Eldőlt: jön a magáncsőd

Elfogadta a parlament a családi csődvédelemről szóló törvényt, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. A törvény adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják – írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők. (Két évvel ezelőtt még az NGM illetékesei sem látták jó ötletnek a magáncsőd intézményének bevezetését itthon, mert az adósok ismét csak egy újabb mentőöv lehetőségét látnák benne, illetve a többség rosszabb helyzetben van annál, mintsem, hogy ez a megoldás valódi segítséget jelentene.)

A mérték

Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

A kritériumokkal kapcsolatban az előterjesztők hangsúlyozták, hogy a magáncsődtörvény nem célozhatja sem a többszörösen eladósodott, sem az átlagosnál jóval nagyobb vagyonú lakossági csoportok megmentését.

Az eljárás

Csődvédelem alatt – sorolták – az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.

A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.

Szakértői vélemény
Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé kirendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja őt az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A vagyonfelügyelők feladatai között van a bírósági döntéshozatal előkészítése is, továbbá a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása és az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.

A családi vagyonfelügyelői tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük.

Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez –, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.

Nem elég
A magáncsőd a szigorú belépési korlátok miatt nem lesz elég ember számára hozzáférhető, a kb. 180 ezer bedőlt devizahiteles közül még a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet – írja a magáncsőd elfogadása kapcsán kiadott közleményében a Habitat for Humanity. Az eljárásban a törlesztőrészletek nem a fizetőképességhez, hanem az ingatlan forgalmi értékéhez lesznek igazítva, ami sokak számára megfizethetetlen havi törlesztést fog eredményezni.
Komoly problémának tartjuk azt is, hogy az adós lakhatásának megtartására nincs elég garancia, különösen abban az esetben, ha lakóingatlana értékesítésre kerül – írja a közlemény. A törvény sok fontos részlet kidolgozását, így pl. az adósok megtartható lakásának paramétereiről rendelkező „méltányolható lakásigény” megállapítását a kormányrendeletre hagyja, amely kevesebb jogi garanciát jelent, és tartalmának kialakításába senki nem szólhat bele. A szervezet a lakhatási támogatási rendszer kidolgozását és az állam határozottabb lakáspiaci szerepvállalását szorgalmazza.
A hatálybalépés

A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: idén szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője korábban azt mondta, tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez a családi csődvédelemről szóló törvény.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo