Honnan szerezzünk pénzt külpiaci terjeszkedéshez?

A hazai kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, körülbelül csak minden tizedik hazai kkv-ra jellemző. pedig a tartós növekedéshez ez a legbiztosabb út: de hogyan finanszírozhatjuk?

Kép: PP Archív

Egy cég számára minden egyes újabb ország piaca a forgalom megtöbbszörözésének lehetőségével kecsegtet, azonban a növekedő költségek számos vállalkozást tántorítanak el a lehetőségtől. Azonban ha egy cég tartósan növekedni kíván, az egyik legmegfelelőbb megoldás lehet a külföldi jelenlét. A kezdeti befektetések idővel akár olyan mértékben is megtérülhetnek, hogy a további külföldi piacokra már rutinosabban, kisebb ráfordítással tudnak belépni.

Hamarosan indul az Exim mikrohitelprogramja is.

A kis- és középvállalkozások jelentős többségének általában nem állnak rendelkezésére a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges összegek, így magától értetődő a külső források keresése. Ahhoz azonban, hogy kopogtatni lehessen a vállalkozásfinanszírozó intézményeknél és magánszemélyeknél, nem árt, ha a vállalkozó legalább hozzávetőlegesen meg tudja mondani az igényelt forrás mértékét. A becsült szám pedig arra is választ adhat, hogy kinél érdemes próbálkozni: hitelintézeteknél, magánbefektetőknél vagy tőkealapoknál. De milyen tételeket és tényezőket kell figyelembe venni az igényelt forrás meghatározásához? (Ez az ami Norbi terjeszkedésénél is nagy kérdés lesz.)

Vegyünk például egy hagyományos iparágban tevékenykedő, a hazai piacon jelen lévő termék külföldi terjesztése mellett elkötelezett vállalatot. Először is számolnia kell a használni kívánt külföldi ingatlanok vételárával vagy bérköltségével, legyen az üzlet, raktár vagy iroda. A meglévő piacokra való gyártás volumenének megtartása mellett a terjeszkedéshez szüksége van a megnövekedett kapacitást kiszolgáló eszköz- és munkaerő-állomány bővítésére, illetve a szállítási költségeket is figyelembe kell vennie. Energiát és pénzt kell fektetnie nemzetközi kapcsolatai kiépítésébe, így külföldi beszállítókat és viszonteladókat kell találnia - olvasható a Széchenyi Tőkealap blogjának bejegyzésében.

Milyen hitelt keresnek az agrárcégek?
Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak – igaz, az orosz embargó alapjaiban megrendíthet bizonyos ágazatokat. Ugyanakkor a magyar agrárvállalkozások eredményessége még elmarad a nyugati vállalatokétól, így lenne még hová fejlődni. Hitel nélkül viszont a beruházások sem mennek.
Továbbá ha új piacokon is meg szeretné ismertetni kínálatát célközönségével, piackutatásokat kell elvégeznie, amellyel nem csak a vevők igényeit méri fel, de a konkurencia tevékenységét is jobban megismeri. Az eredmények alapján a gyártási volument, az árat és a terméket a piaci igényekhez mérten alakíthatja, és a megfelelő láthatóság érdekében marketingre és kommunikációra is költ. Azon túl, hogy a külföldi értékesítéshez szükséges minden körülmény és eszköz adott, bizonyos tényezőkben nem szabad a konkurens cégek mögé kerülnie, például:

Minőségi, magas színvonalú termékeket kell gyártania és/vagy

Gyorsabban kell teljesítenie a megrendeléseket, mint a versenytársaknak és/vagy

A többieknél kedvezőbb áron kell biztosítani a terméket a vevőknek

Bár a felsorolt tételek egyben nagyon soknak tűnhetnek, a megfelelő összegű, csak több év után visszafizetendő tőkeforrással teljes mértékben finanszírozhatók. A tőkebefektetések általános 5-7 éves futamideje alatt a cég nemcsak hogy kiépítheti a külföldi hálózatát, de profitja ennyi időn belül könnyen elérheti, de akár jelentősen meg is haladhatja a befektető által elvárt évi 12-15 vagy akár 20 százalékos hozam mértékét is. Arról nem is beszélve, hogy egy külföldi piacokat jól ismerő befektető a kapcsolati háló kiépítéséhez jelentős segítséget is nyújthat. Tehát nem szabad tartani a külföldi terjeszkedéstől, a megfelelő tőkeforrás erős anyagi és akár kapcsolati támaszt is nyújthat a vállalatnak.

Fókuszban Ausztria, Svájc, Horvátország
Biztató és biztos piaci és szabályozási körülmények várják az exporttevékenységre, piacbővítésre, cégalapításra, együttműködésre kész kkv-kat a szomszédos Ausztriában, Horvátországban és a nem távoli Svájcban. Lehet, hogy sokat tud az Ausztria, Horvátország és Svájc kínálta üzleti lehetőségekről. Szakértőink, a piacok jó ismerői azonban biztosan tudnak Önnek is újat mondani a hazai kkv-k piacbővítési lehetőségeiről mindhárom országban.
Időpont: 2014. december 02.
Helyszín: Budapest, BKIK Székház, Krisztina körút 99.

Véleményvezér

Bújtatott adókkal emeli a kormány az árakat

Bújtatott adókkal emeli a kormány az árakat 

A magyar állam inflációt generál.
Kukorica nagyhatalomból hátul kullogók lettünk

Kukorica nagyhatalomból hátul kullogók lettünk 

Nagyon döcög a magyar agrárágazat.
Magyar Péter kérdőre vonta Orbán Viktort 

Magyar Péter kérdőre vonta Orbán Viktort  

A miniszterelnök eltűnt.
25-30 százalékkal drágul az alma

25-30 százalékkal drágul az alma 

Nem sok jót várhatunk az idén mezőgazdaságunktól.
Szemet vetett a kormány a nyugdíjcélú megtakarításokra, óriási károkat okozna a lépés

Szemet vetett a kormány a nyugdíjcélú megtakarításokra, óriási károkat okozna a lépés  

A Nyugdíjas Parlament úgy látja, a tervezett lépés nagymértékben elbizonytalanítja a megtakarítókat.
Magyar Péter a kórházak állapotának bemutatása után újabb területekre merészkedik

Magyar Péter a kórházak állapotának bemutatása után újabb területekre merészkedik  

A Tisza Párt elnöke az oktatás és a szociális szféra fel fordul. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo