Magyarországon 2012. október 9-ig a pénznyerő automaták üzemeltetésére vagy játékkaszinóban, vagy játékteremben volt lehetőség. 2011. október 31 ig a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő játékadó játékhelyenként havonta 100 000 HUF (körülbelül 324 EUR) volt. 2011. november 1 jétől ezen összeg 500 000 HUF ra (körülbelül 1620 EUR) emelkedett. Ezen időponttól kezdődően továbbá a játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetésére százalékos mértékű játékadót is kivetettek, amelynek összege a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 HUF ot (körülbelül 2916 EUR) meghaladó részének 20% a volt. A pénznyerő automaták játékkaszinóban való üzemeltetése eltérő adóztatás alá tartozott, amelyet 2011 őszén nem módosítottak.
Egy 2012. október 2 án elfogadott törvény alapján a pénznyerő automaták üzemeltetésének kizárólagos jogát 2012. október 10 i hatállyal a játékkaszinók számára tartották fenn, így e tevékenység játéktermekben való folytatására ezen időpontot követően már nem volt lehetőség.
Több, játékteremben felállított pénznyerő automatákat üzemeltető társaság a magyar bírósághoz fordult, mivel úgy vélték, hogy az olyan intézkedések, amelyek először adóterheik drasztikus növekedésével jártak, később pedig szinte azonnali hatállyal megtiltották az érintett automaták üzemeltetését, ellentétesek az uniós joggal. E társaságok az e rendelkezések miatt állítólagosan elszenvedett káruk megtérítését követelik. Az e jogvitában eljáró Fővárosi Törvényszék arra várt választ a Bíróságtól, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A június elején hozott ítéletében a Bíróság először is megállapította, hogy az olyan nemzeti jogszabály, amely csak kaszinókban engedélyezi egyes szerencsejátékok szervezését és az abban való részvételt, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül. Hasonlóképpen, az olyan rendelkezés, amely a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő adók összegének drasztikus emelésével jár, szintén korlátozónak tekinthető, amennyiben ténylegesen akadályozza, zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a pénznyerő automaták játéktermekben való üzemeltetésében álló szolgáltatás szabad nyújtását. A Bíróság e tekintetben megállapította, hogy ez lenne a helyzet, ha a nemzeti bíróság megállapítaná, hogy az adóemelés akadályát képezi a pénznyerő automaták játéktermekben való nyereséges üzemeltetésének, ily módon ténylegesen a kaszinókra korlátozva e tevékenységet.
A Bíróság ezt követően megállapította, hogy vitatott intézkedések által elérni kívánt célok, így a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni védelme, a játékhoz kapcsolódó bűnözés és csalás megelőzése, főszabály szerint igazolhatják a szerencsejáték tevékenységek korlátozását. E korlátozásoknak azonban koherens és szisztematikus módon kell követniük az ilyen célokat. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy Magyarország, a kérdést előterjesztő bíróság által végzett vizsgálat függvényében, úgy tűnik olyan, a szerencsejáték tevékenységekre vonatkozó ellenőrzött terjeszkedési politikát folytat, amelynek többek között részét képezte új kaszinóüzemeltetési koncessziók 2014-ben történt kiosztása. Márpedig az ilyen politika csak akkor tekinthető úgy, hogy koherens és szisztematikus módon követi az említett célokat, ha egyfelől alkalmas a szerencsejátékokkal, valamint a játékfüggőséggel összefüggő bűncselekményekhez és csalásokhoz kapcsolódó tényleges magyarországi probléma orvoslására, másfelől annak mértéke nem teszi azt összeegyeztethetetlenné a játékfüggőség visszaszorítására irányuló céllal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata lesz.
Szintén a nemzeti bíróság feladata lesz annak vizsgálata, hogy a szóban forgó nemzeti jogszabályok tiszteletben tartják e a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveit, valamint a játékterem üzemeltetők tulajdonhoz való jogát. Ebben az összefüggésben a Bíróság emlékeztet arra, hogy amennyiben a nemzeti jogalkotó olyan engedélyeket von vissza, amelyek jogosultjaikat valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosítják fel, köteles ésszerű kompenzációs rendszer, vagy olyan átmeneti, megfelelő tartamú időszak előírására, amely lehetővé teszi e jogosultak számára az ahhoz való alkalmazkodást.
Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy amennyiben a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolt korlátozása kerül megállapításra, a játékterem üzemeltetők jogosultak lehetnek az uniós jog megsértése miatt elszenvedett káruknak a Magyar Állam részéről való megtérítésére, amennyiben e jogsértés kellően súlyos, és közvetlen okozati összefüggés áll fenn e jogsértés és a kár között, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata lesz.
