Előírás, hogy a munkavállalók ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, továbbá a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (Bár az új Munka Törvénykönyve (Mt.) egyértelműen rendelkezik arról, hogy mit várhat el a munkaadó a munkavállalótól a munkaidő után is.) A munkáltató minden esetben köteles továbbá előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek (például kameráknak) az alkalmazásáról is, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak - vagyis szó sem lehet titkos megfigyelésről.
Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást bocsátott ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeire vonatkozóan. (Az ajánlás elérhető a hatóság honlapján.)
Az ajánlás hangsúlyozza a munkáltató adatkezeléssel kapcsolatos elszámoltathatóságának követelményét, továbbá számos garanciális követelményt is megfogalmaz a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.
- Biztosítani kell, hogy a kamera látószöge kizárólag a megfigyelés céljának megfelelő területre irányuljon. A Hatóság álláspontja szerint a munkáltatónak minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge; nem tartja elfogadhatónak azt a gyakorlatot, amikor a munkáltató csupán általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz a munkahely területén.
Elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. Az emberi méltóság tiszteletben tartása azonban kulcsfontosságú, így például nem helyezhető el kamera többek közt a munkahelyi öltözőbe, zuhanyzóba, illemhelyre illetve az orvosi szobákba.
- A felvételek jogszerű megőrzésének időtartama szintén korlátozott: a munkáltató főszabályként három napig tárolhatja a rögzített felvételeket. Ezt meghaladó tárolás kizárólag valamely munkakör betöltésével összefüggő kivételes esetben (egyedi elbírálás alapján), illetve törvényben meghatározott különös körülmény fennállása esetén lehetséges.
- A munkáltató köteles meghatározni, hogy a felvételek megtekintésére mely személyek jogosultak, a megtekintés milyen célból és milyen feltételek mellett történhet.
- A munkáltató köteles továbbá előzetesen tájékoztatni a munkavállalót az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről, így például a kamerák elhelyezéséről, az általuk megfigyelt területről, a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokról, valamint a munkavállalókat a megfigyelőrendszerrel kapcsolatban megillető jogokról és jogorvoslati lehetőségekről. A tájékoztatásnak írásban, egyszerű és közérthető módon kell történnie, továbbá a munkáltató kötelessége annak igazolása, hogy a tájékoztatót a munkavállalók ténylegesen megkapták.
