Jogi kisokos cikkek

Végkielégítés: mi számít bele a jogosultsági időbe?
Mikor nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe a munkabérrel nem díjazott időszaka a dolgozónak? Mi a szabály, ha a munkavállaló keresőképtelensége a munkáltatónak róható fel? Összefoglaltuk a lényeget.

Ha veszteséges, már le is húzhatja a rolót
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. A plázaépítéseket is újraszabályozták.

Így írjunk bizalmi vagyonkezelői szerződést
A márciusban hatályba lépett új Ptk. egyik fontos újítása a bizalmi vagyonkezelő (BVK) intézményének bevezetése a hazai jogba. A bizalmi vagyonkezelés nyugaton széles körben ismert és elterjedt. Magyarországon viszont, ahol a piacgazdasági keretek jóval később alakultak ki, mostanában válik aktuális problémává a jelentős értékű cégvagyonok generációk közötti átadása. A BVK többek között ebben az esetben is védelmet jelent a vagyonnak és a kedvezményezetteknek.

Közeleg az év vége – mi legyen a kiadatlan szabadság sorsa?
Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve? Szakértőnk segít!

Bemutatjuk az új Ptk. titkos befutóját!
Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Adóparadicsomok a pokol kapujában?
Az Európai Bizottság négy olyan állami támogatási vizsgálatot is indított, amelyek az adózás és a versenyjog határterületeit érintik. Az ezen ügyekben hozott döntések akár jelentősen is átrajzolhatják a társasági adózás szempontjából eddig paradicsomi vagy ahhoz közeli állapotokat fenntartó EU tagállamok e területre vonatkozó szabályait.

Mikor lehet megtéríttetni a dolgozóval a kárt?
A munkajogban a kártérítési felelősség szigorúan szabályozott és – a munkavállaló kártérítési felelősségét illetően – erősen korlátozott. Ám vannak olyan esetek, amikor a jog nem köti meg a munkáltató kezét.

Egységesen védené az üzleti titkokat az EU
Az Európai Bizottság új irányelv elfogadására tett javaslatot az üzleti adatok védelme körében, így a jelenlegi tagállamonként eltérő szabályozást egy egységesebb védelem válthatná fel az Európai Unióban.

Mennyi idő a követelés behajtása?
A végrehajtás segítségével optimális esetben akár három hét alatt a pénzéhez juthat a vállalkozás. Érdemes hát szükség esetén élni ezzel az eszközzel. De hogyan?

Nem a miénk a közösségi oldalas kapcsolatrendszerünk?
Pár éve egy brit bíróság LinkedIn kapcsolatainak átadására kötelezett egy munkavállalót - vagyis azok a döntés szerint a munkáltató tulajdonát képezik. De mi a helyzet itthon?
Könnyebb lesz bekerülni a közbeszerzésbe
Jelentősen csökkentették a közbeszerzések alkalmassági követelményeit, annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében.
Magyar termékek, amelyekre van kereslet az osztrák piacon
Az Ausztriában megtelepedett magyar vállalkozások zöme inkább a szolgáltató-szektorban van jelen, mint az iparban. E jelenség leginkább a hazainál jóval drágább munkaerővel magyarázható, mely az osztrák piacra helyben gyártó cégek számára jelentősen megdrágítaná a termékek előállítását. Kereslet ennek ellenére lenne exportképes termékeket kínáló, az osztrák piaci sajátosságokat ismerő és felismerő cégekre. Volner-Szenci Ildikó, a bécsi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja Ausztria üzleti környezeti specialitásairól és a kkv-k számára adódó osztrák piaci lehetőségekről beszélt a Piac & Profit Piacbővítés külföldön címmel tartott konferenciáján.
Így indítsunk fizetési meghagyásos eljárást
Az egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás követelésünk érvényesítésére az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás. Ellentmondás hiányában hónapokig tartó bírósági eljárás nélkül, akár három hét alatt jogerős végzéshez juthatunk.
Tipikus munkáltatói hibák felmondáskor
Határozott idejű munkaviszonyt nem lehet rendes felmondással megszüntetni, próbaidő után csak indoklással lehet felmondani a dolgozónak, próbaidő alatt viszont nem célszerű indokolni a munkaviszony megszüntetését. Mire érdemes még ügyelni?
Mikor végezzük a munkavédelmi oktatást?
Időről-időre hallani lehet egyes munkáltatóktól a munkavédelemről szóló törvény olyan értelmezését, hogy a munkavállaló a munkavédelmi oktatás elvégzését megelőzően is dolgozhat, amennyiben azt felügyelet mellett teszi. Vajon mit mond erről a munkavédelemről szóló törvény?
Végrehajtás az ingatlanon: mi van az adás-vétellel?
Mire figyeljünk,ha terhelt ingatlant vásárolunk? Mit tehet a NAV, ha a tartozás a régi tulajdonosé, aki közben eladta? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Így trükköznek a cégek – és megússzák ejnyebejnyével
Tízből hét munkaadót rajtakaptak valamilyen szabálytalanságon a munkaügyi ellenőrök az idén. Tízből hét szabálytalankodó vállalkozás megússza anyagi retorzió nélkül a büntetést – és egyre kreatívabbak a jogsértések.
Itt az ideje kivenni a szabikat
Az év vége felé közeledve mind a munkáltató mind a munkavállaló leltározni kezd, mennyi szabadság maradt még az idén kivehető napokból, s mit is kezdhet ezekkel. Átvinni a jövő évre már nemigen lehet a szabadnapokat.
Muníciót kaptak a cégek a GVH ellen
A versenyfelügyeleti eljárások, különösen a kartellügyek jelentős, akár milliárdos összegű bírság kiszabásával végződnek, a GVH pedig azért is bírságolhatott, ha valaki hallgatóként részt vett egy találkozón. Az Alkotmánybíróság döntése azonban felülírta ezt a gyakorlatot.
Már csak legyintenek a cégek a szabályozásokra
Sok cégvezető már csak legyint és inkább a homokba dugja a fejét, ha az egyre újabb és újabb adminisztrációs kötelezettségekről hall. A lapunknak nyilatkozó könyvelő szerint még az sem tud minden előírásnak tökéletesen megfelelni, aki akarna.
Támogatások elszámolása: amire figyeljünk
A projekt elszámolási rendjét rögzítenünk kell a könyvelésünkben, gondoskodnunk kell arról, hogy az elszámolásra benyújtott tételek megfeleljenek az alaki és formai követelményeknek és csak kifizetett tételeket számoltassunk el. Mire kell még figyelni a támogatások elszámolásánál? Összefoglaltuk.
Cégalapítás 1 forinttal: tényleg igaz?
Kering az interneten olyan hirdetés, amely szerint akár 1 forinttal is megoldják nekünk egy kft. alapítását. A hirdetés szerint nem kell tartani az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett 3.000.000 forintos törzstőke minimumtól, mert azt elegendő akár 100 év múlva befizetni. Valóban lehetséges az 1 forintos cégalapítás? Milyen kockázatai lehetnek? Mi a tényleges „ára” az 1 forintos cégalapításnak? Szakértőnk segít!
