Könnyebben kaphatnak kártérítést a kartellek áldozatai

A közelmúltban közzétett európai uniós irányelv révén könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók. Ráadásul, valószínűleg az eljárások további elhúzódásától sem kell tartani.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Sikeresen kérhet-e kártérítést egy olyan vállalat vagy fogyasztó, amely egy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés „áldozatává” vált? Megillet-e kártérítés egy céget azon az alapon, hogy két másik vállalat kartell-megállapodást kötött és ezért ő – például a jogellenesen megemelt árak miatt – kárt szenvedett? Követelhet-e kártérítést egy versenyellenes szerződésben részes fél üzleti partnerétől arra hivatkozva, hogy a szerződésből őt kár érte?

A fentiekhez hasonló versenyjogi jogsértések esetén a Gazdasági Versenyhivatal a jogsértő cégre bírságot kiszabhat ugyan, de a sérelmet szenvedett részére kártérítést nem ítélhet meg. A kártérítés kérdésében való döntés ugyanis polgári bíróság hatáskörébe tartozik és azt a versenyjogi sérelmet szenvedett szereplőnek saját magának kell megindítania. Bassola Bálint a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott vezető ügyvédje szerint jelenleg több eljárási akadály nehezíti az ilyen kártérítési igények sikeres bírósági érvényesítését.

Egy, a közelmúltban közzétett európai uniós irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU Irányelve) viszont éppen az ilyen kártérítési igények bíróság előtti érvényesítését kívánja elősegíteni. Az Irányelv előírja, hogy az uniós tagállamoknak milyen polgári eljárásjogi szabályokat kell hatályba léptetniük ennek érdekében. Az Irányelv által megkövetelt szabályok várhatóan még az év során bekerülnek a magyar polgári perrendtartás rendszerébe is.

Muníciót kaptak a cégek a GVH ellen
A versenyfelügyeleti eljárások, különösen a kartellügyek jelentős, akár milliárdos összegű bírság kiszabásával végződnek, a GVH pedig azért is bírságolhatott, ha valaki hallgatóként részt vett egy találkozón. Az Alkotmánybíróság döntése azonban felülírta ezt a gyakorlatot.
Hozzáférés bizonyítékokhoz

A sérelmet szenvedett szereplők helyzetét nagymértékben akadályozza jelenleg, hogy korlátozottan tudnak közvetlen bizonyítékokhoz hozzájutni és ezáltal bizonyítani az általuk elszenvedett kárt, illetve annak mértékét. A dokumentumok jelentős része ugyanis a jogsértő társaságnál van, azok nem állnak a sérelmet szenvedett fél rendelkezésére. Az új szabályok a kártérítésért folyamodó feleknek könnyebb hozzáférést fognak adni ezen bizonyítékokhoz, például azáltal, hogy a bíróság bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelezheti a versenyjogot megsértő vállalatot arra, hogy a felperes kérelme alapján adjon ki bizonyos iratokat).

Bár a károsultnak versenyjogsértés esetén lehetősége van közvetlenül a bírósághoz fordulni, a bizonyítékok megszerzése miatt már most is célszerű ezt megelőzően a versenyhivatal eljárását kezdeményezni. A versenyhatóság ugyanis számos olyan vizsgálati eszközzel élhet, amely egy „mezei” felperesnek a bíróság előtt nem áll rendelkezésére (például előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat foganatosítása). Ezek egy bírósági perben mind-mind a károsult helyzetét – és keresete sikerének esélyét – javíthatják.

Megfordul a bizonyítási teher

Az általános szabályok szerint a polgári perben annak kell bizonyítania, aki egy tényt állít. Ez alól kivételt fognak tenni az újonnan bevezetésre kerülő szabályok: vélelem fog amellett szólni, hogy a kartell-megállapodás kárt okozott – azaz nem a károsultnak kell majd bizonyítania, hogy a kár valóban bekövetkezett, hanem a versenyjogsértőnek kell alátámasztania, hogy kár nem merült fel.

Rossz ötlet törölni a merevlemezt ha jön a GVH
A közelmúltban napvilágot látott bejelentés szerint a GVH bírságot szabott ki egy gyaníthatóan versenyjogsértő magatartást tanúsító vállalkozással szemben, bizonyítékok megsemmisítése miatt. Bár ennek előfordulása nem gyakori, de ha mégis megtörténik, annak hatása lehet az eljárás végén hozott érdemi határozatra is.
Az új szabályok szintén megkönnyítik az ún. „közvetett vevők” bizonyítási helyzetét. A versenyjog megsértőjével közvetlenül kapcsolatban nem álló, de kárt szenvedő végső vevők az új szabályok szerint legalább egy minimum kártérítési összegre lesznek jogosultak – kivéve, ha a versenyjogsértő bizonyítja, hogy a kár teljes összege ezt a mértéket nem érte el.

Egyéb könnyítések

Az új szabályok több egyéb szempontból is kedvező helyzetbe hozzák a károsultakat. Egyrészt lehetővé válik, hogy a kis értékű kártérítési igénnyel fellépő fogyasztók és kis- és középvállalkozások csoportosan képviseltethessék keresetüket a bíróság előtt. További újdonsága az év során várhatóan hatályba lépő jogszabálynak, hogy a versenyjogsértésben részt vevő feleket egyetemlegesen fogja kötelezni arra, hogy a felmerült kárt megtérítsék. Ezen egyetemlegességi kötelezettség alól azonban azon vállalkozások, amelyek a kartellban való implikációjukat „meggyónják” a versenyhatóságnak, adott esetben mentességet kaphatnak.

Bassola Bálint úgy véli; nyilvánvalóan felmerül a kérdés: az új szabályok a versenyjogi perek elhúzódásához fognak-e vezetni. Ebben a tekintetben megnyugtató lehet, hogy az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok szerint a bíróságok előtti kártérítési igények többsége peren kívüli egyezséggel végződik. Ez történt néhány évvel ezelőtt a Sotheby’s és a Christies’ aukciósházak árkartellje esetében is: a két jól ismert aukciósház egymás között rögzített bizonyos eladási árakat, s így magatartásukkal korlátozták a gazdasági versenyt. Az amerikai bíróság jóváhagyta azt a peren kívüli egyezséget, amelynek értelmében a két aukciósház végül sokmillió dolláros kártérítést fizetett az aukcióban részt vevő ügyfelek részére.

JÓHISZEMŰEN IS SÉRTHETÜNK JOGOT!
Sok kisebb cég vezetője nem is gondol arra, mennyire fontos, hogy működése során a versenyjogi normákra is figyeljen, pedig akár jóhiszeműen is könnyen jogszabályt sérthet. Dr. Szamosi Katalin ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az új Ptk. ügyvezetői felelősségi szabályai a versenyjogi normasértések terén is kellemetlen következményekkel járhatnak.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo