Egy cég számára minden egyes újabb ország piaca a forgalom megtöbbszörözésének lehetőségével kecsegtet, azonban a növekedő költségek számos vállalkozást tántorítanak el a lehetőségtől. Azonban ha egy cég tartósan növekedni kíván, az egyik legmegfelelőbb megoldás lehet a külföldi jelenlét. A kezdeti befektetések idővel akár olyan mértékben is megtérülhetnek, hogy a további külföldi piacokra már rutinosabban, kisebb ráfordítással tudnak belépni.
Hamarosan indul az Exim mikrohitelprogramja is.
A kis- és középvállalkozások jelentős többségének általában nem állnak rendelkezésére a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges összegek, így magától értetődő a külső források keresése. Ahhoz azonban, hogy kopogtatni lehessen a vállalkozásfinanszírozó intézményeknél és magánszemélyeknél, nem árt, ha a vállalkozó legalább hozzávetőlegesen meg tudja mondani az igényelt forrás mértékét. A becsült szám pedig arra is választ adhat, hogy kinél érdemes próbálkozni: hitelintézeteknél, magánbefektetőknél vagy tőkealapoknál. De milyen tételeket és tényezőket kell figyelembe venni az igényelt forrás meghatározásához? (Ez az ami Norbi terjeszkedésénél is nagy kérdés lesz.)
Vegyünk például egy hagyományos iparágban tevékenykedő, a hazai piacon jelen lévő termék külföldi terjesztése mellett elkötelezett vállalatot. Először is számolnia kell a használni kívánt külföldi ingatlanok vételárával vagy bérköltségével, legyen az üzlet, raktár vagy iroda. A meglévő piacokra való gyártás volumenének megtartása mellett a terjeszkedéshez szüksége van a megnövekedett kapacitást kiszolgáló eszköz- és munkaerő-állomány bővítésére, illetve a szállítási költségeket is figyelembe kell vennie. Energiát és pénzt kell fektetnie nemzetközi kapcsolatai kiépítésébe, így külföldi beszállítókat és viszonteladókat kell találnia - olvasható a Széchenyi Tőkealap blogjának bejegyzésében.
Minőségi, magas színvonalú termékeket kell gyártania és/vagy
Gyorsabban kell teljesítenie a megrendeléseket, mint a versenytársaknak és/vagy
A többieknél kedvezőbb áron kell biztosítani a terméket a vevőknek
Bár a felsorolt tételek egyben nagyon soknak tűnhetnek, a megfelelő összegű, csak több év után visszafizetendő tőkeforrással teljes mértékben finanszírozhatók. A tőkebefektetések általános 5-7 éves futamideje alatt a cég nemcsak hogy kiépítheti a külföldi hálózatát, de profitja ennyi időn belül könnyen elérheti, de akár jelentősen meg is haladhatja a befektető által elvárt évi 12-15 vagy akár 20 százalékos hozam mértékét is. Arról nem is beszélve, hogy egy külföldi piacokat jól ismerő befektető a kapcsolati háló kiépítéséhez jelentős segítséget is nyújthat. Tehát nem szabad tartani a külföldi terjeszkedéstől, a megfelelő tőkeforrás erős anyagi és akár kapcsolati támaszt is nyújthat a vállalatnak.
