetlen döntésekért felel, míg az utóbbi esetben a szerződések aláírásakor, kötelezettségvállaláskor (stb) jár el mint a cég képviseletére megbízott személy. Ebben az esetben a felelősség elsősorban a céget terheli, míg a döntéshozói jogkörben felmerülő felelősségért személyesen az ügyvezető felel. Az ügyvezető két irányba is felelős: egyrészt a tulajdonosok felé, másrészt „kifelé” azaz a cégen kívüli harmadik személyek, külső partnerek irányába.

Belső felelősség

„A belső felelősség kérdése akkor merül fel, ha az ügyvezető megszegi a cég felé meglévő kötelezettségét” – vélte Fehérváry Ákos a Baker & McKenzie ügyvédi iroda partnere. „Ennek nyilván akkor van csak jelentősége, ha a cégtulajdonos és a vezető tisztségviselő elválik egymástól, hiszen ha ugyanaz a személy tölti be a két posztot, akkor saját magát nem fogja perelni – hangsúlyozta a jogász szakember. A vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosokkal szemben akkor merülhet fel, ha az ügyvezető megszegi a jogköréből fakadó követelményeket. A Ptk. azonban ezzel kapcsolatban meglehetősen tágan fogalmaz, így a felelősségi körébe tartozik minden, amiért nem a cég egy másik döntéshozó testülete (pl. taggyűlés, tulajdonos) felel. Irányítási jogkört képvisel az ügyvezető akkor is, amikor egy területért nem közvetlenül ő felel, (pl. marketinges kolléga), így a felelősség ezekben a körökben is az ügyvezetőt terheli.

Azért nem ész nélkül kell fizetni a kárért

A kár fogalma is módosult az új Ptk.-ban és az is, hogy milyen mértékben kell megtéríteni. A kárból csak azt kell megtéríteni, ami előrelátható lehetett, vagy amivel számolni lehetett, az ezen túlmenően keletkezett kárt nem. A törvény szerint ugyan az ügyvezetőnek már a feladatkör elvállalásakor „előrelátnia” kellene a cselekedeteiből fakadó károkat, ám ez az elképzelés életszerűtlen. „ Ez is majd a bírói gyakorlatból fog részletesen kialakulni” – vélte Fehérváry Ákos.

„Egy ügyvezetőnek minden esetben a társaság érdekei szerint kell eljárnia, ha ezt a kötelezettségét megszegi, akkor ezért felelnie kell. Ez azonban nem újdonság, hiszen ez a régi Ptk.-ban is megvolt.” – hangsúlyozta Fehérváry Ákos. Kiemelte azonban, hogy az új Ptk. jelentősen kiemelte a vezető tisztségviselők felelősségét. „Eddig csak egy általános kötelezettség volt, ebben következett be nagy változás az új Ptk.-ban, amely csaknem egy objektív felelősségi kört vezet be az ügyvezető esetén. A vezető ugyanis most már csak akkor nem felel a vezetése alatt bekövetkezett károkért, ha azt rajta kívül álló körülmény miatt következett be, az ellenőrzési körén kívül esett, illetve olyan körülmény következett be, amely nem volt előrelátható. A három körülménynek egyszerre kell érvényesülnie ahhoz, hogy az ügyvezető mentesüljön a felelősség alól” – mondta az ügyvéd.

Külső felelősség

Szerződésen belüli károkozás

„Ha van szerződés, akkor a Ptk. teljesen másképpen kezeli az esetleges ügyet, mintha nem lenne rögzítve” – hangsúlyozta Kocsis Ildikó. „Ugyanakkor a szerződéses viszonyokban szereplő közvetlen felelősség szigorúbb lett. Ám ebben az esetben a szerződést elsősorban a cég szegi meg, így ebben az esetben a cég fog kártérítési kötelezettséggel szembenézni. Más kérdés, hogy ha ez az ügyvezető hibájából történt, akkor a cég ezt behajthatja rajtunk ” – mondta.

Komoly következményekkel néz azonban szembe az ügyvezető, ha megszegi a társasági szerződésben foglaltakat. „Az új Ptk. csak akkor mentesíti a felelősség alól, ha a tulajdonosok előzetesen úgy nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ehhez a cselekményhez” – mondta a szakember.

Szerződésen kívüli károkozás

Itt két esetet kell vizsgálnunk: amikor magánszemélyként okozunk kárt, vagy amikor a cégképviseletében eljárva ügyvezetőként okozunk kárt. Ez utóbbi esetben az ügyvezető a céggel együtt egyetemleges felelősségben osztozik, azaz a károsult elvileg nem csak a céget, hanem az ügyvezetőt is perelheti. „Azonban a valóság éppen fordítva van: nem az ügyvezető felel a társaság okozta kárért, hanem éppen a társaság felel az ügyvezető okozta kárért” – hangsúlyozta Kocsis Ilona. A szakember szerint ez a kitétel a károsultat védi, mert az ügyvezető által okozott kárért magát a céget is perelheti. „Ha például az ügyvezető balesetet okoz a céges autójával, akkora kárt a cégén (is) be lehet hajtani” – mondta az ügyvéd.

Kire és mikortól érvényes?

Az új törvény bevezetésével kapcsolatban azt sem árt tisztázni, hogy tulajdonképpen kire érvényes - vagyis ki a vezető tisztségviselő - illetve, hogy mikortól tekinthető valaki az új törvényben megfogalmazottak hatálya alá tartozónak. A Réti, Antall és Társai PwC Legal jogászai itt összefoglalják a lényeget.

„Ennek következtében elképzelhető, hogy a jövőben megnő a kártérítési perek száma. Ám egy per sok idővel és költséggel jár, ezért arra, hogy százával indítanak majd kártérítési pereket, nem számítanék” – vélte Kocsis Ildikó.

Még a jogászok sem értenek egyet

„Még a jogászok sem értenek egyet abban, hogyan kell az új jogszabályokat alkalmazni” – vélte Fehérváry Ákos. A szakember szerint az ügyvezető felelősségének jogértelmezése ugyanis a törvény kétértelmű megfogalmazása miatt elsősorban majd a bírói gyakorlatban fog kialakulni. „Lehet esetleg olyan értelmezés, egy kartellvádnál, hogy ha megbírságolják a céget, akkor a kárt szenvedők az ügyvezetőt is beperelik majd, hiszen ő ült ott az asztalnál, amikor az árról megállapodtak a versenytársak” – hangsúlyozta a jogász. Az új szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy egy valóban gondatlanul eljáró cégvezetővel szemben felléphessen akár a tulajdonos, akár egy harmadik személy.