Rendezetlen kapcsolatok miatt is bukhatjuk a támogatást

A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet. Amennyiben cégünk neve itt szerepel, akkor felesleges elindulni bármilyen tenderen vagy megpályázni bármilyen támogatást. a támogatási szerződések megkötése során ugyanis nyilatkoznunk kell arról, hogy” megfelelünk-e a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek”. (A biztonság kedvéért pedig az is ajánlott, hogy partnereinket ellenőrizzük, mielőtt kapcsolatban lépnénk egy új, ismeretlen céggel.)

Ezeket az adatokat tartalmazza a munkaügyi hatóság nyilvántartása:

- a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

- a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,

- a jogsértés megjelölését,

- az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,

- a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott.

Nem részesülhet állami támogatásban az a munkaadó, amely az államháztartási törvényben leírt - a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló - feltételeknek nem felel meg. A témát az 1/2012. (I.26) NGM rendelet szabályozza, de nem árt, ha a Munka Törvénykönyvét és egyéb munkaügyi jogszabályokat is előveszünk.

Az alábbi esetekben biztosan rendezetlennek számít a munkaügyi kapcsolat:

ha nem jelentjük be időben alkalmazottjainkat,
a törvény így szól: „a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül,” Art.) 16. § (4) a)
az életkori feltételekre vonatkozó (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértjük. Általánosságban elmondható, hogy „munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte.”
munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése. Nem tartjuk be a vonatkozó minimálbéreket, nem tartjuk be a munkaszerződésben vállalt munkabér fizetési határidőt.
megsértjük az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményeit.

A fentiek miatt akkor válunk „rendezetlen munkaügyi kapcsolatúvá”, ha a következő hatóságok, ezek alapján bírsággal sújtanak:

munkaügyi hatóság
állami adóhatóság
egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság
idegenrendészeti hatóság

(Hogy melyik hatóság mit ellenőrizhet, arról itt talál bővebb információt.)

Fontos viszont tudni, hogy „felmentést” kapunk és a bírságoktól, szabálytalanságoktól függően támogatást kaphatunk, ha általánosságban, két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg illetve jogviszony bejelentés elmulasztása esetén az alábbi esetekben:

a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot,

b) a jogsértés első alkalommal, egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra,

c) két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.

Több telephely esetén telephelyenként kell mindezt értelmezni.

A 7 leggyakoribb pályázati hiba

A pályázók gyakran – figyelmetlenségből, vagy tudatlanságból – olyan alapvető hibákat vétenek, amelyek miatt sikertelenül próbálkoznak támogatást szerezni a brüsszeli kalapból. Ezek egyike a munkaügyi kapcsolatok rendezetlensége - segítünk elkerülni a többi hat általános hibát is!

Véleményvezér