A nem írásban kötött lakásbérleti szerződés semmis, tehát nagyon fontos, hogy a szóban kötött megállapodás gyakorlatilag semmire sem biztosíték – akkor sem, ha ismerősök vagy rokonok között jön létre a megegyezés –, hiszen nem visszakövethető és nem érvényesíthető. De ennek ellenére is sokaknak ismerős a helyzet, hogy albérlőként vagy lakást bérbeadóként bár aláírtak valamilyen papírt beköltözéskor, mégsem akar fizetni senki, ha elromlik a mosógép, ha bomlik a vakolat vagy ha összetörik a bútor. Amikor pedig lejárt a bérlés időtartama, a tulajdonos mindenféle indok kapcsán levonja a kauciót. Éppen ezért a legtöbb lakástulajdonos, illetve bérlő mindenre kiterjedő bérleti szerződést fogalmaz meg, ezzel bebiztosítva lakását és bérbeadott vagyontárgyait. Sok esetben viszont nem tudják, hogy mitől hiteles egy okirat és mi kell ahhoz, hogy a benne foglaltak betarthatók, betartathatók legyenek.
(A bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást, vagy bevételi és költség-nyilvántartást, amit a NAV bizony ellenőrizhet is.)
Sokan nem ismerik az egyik legelőnyösebb megoldást, hogy közokiratba foglalják a bérleti szerződést. Ennek sok előnye van, többek között, hogy az abban foglalt kötelezettségvállalások per nélkül kikényszeríthetők, vagyis elérhető például, hogy a bérlő megfizesse a bérleti díjat és egyéb költségeket, a jogviszony megszűnése esetén kiköltözzön az ingatlanból, illetve, hogy a bérbeadó a ebben az esetben mindenképpen visszaadja a nála lévő kaució összegét.„Maga a közokiratba foglalás egy egyszerű folyamat, csak egy közjegyzőre van szükség. A bérbeadó és bérlő szempontjából a legelőnyösebb megoldás az, ha kétoldalú, tehát mindkét fél által aláírásra kerül a szerződés. Ekkor a közjegyző segít a szerződés olyan módon történő megszövegezésében, hogy az alkalmas legyen a benne foglalt valamennyi kötelezettségvállalás mindkét fél részéről történő kikényszeríthetőségére, továbbá a feleket pontosan és pártatlanul tájékoztatja valamennyi cselekményük jogi következményeiről.” – tudtuk meg Dr. Tóth Ádámtól, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökétől.
Lehetőség van arra is, hogy egyoldalú nyilatkozat jöjjön létre, de ebben az esetben kizárólag a bérlő kötelezettségvállalásait teszi per nélkül végrehajthatóvá, ha a felek a bérleti szerződést magánokiratban írják alá, a bérlő pedig közjegyzői okirati formában egyoldalúan megerősíti azt. Ekkor azonban a bérbeadó szerződésszegése esetén vele szemben közvetlen végrehajtásnak nincs helye.
Tavasz közeledtével aktuális lesz azoknak a fiataloknak a lakáskeresése, akik otthonuktól távol szeretnének továbbtanulni, ezért érdemes odafigyelnünk és szakértő tanácsát kérniük, vagy a hatályos jogszabályokban keresni felvilágosítást lakásbérleti szerződéssel kapcsolatban, akkor is, ha eddigi élményeink között nem fordult elő negatív tapasztalat. Fontos kiemelni, hogy a szerződések közokiratba foglalása nem ingyenes szolgáltatás, azonban mindenképp megéri rászánni némi pénzt annak érdekében, hogy az értékek biztonságban maradjanak.
