Munkabérnek minősül minden, a dolgozónak a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Nem számítanak bele a (bruttó) munkabérbe a természetbeni juttatások, amelyek lehetnek a munkáltató által előállított termékek vagy szolgáltatások, céges eszközök, pl. telefon vagy gépjármű magáncélú használata, a cafeteriaelemek, mint az étkezési jegy stb., a költségtérítések, így a bérlet, útiköltség-térítés, telefonszámla-hozzájárulás stb, valamint a táppénz sem. Lényeges előírás, hogy a bér összegét az adott országban érvényes törvényes pénznemben kell megállapítani.
A mindennapi gyakorlatban számos esetben előfordulhat az, hogy a munkáltató – például adminisztratív hiba miatt – a munkavállalót megillető munkabérnél magasabb összeget, jogalap nélküli munkabért fizet ki, amelyet vissza szeretne követelni. Elmondjuk, mit lehet ilyenkor tenni.
A kifizetés módja
A munkabért általában havonta, utólag, a tárgyhónapot követő 10. napig egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A munkavállaló munkahelyén (munkáltató telephelyén) kell kifizetést megejteni általában munkaidőben vagy kérésére elutalni azt a dolgozó részére. Késedelem esetén a polgári jogban meghatározott késedelmi kamat jár.
Amennyiben a munkavállaló nincs a munkahelyén a bérfizetés napján, kérésére bérét az utolsó benn töltött munkanapon kell kifizetni. A bért a dolgozónak kell átadni, kivéve, ha másnak erre meghatalmazást adott. A dolgozónak a béréről részletes elszámolást kell kapnia, hogy ellenőrizni tudja a számításokat. Amennyiben a bér fizetése munkaszüneti, vagy pihenőnapra esik, az előtte lévő munkanapon kell kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb volt, a munkaviszony végén kell elszámolni.
A munkabért a munkaszerződés vagy külön megállapodás rögzítheti. Az időbérről, más néven személyi alapbérről viszont kizárólag az írásba foglalt munkaszerződésben kell megállapodnunk a dolgozóval. Ez a megállapodás akkor is kötelező eleme a munkaszerződésnek, ha a felek kizárólag teljesítménybérben állapodnak meg. Erre azért van szükség, mert a törvény értelmében bizonyos esetekben munkavégzés nélkül is kell munkabért fizetni, ilyenkor az időbért veszik alapul.
A személyi alapbér a kötelező legkisebb munkabérnél kevesebb nem lehet, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Fontos előírás, hogy a személyi alapbér egy része megállapítható meghatározott időre és bizonyos követelménye megszabásával, és annak lejártával döntenek annak fenntartásáról vagy módosításáról (mért napi munka).
Mikor lehet levonni a bérből?
A munkabérből csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a dolgozó hozzájárulása alapján lehet bármit levonni. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Jogszabály és egyéb megállapodás alapján levonandó tételek a következők lehetnek: – jövedelemadó, illetve előleg, – egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék, – munkavállalói járulék, – a munkabér terhére nyújtott előleg.
A havi munkabérnek végrehajtás alól mentes része a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő, melyből levonni nem lehet általában. A munkavállaló a munkabérre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonás alól mentes munkabérrész nem ruházható át. A munkáltató a levonásmentes munkabérrésszel szemben nem élhet beszámítással. Ezenfelül tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató (képviselője) vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a dolgozó munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa.
