Az első három alap tévhit eloszlatásához kattintson ide!
1.tévhit: „Garanciális igényt csak számla vagy blokk birtokában érvényesíthetünk.”
Jótállás – köznapi nevén: garancia – esetén előfordul, hogy a kereskedő a számla vagy blokk bemutatásához köti a termék garanciális javítását, cseréjét.
A vonatkozó Kormányrendelet tényleg előírja, hogy a vásárlónak kell bizonyítania, hogy az árut valóban a kereskedőnél vásárolta. Ennek legegyszerűbb módja pedig valóban a vásárlást igazoló számla/blokk bemutatása.
Azonban a vásárlás tényét nem csak számlával vagy blokkal lehet bizonyítani. Így például, ha rendelkezünk a kereskedő által adott jótállási jeggyel, és abból az eladó személye és a vásárlás egyéb adatai megállapíthatóak, akkor a kereskedő blokk hiányában is köteles garanciális kötelezettségének eleget tenni.
2. tévhit: „Jótállási jegy nélkül soha nem érvényesíthető a garancia.”
Alapvető szabály, hogy a jótállás (garancia) a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azonban megeshet, hogy a jótállási jegyet a kereskedő téves tartalommal állította ki vagy a jótállási jegy átadása elmaradt. Ilyen esetekben is előfordul, hogy a kereskedő azzal próbálja elküldeni a vásárlót, hogy „jótállási jegy nélkül sajnos nem tudunk segíteni”.
A jótállás jegy téves kiállítása vagy átadásának elmulasztása azonban nem érinti a vásárló jótállási jogának fennállását. Tehát, ha ilyenkor a számla vagy blokk bemutatásával tudja igazolni a vásárlást, akkor a kereskedő jótállási jegy nélkül is köteles eleget tenni a garanciának. Ha pedig a kereskedő arra hivatkozik, hogy a jótállási jegy átadásra került, akkor ennek tényét természetesen neki kell bizonyítania.
Fontos, hogy nem reménytelen a helyzet akkor sem, ha a jótállási jegyünk elveszik vagy megsemmisül. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv alapján a vásárlót a szavatossági jogok mindenképpen megilletik. A szavatossági igény érvényesítéséhez pedig a vásárlónak csak a vásárlás megtörténtét kell igazolnia.
Így, ha a termék hibás, a hiba szavatossági időn belül való bejelentése esetén a kereskedő köteles javítani, ill. cserélni a terméket. A vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert és bejelentett hiba esetén pedig, ha a kereskedő mentesülni akar a szavatosság alól, akkor neki kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlást követően keletkezett.
3. tévhit: „Kijavítás, kicserélés feltétele az eredeti, illetve bontatlan csomagolás megléte.”
Előfordul, hogy a kereskedő az eredeti csomagolás meglétéhez vagy akár a termék bontatlan csomagolásban való visszajuttatásához köti a szavatossági igény teljesítését. Az ilyen gyakorlat mindenképpen jogellenes. Egyrészt a megvásárolt terméknek nem része a csomagolás, így a csomagolás bármilyen formában való visszajuttatása nem lehet feltétele a szavatossági igény teljesítésének. Másrészt a vásárló a termékre vonatkozóan kíván élni a szavatossági jogaival, nem pedig a csomagolásra vonatkozóan. Az pedig nem várható el a vásárlótól, hogy az esetleges szavatossági igényre már előre felkészülve, sebészi pontossággal nyissa fel a csomagolást, illetve ezt követően azt meg is őrizze.
Természetesen szintén jogellenes és irreális a bontatlan csomagolás megkövetelése is, hiszen, ha a vásárló fel sem bonthatja a csomagolást, akkor miként győződjön meg arról, hogy a termék alkalmas-e a használatra.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
