Mint azt korábban közöltük Brüsszel szerint a versenyképesség és méltányosság érdekében radikális reformra van szükség az uniós társasági adórendszereket illetően, amelynek most fektetik le az alapjait. Általánosságban elmondható, hogy az uniós társasági adózásra vonatkozó jelenlegi szabályozás nem követte az egyre inkább digitális és globalizált gazdaság rohamos fejlődését, a tagállamok olykor jelentős szabályozásbeli különbségeit pedig előszeretettel használják ki egyes vállalatcsoportok - írta Fajcsák Gábor, az RSM-DTM nemzetközi adószakértője.

A CCCTB (Common Consolidated Corporate Tax Base) projekt az Unión belül egységes alapokra helyezné a társasági adóalap megállapítási módszerét, konkrétan egy közös adóalap bevezetésével. A CCCTB egyáltalán nem új fogalom, már régóta foglalkoznak vele, azonban 2011-ben a projekt elakadt.

A nyereség keletkezésének államában történő adóztatás.

Általános alapelvként azt szeretné elérni a Bizottság, hogy egy tevékenység nyeresége ott kerüljön megadóztatásra, ahol az értéket előállítják. Kiemelték, hogy nem feltétlenül kell rögtön az adókulcsok egységesítésére gondolni, mivel számos egyéb lehetőség van erre, pl. joghézagok megszüntetése, transzferár szabályok fejlesztése, kedvezményes adórendszerek szigorítása, egyebek mellett.

Vállalkozás-barátabb adózási és üzleti környezet biztosítása.

A Bizottság célja alapvetően az egységes piac működésének egyszerűsítése, adózási és adminisztratív szempontból. Leginkább két új fő területre fókuszál az akcióterv egyebek mellett; a határokon átnyúló veszteségek elhatárolási lehetősége (a CCCTB keretén belül, illetőleg annak bevezetéséig is). A másik a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok lényeges javítása. Jelenleg bilaterális egyezmények kezelik az Unióban is a kettős adóztatás problémáját, a Bizottság azonban szeretne egy egységesebb, hatékonyabb és multilaterális eszközt implementálni. Ilyen ugyan jelenleg is létezik az Arbitrációs Egyezmény formájában, azonban ez kizárólag transzferár kérdésekben alkalmazható. A Bizottság szeretné megvizsgálni az Arbitrációs Egyezmény hatályának kiterjesztési lehetőségeit.

Adózási célú átláthatóság növelése.

Az egyik leginkább napirenden lévő téma, EU-n belül és EU-n kívül is. A Bizottság célja kettős, egyfelől szeretné a tagállamok közötti „szürke zónákat” megszüntetni, amelynek érdekében már több javaslattal előállt. Ezek közül a legszembetűnőbb javaslat a tagállamok hatósági feltételes adómegállapításainak automatikus kicserélése, határokon átnyúló ügyletek esetén. A másik fontos terület az EU olyan harmadik országokkal szembeni egységes fellépése, amelyek nem működnek együtt adózási és információcsere kérdésekben. A Bizottság közzétett egy páneurópai jegyzéket a tagállamok által feketelistára tett harmadik országokról és területekről. Továbbá egy nyilvános konzultációt is indít a Bizottság egy országonkénti (CbC) riportálási kötelezettség bevezetéséről, hasonlóan az OECD BEPS 13. számú akciótervéhez.

Utolsó pontként az akcióterv a még hatékonyabb együttműködést szorgalmazza a tagországok adóhatóságai között, beleértve az adóellenőrzéseket és tapasztalatok kicserélését. Továbbá két uniós szervezet mandátumának és hatáskörének bővítését is javasolja, amelyek jelentősen támogatták eddig is az Unió káros adóztatási gyakorlatok és adóelkerülés elleni munkáját. A két szervezet a Code of Conduct for Business Taxation Group és a Platform on Tax Good Governance.