2015. január 1-jétől változott a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége. Lássuk, hogyan!
2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti (ideértve azokat is, akik korábban mentesültek az adatszolgáltatási kötelezettség alól), köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé.
Kép:Fotolia
Így tehát azok az adózók is kötelezettek lettek, akik korábban azért mentesültek a heti adatszolgáltatási kötelezettség alól, mert nyugtaadási kötelezettségüknek már 2013. szeptember 1-ét megelőzően is kizárólag számla kibocsátásával teljesítették, vagy egyebekben nyugta helyett számlát adtak az értékesítéskor. De továbbra is érvényesülni fog az a szabályozás, hogy ha nincs az adott hónapban nyugtakibocsátás helyetti számlázás, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség sem.
Újabb kör lesz érintett
A kiskereskedelmi szektor után rövidesen a fodrászoknak, kozmetikusoknak, magánorvosoknak is online kasszába kell beruházniuk. A rendelet 60 ezer vállalkozást is érinthet, akik többségükben eddig nem használtak kasszát. Elemzők szerint az átállás fél évet vehet igénybe, hiszen már rendelkezésre áll a szükséges technika, a forgalmazók is kellő tapasztalattal rendelkeznek.
A havi adatszolgáltatásnál az adózónak a kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, kell feltüntetnie naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig és elektronikus úton (PTGSZLAH adatlapon) megküldenie az állami adóhatóságnak – hívja fel a figyelmet a NAV. Az új adatlapot csak a 2014. december 31-ét követően kibocsátott számlák adatairól lehet és kell benyújtani.
Változik a bontás
A heti adatszolgáltatás helyett jön a havi adatszolgáltatás, az eddigi gyakorlattal megegyezően, napi bontásban. Az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton kell megküldeni a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2015. január 1-től a NAV már valamennyi pénztárgép használatára kötelezett adózó napi forgalmáról értesül, részben az online rendszeren a pénztárgépből érkező adatokból, részben pedig az utólagos adatszolgáltatásból.
Mennyire kell a zsebbe nyúlni?
Ha bővül az online pénztárgép használatra kötelezett vállalkozások köre, ismét aktuális lehet a kérdés, hogy mennyiből és miből fedezhető a beruházás. A rendszer indulásakor mintegy 170.000 forintos beruházással lehetett számolni kasszánként, ez a megrendelések állományának növekedésével 140.000 forint körüli szintre esett. A beüzemelés költsége gépenként további 10 ezer forint körül lehet, és az üzemeltetés is további kiadásokat jelent (online kapcsolat költsége, kötelező szerviz).
Engedélyezte az MKEH az első, tableten működő magyar online pénztárgépet. Az újdonság előnye, hogy könnyű és minimális a helyigénye, szemben az összetett pénztárgéprendszerekkel, amelyeknél a monitor, a PC, a nyomtató és a billentyűzet sok helyet foglal. A tabletkassza csak méretében kicsi, tudását tekintve „okos pénztárgép”, amelyet összetett kereskedelmi rendszerekhez lehet illeszteni. Az új megoldást elsősorban azon vállalkozásoknak, kiskereskedelmi és szolgáltatóegységeknek ajánlják, ahol nem kell rövid idő alatt nagy mennyiségű bizonylatot nyomtatni, illetve fontos, hogy esztétikus eszköz kerüljön az eladótérbe. Ilyenek a fodrászok, kozmetikusok, magánorvosok, ügyvédek és mindazok, akiknek várhatóan a közeljövőben kell majd online kasszát beszerezniük. A tabletet elég összekapcsolni az adóügyi nyomtatóval és máris teljes értékű pénztárgépként működik. Ez a megoldás nemcsak elegánsabb, de 120-130 ezer forinttal olcsóbb is, mint a hasonló tudású PC-s kasszarendszerek - magyarázza Bessenyei István, a Laurel ügyvezetője.
A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy nem csak az árat érdemes figyelembe venni a döntéskor, meg kell vizsgálni a pénztárgép teljesítményét is.
