Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten beszélt arról, hogy a kivitel még a 3-5 évvel ezelőtti szerkezetet tükrözi, hangsúlyozta azonban, hogy az elmúlt években olyan előkészítő munka zajlott, hogy a “nyugati tartás, keleti nyitás” stratégiának megfelelően változzon az export iránya. A tárcavezető a Külpiaci Értekezleten tartott előadásában a külgazdasági stratégia legfontosabb célkitűzései között említette az export teljesítményének javítását, a kiviteli szerkezet kiegyensúlyozottabbá tételét, a kkv-k nemzetköziesedését, a külső egyensúly javítását, illetve a külföldi befektetések ösztönzését.

Konkrét támogatások kellenek a külpiaci stratégiában

Az Export Kooperáció a miniszter előadásához kapcsolódóan jelezte közleményben, hogy üdvözli Varga Mihály bejelentését a kkv-szektor exporttörekvéseinek támogatásáról. Jelezték viszont: ehhez nélkülözhetetlen, hogy a 2014-2020-ra vonatkozó stratégiába kerüljenek bele konkrét támogatások a kkv-k nemzetközi terjeszkedéséhez szükséges költségek finanszírozására, mert csak akkor növelhető a részesedésük az exportból. (Az Export Kooperációt 2011-ben hat cég, a Coface, az M27 ABSOLVO, a, az e|n|w|c Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda és a Próbakő Kommunikáció hívta életre azzal a céllal, hogy a versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal rendelkező cégek felismerjék a bennük rejlő potenciált, és merjék megragadni a külpiacok kínálta lehetőségeket. A kezdeményezés átfogó segítséget nyújt a külpiacra lépés kihívásainak leküzdésében, illetve támogatást kínál a már sikeresen exportáló vállalatok további üzleti fejlődéséhez.)

„A kkv stratégiában megfogalmazott irányok kiegészítéseként, a májusban tartott társadalmi egyeztetés során az Export Kooperáció kiemelte, hogy az exportteljesítmény növelésében kulcsszerepet játszik a célország vevői fizetőképességének felmérése a nem-fizetésből eredő kockázatok csökkentése. A forgalom növelésében egyértelmű segítség, ha a külföldi vevő halasztott fizetéssel szolgálható ki ez viszont azonnal magával hozza a vevő fizetési kötelezettségének esetleges elmaradásából származó kockázatot. E kockázat mérséklése, a kockázatcsökkentés érdekében elérhető eszközök költségeinek támogatása ösztönzi a magyar kkv-kat a szállítói hitelek nyújtására, így a forgalom és exportbevétel növelésére. Az export-hitelbiztosítás igénybevétele a banki finanszírozói hátteret is erősíti, amely többletfinanszírozással támogatva az exportáló kkv-kat tovább serkenti export-teljesítményüket. A megkérdezett vállalkozások által adott válaszokból is kiderül, hogy a tőke- és hitelhiány együtt, mint forráshiány a kkv-k növekedésének legnagyobb gátja. Az export-hitelbiztosítás igénybevétele a banki finanszírozói hátteret is erősíti, amely többletfinanszírozással támogatva az exportáló kkv-kat tovább serkenti export-teljesítményüket. ” - mondta Kárpáti Gábor a Coface magyarországi igazgatója, az Export Kooperáció tagja.

Érdemi intézkedéseket vár a kezdeményezés

A kkv stratégia elkészültét követően az Export Kooperáció várja az abban foglaltak megvalósítását érdemi intézkedések formájában. A kezdeményezés tagjainak véleménye szerint közösen, a szakmai szervezetek, a versenyszféra export tanácsadói és a különböző állami és uniós források segítségével sikeresen külpiacra segíthetők az exportképes magyar vállalkozások.

„Ehhez azonban szükséges olyan állami és/vagy EU-s ösztönző források elérhetővé tétele, mint amilyen 2012-ben is a magyar vállalkozások rendelkezésére álltak. Az exportképes kis- és középvállalatoknak piaci információkra, menedzsment- és marketing-tudásra, jogi támogatásra és számos egyén olyan szakértelemre van szükségük, amely saját forrásból csak részben és nehezen finanszírozható. Ugyanakkor a finanszírozónak, jelen esetben az államnak egyértelművé kell tennie, mit vár el a támogatásért cserébe és azt következetesen ellenőriznie is kell.” mondta Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting külpiacra lépési üzletág vezetője, az Export Kooperáció alapító tagja.