Kép:Pixabay

A legtöbb vállalat úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy exportáljon, elsősorban pénzre van szüksége, és azzal érvel, hogy ez hiányzik, ezért nem lép ki országhatáron kívüli piacokra. – Ez nem igaz – mondta Gyurácz Németh Iván, az M27 partnere a HVCA és az M27 Absolvo által rendezett konferencián. – Akár bankhitelből, akár kockázati tőkéből, akár pályázati pénzből, de ma Magyarországon lehet tőkét találni a külpiacra lépéshez.

A pénz azonban önmagában nem garantálja a sikert. A kis- és középvállalatok két évtizedes problémája, hogy nehezen tudnak bekapcsolódni az exportba. A piacismeret, a külkereskedelem-technikai tudás, a munkaerő és az idő mind a hiányok listáján szerepel. A HITA – ma már HIPA – adatai szerint az exportképes magyar vállalatoknál az alkalmazottaknak általában a 0,27 százaléka foglalkozik a külpiacokkal. Az is kérdéses, hogy ez az alkalmazott rendelkezik-e nyelvismerettel, tárgyalási tapasztalattal, piacismerettel. A legtöbben azt is alábecsülik, hogy mennyi időt kell rászánni egy-egy külpiacra. Az első értékesítés legalább hat hónap, de amíg a befektetés elkezd valóban megtérülni, az legalább két-három év a szakember szerint.

Tóth Zoltán, az Euroventures igazgatósági tagja a már említett konferencián a versenytársak megismerésére hívta fel a figyelmet. – Szinte minden vállalkozó el tudja mondani a versenytárs termékének gyengeségeit, de az erősségeit is fontos ismernünk – figyelmeztetett. És persze a saját termékünk versenyelőnyével sem árt tisztában lennünk.

Ha azonban ezekkel az információkkal rendelkezünk, akkor már nekikezdhetünk a stratégia kidolgozásának, kereshetjük a partnereket, vagy létrehozhatunk leányvállalatot. Az is lehet, hogy a célországban már működő versenytársat felvásároljuk. Így kialakult ügyfélkört és kapcsolatrendszert nyerünk, és bevezethetjük a saját termékünket. (Még az orosz embargót is lehet lehetőségként értelmezni a szakemberek szerint.)

Kiugró statisztika

Az elmúlt években rendkívül dinamikusan bővült a 100 százalékban hazai tulajdonban lévő vállalkozások részaránya a kivitelből: míg 2010-ben alig 17 százalék volt, 2012-re 25,5 százalékra ugrott a NAV adatbázisa szerint – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az idei közgazdász-vándorgyűlésen elhangzott előadásában. Persze a háttérben állhatnak tulajdonosváltások – akár offshore vállalkozások is kerülhettek új kézbe –, és az is elképzelhető, hogy a hazai piac jelentős szűkülése miatt van a kiugrás – találgattak néhányan a hallgatóság soraiból.

Kormánytervek

A kormányzat célkitűzése szerint a magyar export egyharmada az Európai Unión kívüli, gyorsan növekvő országokba fog irányulni 2018-ra a keleti nyitás politikájának megfelelően, miközben a nyugat-európai és az amerikai export is bővül. Mindeközben cél az is, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi kétezerről tizenkétezerre növekedjen. Az ambiciózus elképzelésekről Szijjártó Péter, külügyminiszter - akkor még a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkáraként -  beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén, Nyíregyházán. Szijjártó kiemelte: az a cél, hogy nálunk legyen a legmagasabb az export/GDP arány és az egy főre jutó közvetlen külföldi működőtőke-állomány is.