Egészségromlás: mikor perelhet a dolgozó?
Bár sokan tudják, hogy egy rossz felmondásból több milliós kára keletkezhet a cégnek, azzal mégis kevesen számolnak, hogy egyre nagyobb divat egészségromlás miatt beperelni a munkáltatót. Elég, ha azt bizonyítja a dolgozó, hogy a munka időtartama alatt romlott a szeme, vagy magasabb lett a vérnyomása.
Elszámolási törvény: mit jelent a fogyasztónak?
Az új, november 1-jével életbe lépett Elszámolási törvény számos pontban hozott változást: az egyik újdonság, hogy törvénybe foglalja azt, miszerint a pénzügyi intézmények legkésőbb 2016. április 30-ig nem jogosultak egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre, a kölcsönszerződést csak a törvényben szabályozott elszámolás fogyasztó részére való megküldését követő hatállyal mondhatják fel, illetve a fogyasztóval szembeni hátralékos követelése csak ilyen hatállyal válhat egy összegben esedékessé.
Rossz ötlet törölni a merevlemezt ha jön a GVH
A közelmúltban napvilágot látott bejelentés szerint a GVH bírságot szabott ki egy gyaníthatóan versenyjogsértő magatartást tanúsító vállalkozással szemben, bizonyítékok megsemmisítése miatt. Bár ennek előfordulása nem gyakori, de ha mégis megtörténik, annak hatása lehet az eljárás végén hozott érdemi határozatra is.
Eddig nem küzdött a transzferárral? Most majd fog!
Jelentősen kibővíti az adótörvények módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.
Újabb csapás a multikra: bezáratnák a hipermarketeket
A kormány megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív - ezt is tartalmazza az Országgyűlésnek kedden beterjesztett törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításáról.
Megváltoztathatatlan szabályzat – bajban lehet a munkáltató?
A munkahelyi működést a munkaszerződésen kívül számos egyéb szabály irányítja. A legjelentősebbek ezek közül azok a szabályzatok, amelyeket a munkáltató egyoldalúan alkothat meg. De utólag módosíthatja, vagy akár el is törölheti az általa alkotott szabályozást a munkáltató?
Felmondási tilalom: a 3 alapszabály
A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében. Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg. Mit kell tudni még a felmondási védelemről? Mikor, kire és kire nem vonatkozik? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Szülési szabadság: vannak csavarok a szabályozásban
Tudta-e, hogy koraszülött babák esetén az általánostól eltérően alakul a szülési szabadság és ezzel összefüggésben a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság szabályozása? Bemutatjuk a legfontosabb szempontokat a szabályozásban.
Kiverte a biztosítékot a GDP-adat
A japán előzetes GDP adat „kiverte a biztosítékot”. A harmadik negyedévben a várt 2,2 százalékos növekedéssel szemben 1,6 százalékos csökkenést mértek, ami részben a tavaszi áfaemelésnek köszönhető.
Alapítvány magáncélra – most már lehet!
A régi Ptk. ideje alatt az alapítvány létrehozásának egyik alapvető feltétele volt, hogy közérdekű célra jöjjön létre, azaz valakinek a magánjellegű céljait nem szolgálhatta. Az új Polgári Törvénykönyv változtatott ezen a szabályozáson. Vajon milyenek e változások, és mit tesznek lehetővé az alapítvány létrehozásakor?
Olvashatja a főnök a dolgozók levelét?
A munkaadóként jogunk van ellenőrizni, hogyan végzik dolgozóink a munkájukat, de azért vannak korlátok. A levéltitok például itt is szent.
Így lehet osztalékelőleget fizetni
A vállalatok az elmúlt évekhez képest gyakrabban élnek a jogszabály adta lehetőséggel, mely lehetővé teszi az új Ptk.keretein belül is az osztalék egy részének év közbeni kifizetését. Fontos azonban észben tartani az osztalékelőleg kifizetés megváltozott feltételeit!
Facebook az irodai gépen? Nem alapjog!
Manapság már kevés olyan munkakör létezik, amihez nincs szükség internetre. Ahol van, ott ezt az eszközökkel együtt a munkáltatónak kell biztosítania. Hogy mire és hogyan használható a rendszer, azt érdemes szigorúan szabályozni.
Ki nem egyenlített vételár: így jár jól a tulajdonos
Ingatlan értékesítésekor, ha nem egyből kapjuk meg a vételárat, akkor két dolgot tehetünk: függőben tartással bejegyeztetjük a vevő nevére az ingatlant vagy fenntartjuk a tulajdonjogot. Mikor, melyiket válasszuk? Összehasonlítottuk e két jogintézményt.
Szigorúbban felel, aki megszegi a szerződést?
A régi Ptk. nem tett különbséget a szerződés megszegésével másnak okozott kár és a szerződésen kívüli magatartással okozott kár között a tekintetben, hogy a károkozó miként mentheti ki magát a felelősség alól. Azonban az új Polgári Törvénykönyv e területen is változást hozott.
Védőeszközök: ezek az előírások vonatkoznak munkáltatókra
Olyan munkahelyen, ahol egyidejűleg többféle kockázat is fennáll, a munkáltatónak úgy kell a védőeszközt biztosítania, hogy a munkavállaló az őt érő valamennyi kockázat ellen védve legyen. A védőeszközök biztosítása magában foglalja a meneküléshez és a mentéshez szükséges védőeszközök rendelkezésre állását is.
Még a piackutatással is vigyázni kell?
A Gazdasági Versenyhivatal egyik döntése nyomán újra kell értékelni a céges piackutatások tartalmát és gyakorlatát, annak eldöntésére, hogy azok nem versenykorlátozó hatásúak-e.
Mit ellenőriz a munkavédelmi felügyelő?
A munkavédelmi felügyelő valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérhet, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívhatja, az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén pedig igénybe veheti a rendőrséget. Mit vizsgál a munkaügyi felügyelő egy ellenőrzés során? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Bérelt ingatlan: nem kell pánikolnunk tulajdonosváltáskor
Könnyen előfordulhat, hogy azt a telephelyet, amit évek óta bérlünk, a tulajdonos egyszer csak értékesíti a „fejünk felett”. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy vége a világnak, kezdhetünk összepakolni, és másik ingatlan után nézni. A március óta hatályos Ptk. ugyanis körültekintően szabályozza ezt a kérdést.
Az új Ptk. már nem ad többletvédelmet a „laikusoknak”
Az új Ptk. „fogyasztó” fogalma miatt a korábbiakhoz képest jelentősen hátrányba kerülhetnek a nem természetes személy jogalanyok, például alapítványok, egyesületek, társasházak és vállalkozások, mivel az új törvényben rájuk már nem vonatkoznak a fogyasztókat megillető többletvédelmet biztosító rendelkezések.
Ha kell, ha nem, az adós fizet!
Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.
Nehezebbé vált a kezesek helyzete
A követelések biztosításának elterjedt és közismert módja a kezesség vállalása. Az új Polgári Törvénykönyv a kezesség szabályait is módosította, és a változások egy része a kezesek számára kedvezőtlen változásokat hozott. Akár előfordulhat az is, hogy a kezes helyzete az általa eredetileg vállaltnál nehezebbé válik. Milyen esetekben történhet meg, hogy a kezes kötelezettsége súlyosabb lesz?
A munkaadónak is vannak kötelezettségei!
Munkáltatóként két alapvető kötelezettségünk van munkaviszonyban: a foglalkoztatás, illetve a munkabér fizetése. Az előbbi teljesítéséhez számos további kötelezettségünknek kell eleget tennünk. Összeszedtük a legfontosabbakat.
Szabadságszabályok: készüljünk az ünnepekre
Közeledik az év vége, feltehetőleg minden kolléga a maradék szabadságát nagyjából ugyanakkor akarja kivenni. Mégse állhat le a cég két héttel az ünnepek előtt... Célszerű előre tervezni a szabadságok kiadását. Összeszedtünk néhány fontos szabályt a tervezéshez.
A legfontosabb tudnivalók az adóregisztrációs eljárásról
A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően a NAV ellenőrzést folytat le, ha kizáró indokot nem talál, akkor sikeres az adóregisztráció. De mi van az átfutási idő alatt? Fontos tudnivalókat szedtünk össze!
Milyen eszközökkel lehet fegyelmezni a munkavállalót?
Az elbocsátásnál költséghatékonyabb a fegyelmi eszközökhöz nyúlni egy jó munkát végző, ritkán hibázó munkatárssal szemben, hiszen igen sok időbe, energiába és pénzbe kerül egy új munkavállaló betanítása. De melyik a megfelelő fegyelmezési eszköz? Mire ad lehetőséget a Munka Törvénykönyve?