A kkv-finanszírozás és ezen belül a lízing felpörgetésének két államilag indukált eszköze a forintforrásokat illetően az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP), valamint az Eximbank – az exportőrök részére devizában nyújtott – Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP). Mindkét programba tavaly került be a lízingkonstrukció, amely a kisebb, esetleg kevésbé hitelképes vállalkozások finanszírozását is lehetővé teszi. Lízing esetében a pénzintézet általában az adott eszköz értékének függvényében határozza meg az önrészt, hiszen a finanszírozás erősen kötött a fedezethez.
Az MNB által 2013 áprilisában meghirdetett Növekedési Hitelprogram első szakaszában – amelyben a lízing még nem szerepelt – mintegy 700 milliárd forint összegben kötöttek hitelszerződéseket, túlnyomórészt – közel 60 százalékban – már meglévő hitelek kiváltására. A 2013 októberében, 500 milliárd forintos keretösszeggel indult második szakaszon belül – amelyet az eredetileg 2014 végére tervezett zárás helyett idén év végéig meghosszabbítottak, és a keretösszeget is megemelték – a pénzügyi lízing tavaly januártól vehető igénybe, és ekkortól kapcsolódhatnak be a programba a pénzügyi vállalkozások is.
A szerződések megkötésének végső határideje ugyan 2015. december vége, azonban bizonyos esetekben – így a pénzügyi lízingnél is – 2016. június 30-ig van lehetőségük a pénzintézeteknek, hogy lehívják a refinanszírozási hiteleket az MNB-től.
A jegybank szerint a program eredménye, hogy a vállalati hitelállomány csökkenése lényegében megállt, 2015. január végéig 19 ezer 400 vállalkozás jutott kedvezményes, tervezhető – legfeljebb évi 2,5 százalékos – kamatterhet jelentő hitelhez, összesen mintegy 1300 milliárd forint értékben.
Eltérően az NHP első szakaszától, a második szakaszban rendkívül magas, 97 százalék az új kihelyezések aránya, ráadásul ezeket a vállalkozások elsősorban – az esetek mintegy 60 százalékában – beruházási hitelek vagy pénzügyi lízing formájában veszik igénybe. A lízing bekerülése a programba azt eredményezte, hogy a forráshoz jutó kkv-k között érezhetően megnőtt a mikrovállalkozások súlya: míg az első szakaszban az új hiteleken belül a mikrovállalkozások részesedése csupán 25 százalék volt, addig a második szakaszban ez 34 százalékra emelkedett, a pénzügyi lízingben pedig ez az arány közel 60 százalék. A Magyar Lízing Szövetség adatai szerint a szövetség tagjai a Magyar Nemzeti Bank programja keretében összesen 103 milliárd forintot – az összes finanszírozott összeg 23 százalékát – helyeztek ki 2014-ben.
A Növekedési Hitelprogram keretében kihelyezett összesen 360 milliárd forint 28 százalékát tíz lízingcég adta. Az NHP-s lízingügyletek esetében egyértelműen dominálnak a 10 millió forint alatti, 3–5 éves futamidejű kihelyezések, amelyek túlnyomórészt a gép-berendezés és a haszonjármű szegmensekben születnek, ágazati szempontból pedig elsősorban a mezőgazdaság, az építőipar és a szállítás-raktározás területén. A kihelyezett 103 milliárd forint 46 százaléka volt mezőgazdasági gép, 42 százaléka pedig haszongépjármű.
A lízingpiac további bővülését hozhatja a hitelprogram „NHP +” néven 2015. február 18-án bejelentett kiterjesztése, ami a jegybank szándékai szerint a hitelintézeteket a kockázatosabb ügyfelek felé terelné, mivel – a forrás nyújtásán túl – a hitelkockázat 50 százalékát is átvállalnák a finanszírozóktól az e konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékáig. (Itt olvashat róla részletesebben.)
Kérdés persze, hogy ezzel sikerül-e a központi banknak a lízingbeadók kockázati étvágyát még jobban növelni, tekintve, hogy a lízingügyletek a hitelekhez képest általában magasabban fedezettek biztosítékkal. Az MNB mindenesetre igyekezett elérni, hogy a pénzintézetek – fokozott óvatosságból vagy tőkekímélési szándékkal – ne terelhessék át a „normál” NHP-ban is finanszírozható ügyleteiket az „NHP+”-ba: ez utóbbi adott pénzintézet által igénybe vehető keretösszegét várhatóan az NHP-keretösszeg arányában határozzák majd meg.
A lízingfinanszírozás magyarországi aranykorában – 2007-ben és 2008-ban – az évi 1200 milliárd forintot is meghaladták az éves új kihelyezések, mindeközben a teljes pénzügyi szektor vállalati hitelállománya 7000-8000 milliárd forintra rúgott. A Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődjét követően kialakult pénzpiaci válság azonban drasztikus következményekkel járt a lízingpiacon is: az éves kihelyezések összege 2010-re 300 milliárd forint körüli összegre esett vissza, ahonnan 2013-ban is csak 363 milliárd forintig tudott felkapaszkodni. 2014-ben 453 milliárd forint jutott ilyen formában a vállalkozásokhoz a lízingszövetség által közölt adatok szerint, ami 24 százalékos növekedés 2013-hoz képest.
Mezei Tünde
