Lízing vagy bérlet – mi a különbség?

Lakások, gépjárművek és más vagyontárgyak finanszírozásának megszokott eszköze a kölcsön és a lízing. A kettőt gyakran össze is szokták keverni a hétköznapi szóhasználatban, pedig jelentős különbségek vannak. Az új Polgári Törvénykönyv immár a pénzügyi lízing szabályait is tartalmazza, de vajon mik a fontos különbségek a kölcsönszerződéshez képest?

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép:FreeDigitalPhotos.net/Smarnad

A kölcsönszerződés lényege, hogy a kölcsönadó (pl. bank) meghatározott összeget bocsát a kölcsönvevő rendelkezésére, aki a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározottak szerint visszafizeti, azaz törleszti. A kölcsönösszeget a kölcsönvevő fordítja valamilyen célra, pl. lakást, gépjárművet vásárol. Azt, hogy a kölcsön milyen célra fordítható, a szerződés meghatározhatja (pl. lakáscélú kölcsön), de vannak szabad felhasználású kölcsönök is.

A kölcsöntől eltérően a lízing esetén a lízingbeadó azt vállalja, hogy az ő tulajdonában lévő, dolgot, eszközt (vagy akár jogot) a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő pedig köteles a dolgot átvenni és lízingdíjat fizetni. Tehát szemben a kölcsönnel, lízing esetében nem pénzösszeget, hanem valamely dolog használatát engedi át a lízingbeadó.

Kié a finanszírozott dolog?

A kölcsön és a lízing közötti lényeges különbség, hogy lízing esetén a lízingelt eszköz, dolog a lízingbeadó tulajdonában marad. Ez esetben tehát a finanszírozás leegyszerűsítve úgy történik, hogy a lízingbeadó a saját nevére veszi meg a dolgot, és a dolog használatát engedi át a lízingbevevőnek. Például egy lízingelt gépjármű esetén a bank a gépjárművet a saját tulajdonába vesz meg, és csak a használatát engedi át az ügyfelének.

Ezzel szemben kölcsön esetén például a kölcsön felhasználásával vásárolt ingatlan nem a bank, hanem a kölcsönvevő tulajdonában lesz. Ezért van, hogy a kölcsönadó biztosítékként a kölcsönből vásárolt dologra jelzálogjogot vagy például vételi jogot köt ki a maga számára. Lízing esetén ez nem szükséges, hiszen a lízingelt dolog eleve a lízingbeadó tulajdonában van.Így ha például a lízingbevevő nem fizetése miatt a szerződést felmondja, a lízingbevevő használatában lévő dolgot elég csak visszavennie, hisz az a lízingbeadó tulajdona.

Törvényváltozás
Az új Ptk. hatálybalépésével a Számviteli törvény már az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmát veszi át. A Ptk. szerinti fogalom alkalmazása azonban számos kérdést vet fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, illetve nem tartalmazza a számviteli elszámoláshoz kapcsolódóan a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását.
Az új Ptk. pénzügyi lízing fogalma alapján kellene elbírálni, hogy számviteli szempontból a használatba vett eszközt a lízingbe vevő aktiválja-e a könyveiben, vagy csak bérletként, azaz költségként, mint igénybe vett szolgáltatást számolja el. A Számviteli törvény 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet tekinti pénzügyi lízingnek, és így már jóval egyszerűbb lesz a pénzügyi lízing tartós bérlettől való elkülönítése. Az új szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló elkészítése során is alkalmazható.
Zárt végű és nyílt végű lízing

A lízingbe adott dolog természetesen nem feltétlenül marad örökre a lízingbeadó tulajdonában. Zárt végű lízing esetén a lízingbevevő mindenképpen megszerzi a lízingbe vett dolog tulajdonát a lízingdíjak kifizetése után, a szerződés lejártakor. Ilyen például a legtöbb gépjármű lízingszerződés.

Nyílt végű lízing esetén a lízingbevevő rendszerint választhat, hogy saját tulajdonába kívánja-e megvenni a lízingelt dolgot, vagy esetleg mást is kijelölhet, aki a dolgot tulajdonába veheti.

Melyik a jobb?

A kölcsönnek és a lízingnek is megvannak az előnyei-hátrányai, így elsősorban a finanszírozást igénylő céljától, anyagi lehetőségeitől függ az, hogy melyiket választja. Lízinghez általában kevesebb önrésszel és valamivel lazább feltételekkel lehet jutni, mint kölcsönhöz. Ellenben lízing esetén nem leszünk azonnal a dolog tulajdonosai. Lízing esetén kockázat az is, hogy a lízingelt dolog megsemmisülése esetén a lízingszerződés is megszűnik, így a lízingdíjakat egy összegben kell megfizetni. Ezért lízing esetén mindenképpen indokolt a dologra biztosítást kötni.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo