2015. március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. Igaz, a 2014 végén elfogadott törvény szerint a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne. Sokak számára fontos lehet tehát, hogy milyen keretek között és milyen közterhekkel veheti igénybe a családtagok segítségét.
2012-től kikerült az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai alól a segítő családtag fogalma. A korábban segítő családtagnak minősülő személyek foglalkoztatására azonban továbbra is van lehetőség. Az adótörvények nem azt határozzák meg, hogy kit, milyen jogviszonyban, illetve milyen korlátok között lehet foglalkoztatni, hanem egy már létrejött, konkrét szerződés alapján hogyan minősíthető annak adóztatása, illetve járulékvonzata. Amennyiben a vállalkozó hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi.
Szerződés vagy munkaviszony?
Minden körülmények között ügyelni kell viszont arra, hogy a megbízási jogviszonyra kötött szerződés tartalmában eltérjen a munkaviszonytól. Ellenkező esetben könnyedén színlelt szerződésnek minősülhet a dolog. Hogy biztosan lássuk, valóban jogos-e a megbízási szerződés, vagy valójában leplezett munkaviszonyról van szó, lássuk a legfontosabb ismérveket.
A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett. A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.
A fentiekkel szemben a megbízási jogviszonynál, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem. A munkaviszonnyal ellentétben, nem a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztás határozza meg a munkáltató, hanem a feladat elvégzésének a határidejét vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megrendelő által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja).
Családtag foglalkoztatása munkaviszonyban
A foglalkoztatás történhet munkaviszonyban, mely esetben a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályaira kell figyelemmel lenni. Amennyiben a munkavégzés munkaviszony keretében történik, akkor a közterheket a munkaviszonyra vonatkozó, általános szabályok szerint kell megfizetni. Ez esetben a biztosítási jogviszony a munkaidő hosszától és a díjazás mértékétől függetlenül létrejön. Mivel biztosítási jogviszony jön létre – a ’T1041 nyomtatvány benyújtása szükséges. Munkaviszony létrejötte esetén mindenképpen díjazás illeti meg a munkát végző családtagot.
Ha az egyéb feltételek fennállnak, a családtag segítéség igénybe vehetjük az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül is. Alkalmi munka esetén ennek köztehervonzata 1000 Ft/fő/nap, mely a foglalkoztatót terheli. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól itt olvashat részletesen.
A megbízási szerződés is lehet megoldás
Megbízási szerződés esetében, ha a foglalkoztatás díjazás nélkül történik, bejelentési kötelezettség és juttatás hiányában személyi jövedelemadó-, járulék-, illetve szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Amennyiben a megbízási jogviszony keretében nem ingyen, hanem megbízási díjért dolgozik a családtag, akkor kell utána a munkáltatónak járulékot fizetni, ha a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra vetítve annak a harmincad részét. A megbízási díjból az szja-törvény szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költséget lehet elvonni, vagy számlákkal igazolva tételes költségelszámolást is lehet választani maximum a megbízási díj 50 százalékáig. Ezen költséggel csökkentett alap után kell az alábbi járulékokat megfizetni:
- 10 százalék nyugdíjjárulék
- 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.
Ha a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet szintén be kell jelenteni a 15T1041-es nyomtatványon.
