Honnan szerezzünk pénzt külpiaci terjeszkedéshez?

A hazai kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, körülbelül csak minden tizedik hazai kkv-ra jellemző. pedig a tartós növekedéshez ez a legbiztosabb út: de hogyan finanszírozhatjuk?

Kép: PP Archív

Egy cég számára minden egyes újabb ország piaca a forgalom megtöbbszörözésének lehetőségével kecsegtet, azonban a növekedő költségek számos vállalkozást tántorítanak el a lehetőségtől. Azonban ha egy cég tartósan növekedni kíván, az egyik legmegfelelőbb megoldás lehet a külföldi jelenlét. A kezdeti befektetések idővel akár olyan mértékben is megtérülhetnek, hogy a további külföldi piacokra már rutinosabban, kisebb ráfordítással tudnak belépni.

Hamarosan indul az Exim mikrohitelprogramja is.

A kis- és középvállalkozások jelentős többségének általában nem állnak rendelkezésére a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges összegek, így magától értetődő a külső források keresése. Ahhoz azonban, hogy kopogtatni lehessen a vállalkozásfinanszírozó intézményeknél és magánszemélyeknél, nem árt, ha a vállalkozó legalább hozzávetőlegesen meg tudja mondani az igényelt forrás mértékét. A becsült szám pedig arra is választ adhat, hogy kinél érdemes próbálkozni: hitelintézeteknél, magánbefektetőknél vagy tőkealapoknál. De milyen tételeket és tényezőket kell figyelembe venni az igényelt forrás meghatározásához? (Ez az ami Norbi terjeszkedésénél is nagy kérdés lesz.)

Vegyünk például egy hagyományos iparágban tevékenykedő, a hazai piacon jelen lévő termék külföldi terjesztése mellett elkötelezett vállalatot. Először is számolnia kell a használni kívánt külföldi ingatlanok vételárával vagy bérköltségével, legyen az üzlet, raktár vagy iroda. A meglévő piacokra való gyártás volumenének megtartása mellett a terjeszkedéshez szüksége van a megnövekedett kapacitást kiszolgáló eszköz- és munkaerő-állomány bővítésére, illetve a szállítási költségeket is figyelembe kell vennie. Energiát és pénzt kell fektetnie nemzetközi kapcsolatai kiépítésébe, így külföldi beszállítókat és viszonteladókat kell találnia - olvasható a Széchenyi Tőkealap blogjának bejegyzésében.

Milyen hitelt keresnek az agrárcégek?
Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak – igaz, az orosz embargó alapjaiban megrendíthet bizonyos ágazatokat. Ugyanakkor a magyar agrárvállalkozások eredményessége még elmarad a nyugati vállalatokétól, így lenne még hová fejlődni. Hitel nélkül viszont a beruházások sem mennek.
Továbbá ha új piacokon is meg szeretné ismertetni kínálatát célközönségével, piackutatásokat kell elvégeznie, amellyel nem csak a vevők igényeit méri fel, de a konkurencia tevékenységét is jobban megismeri. Az eredmények alapján a gyártási volument, az árat és a terméket a piaci igényekhez mérten alakíthatja, és a megfelelő láthatóság érdekében marketingre és kommunikációra is költ. Azon túl, hogy a külföldi értékesítéshez szükséges minden körülmény és eszköz adott, bizonyos tényezőkben nem szabad a konkurens cégek mögé kerülnie, például:

Minőségi, magas színvonalú termékeket kell gyártania és/vagy

Gyorsabban kell teljesítenie a megrendeléseket, mint a versenytársaknak és/vagy

A többieknél kedvezőbb áron kell biztosítani a terméket a vevőknek

Bár a felsorolt tételek egyben nagyon soknak tűnhetnek, a megfelelő összegű, csak több év után visszafizetendő tőkeforrással teljes mértékben finanszírozhatók. A tőkebefektetések általános 5-7 éves futamideje alatt a cég nemcsak hogy kiépítheti a külföldi hálózatát, de profitja ennyi időn belül könnyen elérheti, de akár jelentősen meg is haladhatja a befektető által elvárt évi 12-15 vagy akár 20 százalékos hozam mértékét is. Arról nem is beszélve, hogy egy külföldi piacokat jól ismerő befektető a kapcsolati háló kiépítéséhez jelentős segítséget is nyújthat. Tehát nem szabad tartani a külföldi terjeszkedéstől, a megfelelő tőkeforrás erős anyagi és akár kapcsolati támaszt is nyújthat a vállalatnak.

Fókuszban Ausztria, Svájc, Horvátország
Biztató és biztos piaci és szabályozási körülmények várják az exporttevékenységre, piacbővítésre, cégalapításra, együttműködésre kész kkv-kat a szomszédos Ausztriában, Horvátországban és a nem távoli Svájcban. Lehet, hogy sokat tud az Ausztria, Horvátország és Svájc kínálta üzleti lehetőségekről. Szakértőink, a piacok jó ismerői azonban biztosan tudnak Önnek is újat mondani a hazai kkv-k piacbővítési lehetőségeiről mindhárom országban.
Időpont: 2014. december 02.
Helyszín: Budapest, BKIK Székház, Krisztina körút 99.

Véleményvezér

Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost

Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost 

A független országgyűlési képviselőnek hétmillió forintba került egy régebbi Orbán-beszéd lejátszása a parlamentben. 
Megéri majd átmenni vásárolni: olyan bolt nyílik Szlovákiában, amilyen Magyarországon nincs

Megéri majd átmenni vásárolni: olyan bolt nyílik Szlovákiában, amilyen Magyarországon nincs 

Komoly vetélytársat kapnak a diszkontláncok.
Orbán Viktor Európa szégyenpadjára tette Magyarországot

Orbán Viktor Európa szégyenpadjára tette Magyarországot 

Mivel egyedül vétózott. 
Milyen rezsicsökkentés? Nálunk a legmagasabb az áram ára

Milyen rezsicsökkentés? Nálunk a legmagasabb az áram ára 

Erre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet.
Nem omlik össze az ukrán hadsereg Trump szakítása miatt

Nem omlik össze az ukrán hadsereg Trump szakítása miatt 

Marad az ukrán ellenállás.
Nemsokára újra szomszédunk lehet Oroszország

Nemsokára újra szomszédunk lehet Oroszország 

Ukrajna eltűnhet a térképről.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo