Egy törvénymódosítóban azt kezdeményezik, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához.

A 2016-os adóváltozások közül sok szempontból kiemelkedik az új lakások áfájának 5b százalékra történő csökkentése. Az építőipari szereplők, akárcsak az új lakások iránt érdeklődők egyaránt pozitívan értékelik a döntést. Felmerül azonban néhány kérdés az új szabályozás kapcsán: mi számít a jogszabály alapján „lakóingatlannak”, mi a jogi helyzet a lakások 150 nm feletti részével, mi vonatkozik az irodából átalakított lakóingatlanokra, illetve mennyire számít egyáltalán különlegesnek a mostani adócsökkentés a régió országaiban.

Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást

Több ezer kft. szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt. A két éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel ugyanis összhangba kell(ene) hozni a cégek létesítő okiratait.

Hitelszerződéseknél gyakran előfordul, hogy a pénzintézet csak akkor ad kölcsönt, ha a hitelfelvevő mellett adóstárs is belép a szerződésbe. Az adóstársat sokszor összekeverik a kezessel vagy a jelzálog-kötelezettel. Mit vállal az, aki adóstársul szegődik egy hitelszerződésnél? Mi a következménye az adástársa nézve, ha a törlesztést nem fizetik?

Annak ellenére, hogy az elmúlt évben az Európai Unió új adatvédelmi rendeletével érintett vállalatok csaknem fele kapott az ügyfeleitől adattörlési kérelmeket, 41 százalékuk azonban még nem alakította ki a megfelelő törlési és dokumentációs eljárásokat és nekik a mulasztás akár 20 millió euróba is kerülhet a moratórium lejárta után.

A tulajdonjogon kívül az egyik leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott a haszonélvezeti jogról, és arról, hogy e jog igen széleskörű hatalmat jelent a haszonélvező számára, amelyek még a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozzák. Mihez van joga a haszonélvezőnek, és mihez nem?

Nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet megoldani a március közepéig esedékes kötelező tőkeemelést, mutatjuk milyen más módozat lehetséges. De azonnal lépnie kell az érintett társaságoknak.

Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (ún. opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban a dolgot, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – a HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület) szakértőivel megyünk a téma mélyére.

Januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy kevesebb megszűnést regisztrál a havi cégstatisztika, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap adataiból persze nem lehet trendfordulóra következtetni, de az alaptendenciák arra utalnak, hogy idén a riasztóan magas megszűnési ráta végre csökkenhet. A kft.-k kötelező feltőkésítése ugyanakkor még közbeszólhat.

Vészesen közeledik a határidő, amikorra a kft-k, és rt-k okiratát kötelezően az új Ptk. rendelkezéseihez kell igazítani. 90 ezer cég viszont még mindig nem kezdett neki ennek a folyamatnak, pedig csúnya büntetés lehet a vége a késlekedésnek – figyelmeztet az RSM-DTM szakértője.

Előfordul, hogy egy meghirdetett akciónál némi kavarodás történik, és az adott termék a boltban több különböző áron is fellelhető. Vagy éppen egy fatális hiba folytán 5 forintért kerül ki egy 50 ezret érő termék. Mennyiért kell eladni a terméket? És mit kérhet a vevő? Jogi szakértőnk segít!

Nem tehető feltétlenül felelőssé a tartalomszolgáltató a felhasználók kommentjei miatt, amennyiben az érintett online portál időben eltávolítja a sértő hozzászólást - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

Gyakran fordulnak elő az úgy nevezett „egy forintos” szerződések, amikor egy üzletrészt, céget vagy egyéb vagyontárgyat jelképes összegért ad el az egyik fél a másiknak. Csakhogy ennek van egy komoly veszélye.

Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.

Első olvasatra úgy tűnhet, hogy új az év nem sok újdonságot hozott a környezetvédelmi termékdíj szabályozásban. Kicsit mélyebbre ásva ugyanakkor, kiderül, hogy vannak olyan módosítások, amelyek gyakran használt konstrukciók újragondolását is szükségessé tehetik – hívják fel a termékdíjban érintett vállalkozások figyelmét a MAZARS szakértői. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: az egyik legjelentősebb változás, hogy a jövőben a készletre vétel alapján történő termékdíj fizetés mellett a kötelezettség-átvállalás már nem működik.

Az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárások teszik ki az adósokkal szembeni végrehajtási intézkedések jelentős részét, ezért érdemes áttekinteni, mik azok az alapvető szabályok, amelyek mentén ezek az eljárások folynak. Bármekkora tartozás miatt el lehet árverezni az ingatlant? Hogyan határozzák meg a becsértéket? Mik az árverés legfontosabb szabályai? Szakértőnk segít!

A nyugati mintára bevezetett Kartell Chat intézménye közvetlen és modern kapcsolatot teremt a versenyfelügyelet és a hétköznapi magánszemély között – kérdés persze, hogy ez a fórum mennyire mozgatja meg az érdekeltek fantáziáját.

A munkáltatónak joga van a dolgozót átmeneti jelleggel arra utasítani, hogy a munkaszerződéstől eltérő munkakört lásson el, illetve eltérő munkahelyen, vagy ideiglenesen más munkáltatónál végezzen munkát. Milyen korlátai vannak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak? Milyen díjazás illeti meg a munkavállalót? Szakértőnk segít!

Máris módosítaná a Ptk.-t a kormány, így változhatnak a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok. Az új Ptk. előkészítését irányító Vékás Lajos jogászprofesszor nyílt levélben tiltakozik az igazságügyi miniszternél.

Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor, ezért a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mit a teendő olyan esetben, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza, mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne? Jogi szakértőnk válaszol.

Kötelező-e felvenni, ha az éjszaka közepén megcsörren a céges telefon és a főnök keres? Lehet-e szankcionálni, ha a munkavállaló munkaidőn kívül nem érhető el a munkáltató által biztosított készüléken? Erre a kérdésre kerestük a választ.

Másfél év telt el az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i bevezetése óta, aminek az egyik legjelentősebb változása a Kft. tőkekövetelményeinek változása volt. Ami érdekes adat, hogy még mindig nagyon sokan nem tettek eleget a tőkekövetelményeknek. Mutatjuk, mi a teendő.

Gyakori eset, hogy bizonyos szerződések, nyilatkozatok érvényességéhez a jogszabály két tanú általi aláírását követeli meg. Ilyenkor gyakori, hogy valaki a családtagját, ismerősét kéri meg arra, hogy tanúzza le a már aláírt okiratot. Mit jelent, ha tanúként aláírunk egy dokumentumot? Minden esetben aláírhatjuk-e tanúként az elénk tett okiratot? Szakértőnk segít megvilágítani a legfontosabb pontokat.

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőnk segítségével.

A mostani közbeszerzési törvény szerint az adott építőipari cégnek minimum 50 százalékban saját alkalmazottai és nem alvállalkozói révén kell teljesítenie a beruházást. Azaz, az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát. Az építőipar várhatóan meg fogja találni a szabályozás kiskapuit.

Meddig mehet el a munkáltató a munkahelyre vonatkozó megjelenési szabályokkal? Áttekintjük, milyen keretek között írható elő kötelező viselet, avagy milyen feltételekkel tiltható ki a lábujjközös papucs vagy a spagetti pántos top a munkahelyről.

Módosították a hatályos Közbeszerzési törvényt (Kbt), így támogatással érintett számos magánszférában lévő cég fellélegezhet a közbeszerzési eljárási kötelezettség alól. A módosítás legfőbb indoka az volt, hogy a már megkötött támogatási szerződések esetében több érintett projekt ütemezését is felborította a november 1-jével nem várt rendelkezés. A legfontosabb változásokat dr. Garancsi Georgina foglalta össze a a Piac&Profitnak.

A 2015. év mozgalmas volt, az adatvédelemről szóló jogszabály évközben is többször változott, az adatvédelmi hatóság pedig folytatta ellenőrzési tevékenységét, és számos ügyben fontos, a webáruházak működését is befolyásoló határozatot hozott. Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelemmel foglalkozó partnere összefoglalta nekünk az adatvédelmi hatóság 2015. évi gyakorlatát, amelyből az idei évre vonatkozó trendek is kiolvashatók.

A 2014-es átmeneti megingás után 2015-ben folytatódott az egy éven belül megalkotott jogszabályok számának rendszerváltás óta tartó. A folyamat részben érthető, hiszen több jogszabály több karbantartást és módosítást igényel, de az biztos, hogy Magyarországon sok kérdést szabályoznak törvényben.

Új szabályozás lépett életbe januártól az őstermelők esetében. A mezőgazdasági őstermelői igazolványokra vonatkozó új jogszabály megteremti az elektronikus eljárás, és a jelenlegi papír alapú igazolványok helyett a kártya alapú igazolvány bevezetésének feltételeit. A rendelet előteremti az őstermelők hosszú távú adminisztrációs terheinek csökkentését, valamint az ellenőrzési jogkörök kibővítésén keresztül gazdaságfehérítő célokat is szolgál.

Az ajándékozás az emberi kapcsolatok egyik legszebb megnyilvánulása, de egyben szerződés is az ajándékozó és a megajándékozott között. A nagyobb értékű vagyontárgyak, például ingatlanok ajándékozása különösen megszaporodott, mióta az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes lett. Néha viszont előfordulhat, hogy az ajándék visszakövetelése válik szükségessé. Milyen esetekben teheti ezt meg az ajándékozó?

December közepén módosították az új közbeszerzési törvényt, ennek értelmében mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásai, vagy bármely olyan beruházás, amely 2015. november 1. napját megelőzően igényelt, uniós vagy hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.

Az európai felhőszolgáltatók és szerverparkok felvirágzásához vezethet az Európai Unió Bíróságának nagy jelentőségű adatvédelmi határozata, amely kimondta, hogy az amerikai jog nem nyújt megfelelő védelmet a személyes adatok számára – véli a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A döntés miatt az európai – és így a magyar – cégeknek ugyanis érdemes lesz mérlegelniük, hogy az adatkezelésüket teljes egészében az EU területére helyezzék át.

Főszabály szerint az adott évben esedékes minden szabadságot ki kell adni az év vége előtt. Vannak viszont olyan kiskapuk, amikkel a szabadság nem kis részét mégis át lehet vinni a következő évre.

A fenti mondat sokszor elhangzik védekezésként, amikor valakit azzal szembesítenek, hogy a weboldalán, Facebook oldalán, blogján vagy éppen promóciós, marketing anyagaiban netről letöltött fotókat, képeket használ fel szerzői engedély és jogdíjfizetés nélkül. Mi az igazság ezekkel a képekkel kapcsolatban? Kiderül a Sár és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalójából.

Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.

Az új közbeszerzési törvény jelentősen módosította az üzleti titok védelmével kapcsolatos szabályokat. Míg a nemrég hatályon kívül került jogszabály viszonylag szűk körben, elsősorban konkrét tilalmakkal korlátozta az üzleti titokká minősítés lehetőségét, addig az új Kbt. ennél szélesebb korlátokat szab.

Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3.000.000 forintra. Jobb a törzstőke emelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.

A magyar munkavállalók jelentős része támogatná, ha a munkába járás is a munkaidő részének számítana, a felsővezetők többsége azonban nem tartja megoldhatónak, hogy az Európai Bíróság egyik döntése a fix munkavégzési hellyel rendelkezők munkavállalókra is vonatkozna. A kötelező, nők számára fenntartott pozíciókra vonatkozó munkahelyi kvóta bevezetése is megosztja a válaszadókat – derül ki a Profession.hu kutatásából.

A jövő év elejétől a Munka Törvénykönyve is finomhangoláson esik át, jelentősen módosul többek között az elektronikus aláírásra vonatkozó szabályozás, a felmondás, a végkielégítés és a munkavállaló által fizetett kártérítés is. A legfontosabb újdonságokat az RSM-DTM szakértője foglalta össze.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorításával a cégeknek arra is figyelniük kell, hogy szerződéseikben lehetőséget teremtsenek rá, hogy később szükség esetén jogszerűen adhassák át az ügyfelek adatait követeléskezelő cégnek. Laczkó Hajnalkával az INTRUM JUSTITIA Zrt. B2B kereskedelmi üzletágvezetőjével beszélgettünk erről.

A kötetlen munkaidőben dolgozók esetében gyakran nem egyszerű elválasztani a munkát a magánélettől. A mobiltelefonok és a telefonra érkező e-mailek korában pedig még nehezebb meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között. A mai világ már szinte diktálja és elvárja a 24 órás készenlétet és rendelkezésre állást nem csak hétköznapokon, hanem ünnepekkor és szabadság alatt is.

A hatályos közbeszerzési törvény értelmében jelentősen bővült azon vállalkozások köre, akiket a jogalkotó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A kis-és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve, ezért várhatóan módosulni fog a vonatkozó szabályozás; mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak vagy bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, nem uniós vagy uniós forrásból származó közvetlen támogatásából valósul meg. Az Országgyűlés várhatóan 2015. december 14-15-én szavaz a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításáról.

Ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt - tartalmazza a most elfogadott törvénymódosítás.

A közelmúltban bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára: a versenyhatóság bírságcsökkentésben részesítheti azon vállalkozásokat, amelyek hozzájárulnak az eljárások gyors vagy hatékony lezárásához, valamint ösztönzőkkel kívánja rábírni a piaci szereplőket arra is, hogy versenyjogi megfelelőségük érdekében érdemi lépéseket tegyenek. Kérdéses persze, hogy ezek a lehetőségek mennyire fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

Kiegészítené az árubemutatókra vonatkozó tilalmakat az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, eszerint fesztiválokon használt kártyákat lehetne osztogatni. Változtatnának az adótörvények online kaszinókat érintő szabályain is.

A munkáltató utasítási joga a munkaviszony egyik alapvető eleme, és a munkavégzés irányításának egyik eszköze. A munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat a munkavállaló köteles teljesíteni. Azonban vannak olyan esetek, amelyek kivételt képeznek. Mikor köteles megtagadni a dolgozó az utasítás teljesítését, és mely esetben bízza a törvény a megtagadás lehetőségét a dolgozóra? Szakértőnk segít!