A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Az internetes áruházak forgalma az ünnepek előtt ugrásszerűen megnő, ugyanakkor a vásárlásokkal összefüggő kötelezettségekkel, buktatókkal sokan nincsenek tisztában. Érdemes tisztában lenni a szabályokkal – a vásárlás és az eladás terén egyaránt – annak érdekében, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.

Könnyebben juthatnak olcsó forráshoz a jövőben az őstermelők és a családi gazdaságok, mivel a továbbiakban ők is kedvezményezettjei lesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának.

Alig két hónap múlva minden piaci szereplőnek, köztük az energetikai és ipari vállalatok döntő többségének jelenteniük kell az általuk kötött határidős és opciós ügyleteket.

Négy esetben áttolható a tárgyévi megmaradt szabadság, illetve annak meghatározott része a következő évre. A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni. Ha azonban a szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő évben legfeljebb öt munkanap kiadható.

Kevés jogszabályt kísért akkora tiltakozás, mint az új földtörvényt, ami miatt még az egyébként hagyományosan összezáró kormánypárton belül is ellentétek robbantak ki. A most hatályba lépett jogszabály ugyanis teljesen átszabhatja a jelenlegi birtokviszonyokat, miközben a magyar - és az uniós - állampolgárok jelentős részét kizárja a földvásárlók köréből.

A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói - munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.

A házi készítésű termékek reneszánszát éljük. Jobb szeretjük a házi lekvárt, a kézzel készült bútort vagy épp kozmetikumot. Szerződéseket írni jogász szakember segítsége nélkül viszont számos veszélyt is rejthet. Szakértőnk segít, hogy mire figyeljünk.

Sok vállalkozás olyan rendelkezik ingatlannal, melyet maga nem használ napi szinten. Szakértőnk szerint az eladás helyett inkább kiadni érdemes ezeket, viszont fontos, hogy védjük magunkat a bérlővel szemben!

A parlament elfogadta az új földtörvénnyel összefüggő rendelkezéseket és átmeneti szabályokat rögzítő törvénycsomagot hétfőn. Az új földtörvény egy része már december 15-én hatályba lép, a most elfogadott jogszabály egyes rendelkezései így egy nappal korábban, december 14-én hatályosulnak.

A jövőre hatályba lépő új Ptk. enyhít a részvénytársaságokra vonatkozó pénzügyi segítségnyújtás tilalmán, elhárítva az adminisztratív akadályt egy tervezett cégfelvásárlás speciális, belső forrásból történő finanszírozása elől.

A cégeknek jelentős többletköltséget, az ügyfeleknek viszont számos előny jelent majd, ha életbe lép a telefonos ügyfélszolgálatokat érintő fogyasztói törvénymódosítás, amely szerint öt percen belül élőhangos bejelentkezésnek kell történnie.

A közbeszerzési törvény július 1-jén hatályba lépett módosításai miatt újabb banánhéjakra is léphetnek az ilyen eljárásokban érdekeltek. Jogi szakértők néhány gyakorlati buktatóra, hiányosságra hívják fel a figyelmet, amelyek közül némelyik már korábban is nehézségeket okozott

A hazai munkaerő-kiválasztó cégek és megbízóik adatkezelési és adatvédelmi gyakorlata gyakran nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal. Számos közvetítő milliós bírságok kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak.

Számos ponton módosítja a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozást a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv. A korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legjelentősebb változás, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint lesz. Emellett módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is.

Több mint 200.000 hazai kft-t érint a 2014. március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv törzstőke emelésével kapcsolatos változása – derül ki a Céginfo.hu által közölt adatokból.

2014. február 12-től a derivatív ügyleteket kötő cégek egy napon belül kötelesek bejelenteni a megkötött ügyletet az Európai Unióban engedéllyel rendelkező adatgyűjtő szervezeteknek. A szigorú formai szabályok szerint elkészítendő jelentés több ezer magyar vállalkozásra ró jelentős adminisztrációs terhet, amitől legfeljebb banki költségeik számottevő emelkedésével szabadulhatnak meg.

Az Országgyűlés elfogadta a versenytörvény módosítását. Csökken az ügyintézési határidő, egyértelműbb lesz az engedélyezési eljárás a jövőben. A GVH személyes adatokhoz is hozzáférhet majd.

Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet.

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed.

Az outsourcing egyfajta új paradigma a vállalkozások számára, amelynek célja a hatékonyság javítása és a költségek csökkentése. De mi a jogi háttér és hogy néz ki egy ilyen szerződés? Ügyvéd szakértőnk segít!

Manapság elég sűrűn hallhatjuk, hogy érvénytelen, vagy semmis egy szerződés. A Piac&Profit szakértője segít, hogy pontosan mi történik, mit kell tenni, ha egy szerződést a bíróság érvénytelennek minősít.

A több országot érintő vállalatfelvásárlási, finanszírozási ügyletekre is hatással lesz a új Ptk. hatályba lépése. E tranzakciókban fontos szerepe van a társaságok által nyújtott biztosítéki lehetőségeknek, az e területhez kapcsolódó szabályozásnak, a törvényváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülniük a finanszírozóknak és a cégeknek egyaránt.

A zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében fogadott el törvényt hétfőn az Országgyűlés. A jogszabály alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

2013. július 1-től jelentős változások léptek életbe a pénzfizetésre vonatkozó szabályok területén. Megváltoztak a fizetési határidőkre vonatkozó szabályok is, melyek több vállalkozás napi működését is befolyásolhatják. Szakértőnk szerint lehet, hogy sajnos csak elviekben. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

Tisztességtelen a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés - mondta ki a Kúria jogegységi tanácsa.

