A gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európában - ahol a kis- és közepes vállalkozói réteg (kkv-szektor) jóval erősebb - a faktoring GDP-arányosan lényegesebben nagyobb szerepet játszik, mint hazánkban. Ugyanakkor itthon is egyre több vállalkozás választja ezt a formát a hosszú fizetési futamidőből adódó likviditási problémái kezelésére.

Exportfaktoring

Bár az európai uniós adósságválság az utóbbi hónapokban valamelyest visszafogta az export alakulását, jelenleg továbbra is az export-orientált cégek helyzete a legkedvezőbb a hazai piacon. Ugyanakkor a hosszú export-fizetési határidők számukra is növekvő problémát jelentenek, ezért a Budapest Bank olyan konstrukciót dolgozott ki, amely kifejezetten a külpiacokra termelő cégek likviditási problémáit hidalja át - jelezte Tóth Viktor, a bank vállalati üzletágának vezetője.

A június második felétől bevezetett exportfaktoring szolgáltatás keretében a bank a teljesített és kiszámlázott követelést megvásárolja, és a megvásárolt számlákra (részbeni) előleg formájában szabad felhasználású finanszírozást nyújt az együttműködő biztosító által adott vevőlimit alapján. Mindehhez biztosítás is kapcsolódik a Coface hitelbiztosítóval együttműködésben.

A szolgáltatás nem igényel dologi fedezetet, így a vállalkozás eszközei tehermentesek maradnak. Emellett a vállalkozások a szolgáltatásnak köszönhetően nagyobb biztonsággal szállíthatnak a távoli vagy nehezen ellenőrizhető gazdálkodási helyzetben lévő partnereknek is.

Mi a helyzet a hazai exportpiacon?

Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország nehéz helyzete hatással van a magyar gazdaságra is, így az utóbbi hónapokban valamelyest lelassult az export. (Az év első négy hónapjában 1,5 százalékkal csökkent az export, míg az import változatlan szinten maradt. A külkereskedelmi termékforgalom 2,142 milliárd euró többletet mutatott, 411 millióval kisebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az euróban számolt export harmadik hónapja marad el az egy évvel korábbitól, az import is második hónapja csökken, amire 2009 vége óta nem volt példa.) 

Az exportra termelő vállalatok helyzetének ugyanakkor továbbra is jót tesz a gyenge forintárfolyam, és a nyugat-európai - elsősorban német - piac növekedése húzza magával a magyar logisztikai és egyéb, elsősorban az autóiparba beszállító iparágakat. Eközben további cégek igyekeznek az exportpiacra lépni, többek között az eddig leginkább beszállítói kapcsolatokból élő vállalkozások is a direkt külföldi kapcsolatokat keresik. Emellett a hazai agrárvállalatok attitűdjében is érzékelhető változás: a szektor sokáig problémákkal küzdött, az utóbbi időszakban azonban erősödésnek indult, így most már a külföldre termelésben is gondolkodnak - emelték ki a Budapest Bank szakemberei.