hirdetés

Exportképes termékre van pénz

Már az exportáló nagyvállalatoknak beszállító kis- és középvállalatok is kaphatnak államilag támogatott exporthitelt, és az exportcélú uniós vissza nem térítendő támogatásokat megelőlegező hitel is elérhető lesz a kereskedelmi bankok kínálatában. Az Eximbank új konstrukcióiról Nátrán Roland, az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatója beszélt lapunknak.
hirdetés

Nátrán Roland Fotó:PP/FörsterTamás

A hitelezési aktivitás ugrásszerű bővítése az Eximbank új stratégiájának lényege, amely szemléletben az Eximbank és a Mehib gazdaságpolitikai eszköz. Az a cél, hogy az állami támogatás eljusson az exportőrökhöz. Profánul megfogalmazva: a Magyarországon működő exportképes vállalkozások számára az Eximbank a normál banki feltételeknek megfelelő módon finanszírozási lehetőséget kínál akkor is, ha hazai mikrovállalkozás vagy multinacionális nagy exportőr. A lényeg az exportképes termék, szolgáltatás és az exportpiac.

Az Eximbank a kereskedelmi bankok versenytársa?

– Semmiképpen sem. Az exportszektort generálisan szeretnénk forráshoz juttatni az Európai Unió jogrendjébe is átültetett OECD-megállapodás keretein belül, amely lehetővé teszi, hogy államilag támogatott exportfinanszírozást nyújtsunk. Ily módon a magyar vállalkozások legalább a finanszírozás terén ledolgozzák a nyugat-európai exportcégekkel szemben fennálló versenyhátrányukat. Az exportra kerülő terméknek és szolgáltatásnak kell versenyeznie, nem pedig az exportőr körüli gazdaságpolitikai helyzetnek. A kereskedelmi bankok partnerségére számítunk. A több mint harminc hitelintézetből kilenccel van keretrefinanszírozási megállapodásunk, és hamarosan újabb pénzintézetek csatlakoznak a körhöz.

Mire gondolt, amikor a hazai exportvállalkozások versenyhátrányát említette?

– Egy belga vagy német exportőr másfél százalékos kamaton jut euróforráshoz, egy magyar exportőrnek legalább hét-nyolc százalékot kell fizetnie a kereskedelmi banki hitelért, ha egyáltalán hozzájut. Vagyis már itt hátrányba kerül, még akkor is, ha a termék minőségileg jobb, esetleg hatékonyabban állítják elő. A végeredmény mégis az lesz, hogy a magyar produktum nem tud érvényesülni az exportpiacokon. Az eximbanki források ára a CIRR-hez (Commercial Interest Reference Rate) igazodik, amely rendkívül alacsony referencia-kamatláb. Ezt az OECD minden hónapban az államkötvények hozama alapján határozza meg, és nem létezik ennél kedvezőbb hivatalos ár exportügyletek finanszírozására. Akár 2-3 százalékos kamat mellett juthat hitelhez az ügyfél, persze akkor, ha hitelképes. A kockázatot a kereskedelmi bankok bírálják. Mivel nincs fiókhálózatunk, az exportőrök széles rétegét elsősorban a kereskedelmi pénzintézeteken keresztül szolgáljuk ki, de közvetlenül is nyújtunk hitelt.

Az exporthoz két dolog kell: idő és pénz
A nemzetközi versenybe való bekapcsolódás nem egyenlő azzal, hogy ezután a termékünket vagy a szolgáltatásunkat messzebb értékesítjük. Nagyobb piacon, élesebb versenyben kell helytállnunk, komoly erőfeszítések árán. Pluszemberre lesz szükség a cégben, meg új piaci és jogi ismeretekre, új üzleti modellre és árképzési stratégiára, valamint engedélyekre. Mindehhez pedig legalább egyéves előkészítő munkára, mialatt pénzt nem hoz az export, de a piacépítés sokat elvisz. A külpiacra lépés költségvonzata jelentős még akkor is, ha szó sincs külföldi gyáregység vagy raktár építéséről, bérléséről. Tapasztalatokról, valamint a kínai és az orosz üzleti lehetőségekről itt olvashat.
Ezek szerint a kockázatos kkv-ügyfelek továbbra sem jutnak forráshoz, vagy csak drágán?

– A kereskedelmi bankokat refinanszírozzuk úgy, hogy exportcélú finanszírozási forrást biztosítunk CIRR referenciakamat mínusz kétszáz bázispontos áron, cserébe pedig azt várjuk a tőlük, hogy a fiókhálózatukon keresztül érjék el az ügyfeleket, és a rendelkezésükre bocsátott forrást helyezzék ki. A szerződésben meghatározzuk a kamatelőnyt, amelyet kötelező átadniuk az exportőrnek. Figyelembe vesszük a bank költségeit és az exportőr kockázatát, de az ügyfél minden esetben a piaci árnál kedvezőbb kamat mellett jut forráshoz. A konkrét ár az egyes exportőrök kockázati besorolásától függ, ahogyan azt az uniós szabályozás előírja. Egy nyolcfős, egy éve exportra termelő kisvállalat nyilvánvalóan más áron hitelezhető, mint egy hagyományosan nagy exportőr cég. A végeredmény azonban az, hogy az ügyfél exporthitelhez jut. A mai magyar kereskedelmi banki aktivitás tükrében jogosan merül fel, hogy vajon mennyire sikerül aktivizálni a bankokat. Szerintem az olcsóbb forrásnak köszönhetően csökkenő kockázati marzsok kellően motiválják a szektort. Az is tény, hogy az exportpiacokra termelő cégek általában szervezetileg fejlettebbek, a bevételek beérkezésének kockázata pedig diverzifikált. Még azok a bankok is, amelyek amúgy szűkítik a mérlegüket, ezt a réteget szívesen finanszírozzák.

Nátrán Roland Kép:PP/FörsterTamás

A cégeknek a pénzintézetet meggyőző és reális üzleti és pénzügyi tervet kell készíteniük, adózási és könyvelési adatokat, mérleganalitikát beszerezniük. A nagyobb vállalatoknál van erre szakember, a kisebb cégeknél azonban hiányzik a tudás.

– A hitelezési eljárásrend ma még megegyezik a kereskedelmi bankok megszokott menetével, de a reményeink szerint ebben lehet pozitív változás. Mivel az Eximbank standardizálja a finanszírozási termékeit, a kereskedelmi banknak csak egy algoritmus szerint kell majd leellenőrizni, hogy a megfelelő feltételek teljesülnek-e. Ez a piaci hiteleknél bevett bírálatoknál egyszerűbb folyamatot eredményez, így a kkv-k számára is jobban hozzáférhetővé válik a forrás. Az exportpiac azonban nagyon diverzifikált a magyar gazdaságon belül. Jellemzően multinacionális nagyvállalatok adják a volumen nagyobb hányadát, valamint vannak kisebb-nagyobb hazai cégek is, amelyek már exportképes termékeket állítanak elő. Arra törekszünk a termékportfólió kialakításánál, hogy a teljes vertikumot lefedjük.

Reális esélyük lehet a hazai kis- és középvállalatoknak az exportpiacokon?

– Van egy stabil magyar tulajdonú kkv-szektor, amely exportképes termékkel és szolgáltatással rendelkezik, és kisebb-nagyobb fluktuációval sikeresen megtartotta a piacait a válság éveiben is. Célunk, hogy a kör versenyképességét fokozzuk, és elősegítsük, hogy növelni tudják részesedésüket az adott piacokon. Fontos törekvésünk az is, hogy a MEHIB biztosításainak segítségével a kockázatosabb piacok meghódítását támogassuk, valamint az olcsó forrásokon keresztül az exportpiacokra eddig még nem merészkedő cégeket is szeretnénk motiválni. Ezenkívül jelentős számban vannak hazai vállalatok, amelyek nem exportálnak, viszont az exportpiacokra gyártó nagyvállalatok beszállítóiként mégis a hazai exportot erősítik. A hamarosan elérhető új termékportfóliónk kialakításánál szempont volt, hogy ezeket a cégeket is finanszírozni tudjuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nagy exportvállalatok minél nagyobb arányban használjanak magyar beszállítókat, és minél több hazai kkv tudjon a nagy exportőrökre csatlakozni.

Egy kézben az Exim és a MEHIB
Rendkívül sok példa van a világban és Európában arra, hogy az államilag támogatott exporthitel-ügynökség hogyan működik. Van, ahol a hitelintézet és a hitelbiztosító összevont intézmény, máshol csak az egyik létezik, és van, ahol az államigazgatási rendszer része. Magyarországon két jogi személy, egy bank és egy biztosító látja el a tevékenységet. Az új gazdaságpolitikai eszközként tekintett keretrendszerben a két intézmény szervezetileg integrált módon, egy menedzsment irányítása alatt működik, és a közeljövőben egy közös brand keretében fordul az ügyfelekhez Az új működési rend célja, hogy a termékek koherensen egy termékpalettán jelenjenek meg, ahol szükséges. Az Eximbankban az ügyfelek egyablakos módon juthatnak majd az általános szerződési feltételektől kezdve a magyar hányad kiszámításán át a hitelbírálatig és a biztosítási kötvénykibocsátás feltételének vizsgálatáig, a kereskedelmi bankokban pedig teljes körű információhoz. A MEHIB termékei a jövőben is igényelhetőek önállóan, amennyiben az exportáló cégnek nincs szüksége hitelre.
Az uniós szabályok értelmében a kedvezményes forrás kizárólag exportfinanszírozásra adható. Mi alapján dől majd el, hogy az adott kkv jogosult-e a hitelre?

– Az EU előírásának megfelelően egyértelműen az exporthoz kötődő tevékenységet, üzleti aktivitást, befektetést finanszírozhatja az Eximbank. Ez azt jelenti, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett külpiaci megjelenést ösztönözhetjük. Az exporttevékenységhez való szoros kötődést terveink szerint a gazdasági társaságnak kell igazolnia.

Milyen újdonságok várhatóak még a termékpalettában?

– Az exportcélú befektetések és beruházások bővülését is szeretnénk segíteni. Ha egy gazdasági társaság gyártósort szeretne üzembe állítani, és azt állítja – ezt előzetesen vállalnia kell, majd utólag igazolnia –, hogy az innen kikerülő termékek bizonyos százaléka az elkövetkező két évben exportra kerül, akkor jogosult a támogatásra. A konstrukció elérhető lesz szolgáltatásokra is. A konkrét specifikációt pedig az uniós jogszabályi kereteknek megfelelően alakítjuk. Az európai uniós támogatások lehívását megkönnyítő termék is segíti majd a cégek növekedését. Az exportcélú uniós transzferek önerejét, illetve ezeknek a támogatásoknak az előfinanszírozását kínáljuk. A korábbi termékek is ráncfelvarráson esnek át az aktuális piaci igényeknek megfelelően. Az üzleti környezet szerint változik a lejárati idő és a szerkezete, valamint a törlesztési feltételek.

Mikortól találják meg a cégek az új eximbanki termékeket a hitelintézetek kínálatában?

– Késő ősztől mindenképpen elérhetőek lesznek a konstrukciók.

Hány cég finanszírozását tervezik?

