Ahhoz, hogy helyet foglaljunk az online térben, először ki kell jelölnünk a saját területünket – ehhez egy domain nevet kell választanunk. Ezt nagyon körültekintően érdemes megtenni, hisz nagy befektetést teszünk, ha változtatni kell, akkor nagy veszteséget okoz. Tehát mielőtt választunk, ellenőrizni kell a cégjegyzéket, a védjegyoltalmakat, a versenytársak kereskedelmi neveit – kezdte előadását dr. Mayer Erika ügyvéd a Piac & Profit KKV-Akadémiáján.
Ha a domain név megvan, elkezdhetjük építeni az oldalunkat. A megjelenés kialakításánál is legyünk körültekintőek! A versenytörvény ugyanis jellegbitorlásnak minősíti nemcsak a hasonló csomagolást, de azt is, ha a weboldalunk másolja valamely versenytárs weboldalát. A színek, az elrendezés, a menürendszer mind idetartozik. Jogsértés esetén a bíróság el fogja tiltani a másolót a jogsértéstől, tehát kezdhetjük elölről az egész fejlesztést. Egy kifejlesztett, bevezetett weboldal elvesztése komoly károkat okozhat, érdemes előre gondolkodni. Figyelnünk kell arra is, hogy jogszerűen használjuk a weboldalmotort, illetve természetesen a megjelenő szövegek szerzői jogi tisztaságára.
A szövegek átvétele esetén fontos tudni, hogy a szerzői jogi védelem határa a szerző halálának napjától számított 70 év – az online világban gyakorlatilag az örökkévalóság. Védett viszont a műveknek nem csak a címe vagy szövegrészlete, de akár egyedi figurái is – nem hirdethetünk például Harry Potter nevével.
A szabad felhasználás módja lehet az idézés – tehát a forrás megjelölésével átvett tartalom. De ez mindenképp rövid terjedelmű, egy-két mondatos. Ha ennél hosszabb, az már nem idézet, hanem átvétel, és így engedélyhez kötött.
A linkről egyelőre nem rendelkezik jogszabály, de az Európai Bíróság joggyakorlata alapján nem szerzői jogsértés akkor sem, ha úgynevezett „deep link”, vagyis nem a főoldalra, hanem valamely konkrét, szerzői jogi védettség alá eső tartalomra mutat.
Természetesen mindez a saját weboldalunk védelme szempontjából is fontos – ha minket másolnak, jogunk van eljárást indítani, az új Ptk. szerint pedig sérelmi díjat is jogunk van kérni, bár még nincs kialakult bírói gyakorlat, hogy ez mekkora összeg lehet.
