A munka törvénykönyve 122. § (3) bekezdés értelmében „a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadságként kiadott napon túl, a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.”
Mivel a szabadság célja a regeneráció, ezért a törvény tiltja, hogy a munkáltató egyoldalúan „felaprózza”, azaz kis részletekben adja ki. Az, hogy a törvény előírja a legalább 14 egybefüggő naptári napon a munka alóli mentesülés kötelezettségét, nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő munkanapokra kell időzíteni.
A munka törvénykönyve 45. §-a értelmében a szabadság kiadása nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek. A szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól a munkáltató csupán tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül.
Lehet másképp, ha mindenki akarja
A törvényszövegben foglalt " eltérő megállapodás hiányában" fordulat a munkáltatónak és a munkavállalónak biztosít felhatalmazást, hogy megállapodásukkal a tizennégy naptól eltérhessenek. Megállapodásban ekkor kiköthető az, a tizennégy munkanapnál rövidebb időszak, amely alatt egybefüggően, megszakítás nélkül kell a szabadságot biztosítani (pl. hét nap).
Amennyiben a felek a munkaszerződésben rendelkeztek a szabadság kiadásáról, akkor azt megváltoztatni csak közös megegyezéssel, a munkaszerződés módosításával lehet. Tekintettel arra, hogy a 14 egybefüggő nap szabadság kiadásának kötelezettségétől való eltérésre maga A munka törvénykönyve 122. § (3) bekezdése jogosítja fel a feleket, ezért nincs akadálya annak, hogy e rendelkezéstől eltérően a felek a munkavállaló javára vagy akár a terhére állapodjanak meg.
Ha a munkaszerződés szabadságra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a felek a szabadság kiadására vonatkozólag külön megállapodást köthetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Mt. 135. § (2) bekezdésének j) pontja értelmében a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. 122. § (3) bekezdésétől. Nincs annak sem akadálya, hogy a megállapodás csak egy naptári évre szóljon. Ez esetben a megállapodásban rögzíteni kell a konkrét évet.