– A sokszínű termékstruktúrának köszönhetően akár százezer eurós hitelt is nyújtunk, és finanszírozunk több száz millió eurós exporttevékenységet is. A magyar gazdaság éves exportvolumene 83 milliárd euró, ezzel szemben az Eximbank eddigi hitelkihelyezése hétszáz millió euró körül van. Jogos elvárás a banktól, hogy az éves kivitel legalább három-négy százalékát finanszírozza, azaz nagyon rövid időn belül meg kell többszöröznünk a hitelkihelyezést, hogy elérjük a nyugat-európai eximbankoknál megfigyelhető arányt. Az Eximbanknál rendelkezésre állnak azok az eszközök, amellyel képesek vagyunk kezelni a hitelkihelyezés bővülését, akár a kihelyezett hitelek másfélszeresére növelését is tudjuk vállalni. Ez azonban attól is függ, hogy milyen gyorsan tudjuk eljuttatni az információkat az érintett vállalatokhoz, valamint az exportőrök tudatossága és profizmusa szintén alakítja, hogy mennyi idő alatt, mekkora összeget tudunk a gazdaságba kihelyezni. Az idei év második félévében – a bank ekkor került a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi felügyelete alá – nettó harmincmilliárd forintos új hitelkihelyezés valósult meg eddig.

Szélesebb együttműködés
Az új stratégia fontos eleme, hogy az Eximbank és a MEHIB termékeit ismertté és elérhetővé kell tenni a magyar exportőrök számára. Ennek érdekében a bankvezetés minél szélesebb körben tájékoztat, és további szakmai együttműködések kialakítását ösztönzi a kkv-k és az exportszektor szempontjából kiemelt partnerekkel, mint például a HITA-val vagy a kamarákkal.
Mekkora a költségvetésben a kamattámogatásra elkülönített összeg?

– A 2013-as költségvetésben 7 milliárd forint szerepel. De az EU-támogatásokhoz hasonlóan, az eximbanki hitelek esetében sem tudjuk, hogy milyen mértékben fogják a cégek kihasználni ezt a forrást, ezért, hogy ne legyen költségvetési korlátja a kamatkiegyenlítésnek, ez az előirányzat felülről nyitott. Ha év közben kiderül, hogy nagyobb összegre lenne szükség, jogilag semmi akadálya az átcsoportosításnak.

Van-e forrásoldalon korlátja a kihelyezhető pénzeknek?

– Korábban a tulajdonos biztosította az ehhez szükséges forrást, most azonban piaci finanszírozási modellre állunk át. A jövőben a normál tőkepiaci eszközöket – a belföldi bankközi piacot, valamint a nemzetközi tőkepiacot és pénzügyi intézményrendszert – használjuk forrásgyűjtésre.

Mi garantálja, hogy az Exim megfelelő mennyiségű és árú forrást tud bevonni?

– Erre természetesen nincs garancia. A kereskedelmi bankokat is érintő forrásszűküléssel mi is szembesülünk. Ugyanakkor a magyar gazdaságon belül az exportszektor folyamatosan jól teljesít, az elmúlt negyedévekben is növekedett, holott a GDP visszaesett. Magyarország a világon az elsők között van az előállított termék arányában vizsgált exportvolument illetően. Erre hívjuk fel a finanszírozók figyelmét. Javítja a forráshoz jutási lehetőségünket az állami viszontgarancia is. Az ehhez szükséges készfizető kezességvállalásra az idei évben 320 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben, jövőre ez 1200 milliárd forintra nő. A hagyományos finanszírozási eszközökön túl, igyekszünk a külföldi eximbankokkal megállapodást kötni annak érdekében, hogy a fontosabb exportpiacainkon megvalósuló kihelyezéseket refinanszírozzák. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a kínai, a japán és német eximbankokkal is. A finanszírozás így adottságnak tekinthető, ha a vállalkozás megfelel a feltételeknek.

hirdetés

Véleményvezér

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?
Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Csodaország lettünk. Már az akciós termékek is drágábbak itthon, mint külföldön.
Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az orosz-ukrán háború úgy tűnik a levegőben dől majd el. A rakéták és a drónok korszakát éljük.
A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

Ember nem lőtt még akkora mellét, mint a britek a brexittel. Most már úgy vélik, bárcsak egy rossz álom lenne, hogy kiléptek.
Terrorista állam-e Oroszország?

Terrorista állam-e Oroszország?

Az Európai Parlamentben elsöprő többséggel fogadták el azt az állásfoglalást, ami szerint Oroszország terrorizmust támogató állam.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo