Bedőlt a cégem, és a hitelt sem tudja továbbtörleszteni – írja a Piac&Profit egyik olvasója, hozzátéve, a biztosító ugyan  kifizeti a hitelét a banknak, de kiderült, hogy a tartozása átszáll a biztosítóra, hiába fizette évekig a  magas biztosítási díjat a kezességvállalásért. Kérdésére, hogy jogszerű-e az eljárás, s mit tehet  cégtulajdonosként, a válasz egyszerű: az eljárás megfelel a jogszabályoknak, a kezességvállalás ugyanis nem a cég, hanem a bank számára jelent biztosítékot arra az esetre, ha nem fizet az adós.

Kép: FreeDigitalPhotos.net/StuartMiles

A hitelgaranciát biztosító szervezet  tehát a vállalkozás fizetésképtelensége esetén csak azt vállalja, hogy a bedőlt hitelt rendezi  a cég helyett. Cserébe ezért a garanciaszervezet adósává válik a cég. (Márciustól módosultak a kezesi felelősség szabályai is, ameiről korábbi cikkünkben olvashat részleteket.)

Épp ezért minden hiteligénylésnél alaposan végig kell gondolni, hogy miként  alakul majd  a jövőben a cég finanszírozhatósága, tudja-e biztosan időben fizetni a törlesztőrészleteket, illetve mennyire lesz fizetőképes egy váratlan bevételkiesés esetén. A hitelt igénylő vállalkozásnak a szigorú ellenőrzésre is fel kell készülnie, a bank  ugyanis rendszeresen megvizsgálja, hogy a kölcsönt az előre meghatározott hitelcélnak megfelelően használják fel.

Egy cég hitelkérelemének bírálata során a bank szigorúan vizsgálja a hitelügylet kockázatát, illetve a hitel fedezeteként felajánlott biztosítékok körét. Amennyiben a hitelintézet olyan döntést hoz, hogy több fedezetre van szüksége az ügyféltől, akkor lehetőség van arra, hogy a garanciaszervezetek készfizető kezességvállalását is bevonják a folyósítandó hitel fedezeteként.

A hitelek biztosítékaként  tehát a bankok kérhetik, illetve a hitelfelvevő vállalkozások igénybe vehetik a garanciaszervezetek kezességvállalását is, amelynek segítségével akár ingatlanfedezet nélkül hitelhez juthatnak. A garanciaszervezetek kezességvállalása révén olyan vállalkozások is finanszírozáshoz juthatnak, amelyeknek nincs megfelelő felajánlható biztosítékuk a kölcsön fedezetéhez, ezért hitelezésük kockázatosnak minősülne a bankok számára. A garanciaszervezetek ezáltal erősítik a vállalkozások hitelképességét, és a bankok kockázatát is csökkentik. Ezért jó a cégnek és a hitelt igénylő vállalkozásnak is egyben.

A garanciaszervezetek kezességvállalása természetesen nem jelenti azt, hogy automatikusan hitelt kap egy vállalkozás. Így ha például kifogásolható gazdálkodási adatokat vagy bármilyen fizetési problémát talál a bank a vállalkozás vagy a tulajdonosok múltjában, akkor a bank elutasíthatja a hitelkérelmet. Néha előfordul az is, hogy a bank hitelminősítésén átmegy az ügylet, de a garanciaszervezetnél megbukik. A bankok ezért ki is hangsúlyozzák az ügyfeleknek, hogy akkor jutnak biztosan hitelez, ha a bank után a garanciaszervezet is rábólint az ügyletre.

Bizonyos vissza nem térítendő európai uniós támogatások lehívásának feltétele, hogy a kis- és középvállalat adjon valamilyen pályázati biztosítékot. Bár az előírás valószínűleg lazul a 2014–2020-as pályázati ciklusban – szűkülhet a garanciát igénylő pályázatok köre, és nőhet a pályázati érték, amely felett kötelező –, teljes mértékben nem szűnik meg a kötelezettség. A ma hatályos szabályozás értelmében négy lehetőség áll a kkv-k előtt: bankgarancia, az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, a Start készfizető kezességvállalása és a legújabb, a cég tulajdonosainak és ügyvezetőjének a készfizető kezességvállalása a támogatás összegének erejéig. Mindegyik megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is, ezekről itt olvashat részletesen.