Az irodavásárlás nem könnyű feladat még egy tapasztalt vállalkozónak sem. Célszerű-e forgatókönyvet készíteni az adásvételhez és milyen varázsszavak szerepeljenek az adásvételi szerződésben? Szakértőnk segít megválaszolni ezeket a kérdéseket!

A versenytörvény módosítási tervezete pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára, a szöveg egyebek mellett módosítja az iratbetekintés és az üzleti titokká minősítés szabályait is.

Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a jelenleg hatályos Gt. rendelkezései szerint kell működniük. A moratóriumot várhatóan nem hosszabbítja meg a kormány.

Könnyebb hozzáférés a bizonyítékokhoz, rugalmasabb elévülési szabályok, a károkozó bizonyítási terhe – e fontos változtatásokkal könnyíti meg az árkartellező, erőfölénnyel visszaélő cégek áldozatainak kártérítését az EU új irányelvjavaslata.

Szeptember elseje óta negyven taxi engedélyének visszavonását kezdeményezte a hatóságoknál a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az ősz eleje óta érvényben lévő új taxirendelet egyes pontjainak megsértése miatt.

Csak közel nulla energiaigényű középületre adható építési engedély 2019 első napjától, minden más épületre 2021. január 1-től kötelező ez az előírás - az épületek energetikai jellemzőit tartalmazó, 2006-ban született rendeletet módosító jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg.

Jövő év március 15-én hatályba lép az új Ptk., amelyben a korlátolt felelősségű társaságok kapcsán kétségtelenül a legfontosabb változás, hogy a minimum jegyzett tőke összege 3 millió forintra emelkedik.

Egy építési beruházáshoz a több papír alapú napló helyett csak egy elektronikus építési napló fog tartozni. Az elektronikus építési napló könnyen olvasható, a módosítások, javítások egyszerűbben követhetőek. Megszűnik a kivitelezés megkezdéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség és tudomásulvételi eljárás.

A szüret és más betakarítási munkák ismét az idényfoglalkoztatás szezonját hozzák. Nem árt tudni, hogy hogyan lehet legálisan foglalkoztatni a dolgozókat csupán néhány napra.

Még mindig kevés online szolgáltató ügyel az adatvédelmi szabályokra a magyar piacon, pedig a hírközlési törvény változása óta komoly bírságot kockáztatnak – hangzott el a Piac&Profit által szervezett KKV-AKADÉMIÁN.

A kkv-k többségénél felmerül felújítás, vagy új ingatlan építésének kérdése, a többségük a kis értékű munkák esetében azonban megspórolja, hogy írásba foglalja szerződését az építési vállalkozóval, pedig így sok kényelmetlenség érheti. Szakértőnk figyelmeztet, mire ügyeljünk!

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét is azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését, és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetése is.

Beolvadás vagy kiválás? Bt-ből Kft? Kinek jó ez? Bárkinek lehet! Előfordulhat, hogy vállalkozásának cégformája korlátozza üzleti terveit, de a változás akár az üzletfelek bizalmát is növelheti. A szervezeti forma változásának praktikus vonatkozásairól szólt a Piac&Profit KKV-Akadémiájának legutóbbi napja.

Az irreálisan olcsó munkaerő igénybevétele egy munkaerő-kölcsönző cégtől komoly kockázatokat hordoz, mivel az alacsony vállalási ár arra is utalhat, hogy a vállalkozás nem fizeti meg a közterheket és az áfát alkalmazottjai után.

A vállalkozók többsége általában túl van egy vagy több ingatlanvásárláson, tehát nem tapasztalatlanok, azonban mindenkit érhet meglepetés. Szakértőnk felhívja a figyelmet néhány buktatóra.

A jogi személyek várhatóan legfeljebb két év türelmi időt kapnak, hogy létesítő okirataikat összhangba hozzák a jövő márciustól életbe lépő új polgári törvénykönyvvel. 160-170 ezer kft.-t érint az a rendelkezés, amely szerint 2016. március 15-ig a törzstőkét a jelenlegi 500 ezerről 3 millió forintra kell megemelni.

Azok a cégek, amelyek több országban is fejtenek ki tevékenységet, esetleg valamilyen okból országok között szeretné költöztetni a vállalkozást a tulajdonos, már a cégforma kiválasztásával is egyszerűbbé tehetik a dolgukat.

Nem szabályozzák a hazai vállalkozások a privát mobileszközök céges környezetben való használatát, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben – mutat rá a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda. A jogi iroda közleménye szerint egyedi szabályozás nélkül még adatlopás gyanúja esetén sem feltétlenül vizsgálható át a privát eszközök tartalma.

Szerződések által meghatározott világban élünk, egyre többször találkozunk azonban olyan esettel is, amikor nem egyedi a megállapodás. Az „Általános Szerződési Feltételekről” és még inkább azok apró betűs részeiről a legtöbbünknek vannak kellemetlen élményei. A Piac&Profit szakértője segít áttekinteni, mi is ez.

Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a céges domain név tényleg az Öné-e. Most azt a kérdést járjuk körbe, hogy vajon kié az azon futó weboldal? Ha esetleg azt gondolná, hogy az Öné (vagy a cégéé), hiszen fizetett érte, akkor lehet, hogy meg fog lepődni. Szakértőnk rámutat, mire kell figyelnie a fejlesztővel kötött szerződés megkötésénél.

Van jogi lehetőség a vissza nem térítendő uniós támogatást nyert projektek átadására. Ha van, aki nem használná ki a nyertes pályázatot, más cég viszont vállalja a vele járó kötelezettségeket, a nyertes projekt átadható. A Piac&Profit szakértője elmondja, hogyan.

A jövőben minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbélyegzővel ellátott matrica kerülne, így a korábban, dátumozás nélkül készített szerződéseket, a zsebszerződéseket sem lehetne felhasználni.