Ezt kell tudnunk a fizetés nélküli szabadságról

Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni dolgozója? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Íme a legfontosabb tudnivalók.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Tévhit, hogy fizetés nélküli szabadságra csak akkor küldhetjük alkalmazottunkat, ha már kimerítette az éves rendes szabadságát. Ettől függetlenül bármikor megegyezhetünk abban, hogy a dolgozónk fizetés nélküli szabadság miatt mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól és a „szüneteltetés” időtartama sem korlátozott, az csupán megállapodás kérdése.

Az év vége közeledtével foglalkozni kell a kiadatlan szabadságokkal is!

Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:

- a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a GYES jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság;

- a munkavállalót a hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges);

- a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.

A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét - az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével - 15 nappal korábban kell bejelentenie, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.

A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor - a fenti időtartamok betartásával - megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.

A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel.

Nem kényszeríthető

Miután a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, hangsúlyozni kell, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A munkáltatónak tehát nem csak joga megkövetelni, hogy munkavállalója a szerződésében vállalt órák erejéig rendelkezésére álljon, de kötelessége is munkával ellátni a munkavállalót erre az időre. Ezért a fizetés nélküli szabadsághoz minden esetben szükséges az érintett munkavállaló egyéni beleegyezése.

Fizetni kell a biztosítást!
Amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Kivételt ez alól a fent felsorolt esetek jelentenek, ez esetben a biztosítási jogviszony folyamatos. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
Az erről szóló megállapodást nem kell a munkaszerződésbe foglalni, hanem külön okiratban is elkészíthető, amely tartalmazza a fizetés nélküli szabadság időtartamát és egyéb körülményeit (pl. a munkáltató milyen előzetes értesítési határidővel kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre a fizetés nélküli szabadság eredetileg tervezett lejárta előtt). Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató valamilyen díjazást erre a távollétre is fizessen a munkavállalónak.

Csak megfontoltan éri meg

A fizetés nélküli szabadság lejárta után a munkavállalót az eredeti munkaszerződése szerint kell tovább foglalkoztatni, a jogviszony tehát jogfolytonosan fennmarad. Mivel ez alatt az idő alatt a munkavállalónak járulékalapot képező jövedelme nincs, a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy erre az időre nem is minősül biztosítottnak és szolgálati időt sem szerez. Bármilyen alacsony jövedelem folyósításával azonban biztosítottá válik, ám ha nem kapja meg legalább a minimálbért, szolgálati időt csak a minimálbér és a havi jövedelme arányában fog szerezni.

A fizetés nélküli szabadság tnem számít munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szempontjából sem. Az ezen időszakra eső időarányos szabadságra való jogát tehát elveszíti a munkavállaló. Emellett a végkielégítésre való jogosultság szempontjából sem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.

Véleményvezér

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo