Az Eximbank ügyfeleinek már 84 százaléka kis- és középvállalkozás. Az intézet az első negyedévben 55 milliárd forint hitelt és 20 milliárd forintnyi hitelgaranciát nyújtott – többek között a TV2 megvásárlására is.

Ha az exportpiacokat célozza, szívesen bemutatkozna külföldön, de egyelőre nincs elég forrás a megvalósításhoz, a vállalkozása számára a pályázati lehetőségek nyújthatnak segítő kezet. Simon Tamás a GoodWill Kft. pályázati tanácsadója szerint a kkv-k előtt remek lehetőségek nyíltak meg az utóbbi hónapokban, és idén még várható több ígéretes pályázati kiírás.

Az Európán kívüli területekre koncentrál továbbra is a kormányzati exporttámogatási politika. De hova és mivel fordulhatnak a külpiacra lépést tervező kkv-k? A minisztérium és az EXIM szakemberei foglalták össze a Piac & Profit konferenciáján.

Számos ponton módosultak az elmúlt időszakban az Eximbankra és a MEHIB-re vonatkozó rendeletek. A változások 2015. augusztus 31-ével léptek hatályba, így az Eximbank immár a pénzügyi vállalkozások részére is nyújthat közvetlenül is refinanszírozást.

Az Eximbank (EXIM) hatékony finanszírozási együttműködésre törekszik a hazai hitelintézetekkel, hogy a magyar exportőrök minél szélesebb körben juthassanak az exporttevékenységet támogató, kedvező kamatozású forrásokhoz. Elindult a két éven belüli futamidejű, kedvezményes kamatozású új rulírozó finanszírozás.

A lízingpiac évek óta tartó visszaesése egy ideje megállni látszik a szakértők véleménye és az azt alátámasztó statisztikai adatok szerint is. A kedvező tendenciát optimista várakozások szerint a gazdaság élénkülése, a járműpiac bővülése és a kkv-szektor fejlődése tarthatja fenn. Utóbbiban fontos szerepet játszanak a jegybanki és az eximbankos hitelprogramok is, miután tavaly mindkét konstrukció kibővült a lízingfinanszírozással.

Kezdő exportálóként a közelebbi, biztonságosabb piacokkal érdemes kezdeni, de azokból is csak néhánnyal. Amit pedig nem lehet megspórolni, az a jó szakemberek - az export kooperáció szakértői a kkv-k exportlehetőségeit, támogatásait és céljait elemezték.

A Növekedési Hitelprogram és az Exportélénkítési Hitelprogram is egy a korábbi kereskedelmi banki gyakorlattól eltérő, állami szabályozókkal alacsony kamatokra beállított hiteltermék. Próbálkozás arra nézve, hogy hogyan érvényesülhet együtt a bankok és az ügyfelek érdeke, kikényszeríthető-e a pénzintézetek felelősségvállalása állami eszközökkel.

A nyugat-európai átlagot meghaladó mértékben növekszik idén és jövőre is a közép-kelet-európai országok bruttó hazai összterméke (GDP), és az export is jobban bővül – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. 2015-ben Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat a lengyel és a magyar.

Az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) keretében új exportcélú faktoring refinanszírozással bővíti tovább konstrukcióit. A kereskedelmi bankokon keresztül elérhető konstrukció euró alapú forrást biztosít az exportáló cégeknek.

A hazai kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, körülbelül csak minden tizedik hazai kkv-ra jellemző. pedig a tartós növekedéshez ez a legbiztosabb út: de hogyan finanszírozhatjuk?

Ma már nem mondhatjuk, hogy az exportra érett cégek nem tudnak pénzt találni a külpiacra lépéshez, a sikerhez azonban sokkal több kell.

Az Eximbank idén ősszel új hitelprogramokat indít a mikrocégek és kkv-k számára, amelyek révén a határ mellett exporttevékenységet folytató kis cégek is hozzájutnak majd az Eximbank forrásaihoz.

Egyszerre tíz ország piacát támadja le a magyar fitneszpápa, de a szakértő szerint erre nem lesz elég a pénze, és a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogyan lesznek képesek egyszerre megbirkózni a különböző kulturális hátterű piacokkal.

Kétszáz millió euró összegű hitelkeret szerződést kötött az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Eximbank. A forrásnak jelen keret esetében is legalább hetven százalékos mértékben kell kkv-kat finanszíroznia.

Már ezermilliárd forint exporttámogató forrással segíti a kereskedelmi bankokon keresztül is a hazai, exportban részt vevő kis- és középvállalkozásokat az Eximbank és a MEHIB közös szervezete, az EXIM több különböző konstrukció keretében - mondta Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Nem könnyű, de érdemes Kínába exportálni – hívták fel a szakértők a figyelmet a CECZ, aPiac & Profit és a ChinaCham Hungary közös rendezvényén. Ugyan a gazdaságpolitika már sok akadályt eltakarított a magyar cégek útjából, de kulturális különbségek és a finanszírozási nehézségek még mindig komoly kihívást jelentenek a magyar exportőrök számára.

Azok a cégek, amelyek nem csak a belső piacokra termelnek, jellemzően jobban viselik a hektikus gazdasági helyzetet, versenyképesebbek, és még a válságból is jobban jöttek ki – hangzott el a Piac & Profit és a BKIK által szervezett konferencián.

A magyar kkv-k számára ugyan komoly lehetőségeket tartogatnak a külpiacok, azonban fel kell venniük a versenyt nem csak hazai konkurenseikkel, hanem más országok cégeivel is. A hazai kkv-kat több szervezet is segíti azonban, hogy ne kerüljenek versenytársaikkal szemben hátrányba – hangsúlyozták előadók a Piac & Profit és a BKIK által szervezett konferencián.

Pekingben ülésezett kedden a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság, amelynek magyar társelnöke, Szijjártó Péter szerint - a tavalyi 10 százalékos bővülés után - tovább folytatódhat a Kínába irányuló magyar export növekedése.

Finanszírozási együttműködésről állapodott meg az Eximbank és a MEHIB vezetése (együttesen EXIM) a Sberbank Oroszország képviselőivel Budapesten. A hitelintézetek együttműködésének alapjául a 2013. április 26-án aláírt megállapodás szolgál.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) 2013. október 22-én kelet-európai fókuszú konferenciát rendezett a Világbank és az EU Bizottság képviselőinek részvételével, melyen a hazai és külföldi cégek első kézből kaptak tájékoztatást a nemzetközi gazdaságfejlesztési projektekbe való bekapcsolódási lehetőségekről és az alternatív exportfinanszírozási metódusokról.

Ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalati szektor exportból való részesedése a jelenlegi 11 százalékról a célként kitűzött 20 százalékra nőjön nélkülözhetetlen, hogy a 2014-2020-ra vonatkozó stratégiába kerüljenek bele konkrét támogatások a kkv-k nemzetközi terjeszkedéséhez szükséges költségek finanszírozására – hívta fel a figyelmet az Export Kooperáció.

Jelentősen csökken a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által felszámított kamatláb, és a kamatkiegyenlítési rendszerben nem csak a hitel- hanem a pénzügyi lízing ügyletek is finanszírozhatók - tartalmazzák egyebek mellett azok a kormányrendelet-tervezetek, amelyek a kormány honlapján jelentek meg.

Eddig 14 hazai hitelintézettel kötött refinanszírozási megállapodást az Eximbank, amely révén vállalkozások középtávú, versenyképes árazású, fix kamatozású export előfinanszírozási hitelhez juthatnak. A keretösszeg az előzetes adatok alapján 400 millió euró.

Refinanszírozási keretmegállapodást kötött a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyarországi Volksbank Zrt. (Volksbank), melyet Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója és Axel Hummel, a Volksbank vezérigazgatója írt alá.

Az exportáló vállalatok a hazai piacon maradó cégekhez képest harmadával nagyobb valószínűséggel növelik nyereségüket – derül ki a Regus globális felméréséből. Habár világszinten Kína a legvonzóbb régió a külföldön terjeszkedő vállalatok számára, Európa és Észak-Amerika továbbra is népszerű.

A kormány négy rendeletben módosította a Magyar Export-Import Bank (Eximbank), valamint a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) működési szabályait, a rendeletek a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg, és formálisan már vasárnaptól hatályba is léptek.

A jelenlegi többszörösére kívánja növelni hitelezési aktivitását az Eximbank, mindezt oly módon, hogy a korábbi tulajdonosi finanszírozás helyett teljes egészében piaci forrásbevonásra térnek át. A csütörtökön lebonyolított első nemzetközi kibocsátás révén bevont félmilliárd dollár egyelőre elegendő az igények kielégítésére, újabb kibocsátásra az exportfinanszírozás iránti kereslet alakulásának függvényében kerül sor – hangzott el a nemrég a Magyar Fejlesztési Bankhoz került intézmény mai háttérbeszélgetésén.

Az Eximbank 500 millió dollár értékben értékesített 5 éves kötvényeket . Az kötvény kamata 5,5 százalék, hozama 5,75 százalék. A kötvényekre 2200 dollárnyi ajánlat érkezett. Az Eximbank megalakulása óta ez az első nemzetközi kötvénykibocsátása. A kötvénykibocsátás célja, hogy a tulajdonosi elvárásoknak és a külgazdasági stratégiában foglaltaknak megfelelően az Eximbank érdemben és hatékonyan tudja a piaci forrásokat a magyar exportszektor támogatására fordítani.

Noha a GOP 3.3.3. révén 3 milliárdos forrás áll rendelkezésre a magyar vállalkozásoknak, hogy külpiacok felé nyissanak, az eddig beadott pályázatok száma csupán 69, ami a forrás harmadát éppen, hogy eléri. Pedig a hazai kkv-k helyzetére az exportpiacok meghódítása lehet a legjobb megoldás, csak éppen önerőből szinte esélytelenek – véli a Creative Expert Consulting tanácsadócég.

Már az exportáló nagyvállalatoknak beszállító kis- és középvállalatok is kaphatnak államilag támogatott exporthitelt, és az exportcélú uniós vissza nem térítendő támogatásokat megelőlegező hitel is elérhető lesz a kereskedelmi bankok kínálatában. Az Eximbank új konstrukcióiról Nátrán Roland, az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatója beszélt lapunknak.

Megújulhat az Eximbank és a MEHIB tevékenysége: az intézmények üzleti aktivitásának növekedésével, ezen belül elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatásával. Ezen küldetés megvalósítása érdekében vált szükségessé az Eximbankra és a MEHIB-re vonatkozó törvény („Eximtörvény”) módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a Parlament.

Oroszország hatalmas felvevőpiaca látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára. De csak azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek tudják, hová, mivel, kiken keresztül lehet erre a sajátos piacra bejutni, és elsajátítják az eredményes üzlethez szükséges ismereteket a legjobb ágazatoktól a finanszírozásig. A Piac&Profit konferenciájának délutáni szekciójában praktikus tanácsok hangzottak el az orosz piacra lépéssel kapcsolatban.

Oroszország hatalmas felvevőpiaca látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára. De csak azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek tudják, hová, mivel, kiken keresztül lehet erre a sajátos piacra bejutni, és elsajátítják az eredményes üzlethez szükséges ismereteket a legjobb ágazatoktól a finanszírozásig. Alább áttekintjük a finanszírozási lehetőségeket és azt, hogy kinek és mit érdemes kínálnia az orosz piacon.

A magyar belső piac immáron hat éve zsugorodik, ezért azok a cégek, amelyek fejlődni kívánnak, jelenleg csak az exportintenzitásuk növelésében gondolkodhatnak. A külpiacokra betörni azonban nem könnyű és nem is olcsó mulatság, főként nem akkor, ha a magyar kormány által is mindinkább előtérbe helyezett távol-keleti piacokon próbál meg érvényesülni egy magyar vállalkozás.

A hazai kis- és közepes vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatásáról írt alá együttműködési megállapodást a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB).

100 milliárd forint keretösszegű beruházási célú hitelpályázatot indít az OTP Bank elsősorban nagyvállalatoknak. A bank szakértői főképp az exportra termelők és az agrárvállalkozások hitelezésére számítanak és arra, hogy a most megnyíló forrás 170-200 milliárd forint beruházást generálhat. Ezen kívül a vissza nem térítendő EU-források elköltéséhez is hozzájárulhat.

Az elmúlt időszakban a faktoring finanszírozás volumene növekedett, egyre több vállalat választja ezt a megoldást, hogy csökkentse a hosszú futamidőkből eredő likviditási szükségletét, amely ma már az exportra termelő cégeknek is esetenként gondot okoz.

Ha belül nem tudunk piacot növelni, akkor csak a külpiac marad. Ehhez jól működő exportfinanszírozás kell megfelelő tőkeellátottsággal, kereskedőházak, amelyek összegyűjtik a kkv-k termékeit, és kiviszik a külpiacra, ahol hatékonyan tudják képviselni őket. Mindez elsősorban állami feladat, amelynek lényege: a profitot nem az exportot finanszírozónak, hanem az exportőrnek kell elérnie a megfelelő intézmények segítségével. S ha Magyarországon nem ügyfél-, hanem ügyletfinanszírozás működne, akkor jelentős exportnövekedést lehetne elérni - mondja Nyíri Iván, a terület szakértője.