Megbízás nélküli ügyvitelről akkor beszélhetünk, ha egy ügyben valaki egy más személy helyett eljár anélkül, hogy erre őt ez a személy megbízta volna, vagy erre egyébként jogosult volna. Tehát a megbízás nélküli ügyvitel lényege, hogy a másik személy nem bízott meg erre, de mégis ellátjuk e személy ügyét, beavatkozunk az ügyébe.
Az ellátott ügy lényegében bármilyen lehet, nem korlátozódik a hatóságok előtti ügyekre, hanem sokféle intézkedés megtételét, szolgáltatás nyújtását magában foglalhatja. Például megbízás nélküli ügyvitel az is, ha egy vállalkozó a szerződésben rögzített szolgáltatásnál többet nyújt, és ez a többletszolgáltatás a megrendelő érdekét szolgálja. (Üzletileg mondhatjuk, hogy többet adni mindig megéri! Elmondjuk, miért.)
Ezért a másik fontos szempont, hogy a beavatkozó tevékenysége a másik fél érdekét vagy feltehető érdekét kell, hogy szolgálja. Ha a valaki más nevében, de a saját érdekének megfelelően intéz el egy ügyet, az nem megbízás nélküli ügyvitel.
A beavatkozó legfontosabb kötelezettsége
A megbízás nélküli ügyvivő legfontosabb kötelezettsége, hogy az ügyet úgy lássa el, ahogy annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. Nem kell pontosan ismerni az illető akaratát, hanem a körülmények és a mindennapi ésszerűség alapján feltételezhető akaratának megfelelően kell cselekedni. Ha viszont a beavatkozó előtt ismert az érintett személy akarata, akkor az ezzel ellentétes beavatkozása akkor sem helyénvaló, ha egyébként ez az érdekének megfelelne.
A megbízás nélküli ügyvivő helyzetét nagyban befolyásolja, hogy beavatkozása a törvény alapján helyénvalónak számít-e. A beavatkozás akkor helyénvaló, ha megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
A törvény kivételt tesz bizonyos esetekben, így például, ha a beavatkozás életveszélybe került személy akarata ellenére, vagy széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében az érintett tulajdonos akarta ellenére történik. Ezekben az esetekben az érintett akaratával szemben való beavatkozás is helyénvaló.
A beavatkozás helyénvalósága azért kulcskérdés, mert ha helyénvaló volt, akkor a beavatkozó jogi szempontból ugyanolyannak minősül, mintha az érintett megbízásából látta volna el az ügyet. Tehát adott esetben nem csak a költségei megtérítésére, hanem az ügy ellátásáért megbízási díjra is igényt tarthat, akár abban az esetben is, ha a beavatkozása nem volt eredményes. Ha viszont a beavatkozás nem volt helyénvaló, akkor a beavatkozó külön díjazást nem kérhet, és felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
