A lízingpiac évek óta tartó visszaesése egy ideje megállni látszik a szakértők véleménye és az azt alátámasztó statisztikai adatok szerint is. A kedvező tendenciát optimista várakozások szerint a gazdaság élénkülése, a járműpiac bővülése és a kkv-szektor fejlődése tarthatja fenn. Utóbbiban fontos szerepet játszanak a jegybanki és az eximbankos hitelprogramok is, miután tavaly mindkét konstrukció kibővült a lízingfinanszírozással.

Lakások, gépjárművek és más vagyontárgyak finanszírozásának megszokott eszköze a kölcsön és a lízing. A kettőt gyakran össze is szokták keverni a hétköznapi szóhasználatban, pedig jelentős különbségek vannak. Az új Polgári Törvénykönyv immár a pénzügyi lízing szabályait is tartalmazza, de vajon mik a fontos különbségek a kölcsönszerződéshez képest?

Az új Polgári törvénykönyvbe bekerült a pénzügyi lízing mint szerződéstípus. Mivel ez év március 15-től kezdődően a számviteli törvény is a Ptk-ra hivatkozva állapítja meg, érdemes megnézni, hogy pontosan miről is van szó, és mire is kell figyelni a jövőben.

Számos gazdasági szerződés forma kerül be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály március 15-én hatályba lépő változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.