Komoly bosszúságot okozhat egy vállalkozónak, ha megbízhatatlan szolgáltatótól vételezi az internetet. Gyakori eset, hogy karbantartási munkálatokra, túlterheltségre vagy vis maior helyzetre hivatkozva a szolgáltató nem végzi el a szerződésben vállalt kötelezettségeit, azaz nem biztosítja a zavartalan nethasználatot.
Az "apróbetűs" rész
Egy budapesti pizzéria tulajdonosa a Piac & Profitnak kb. egy évvel ezelőtt volt kénytelen szerződést bontani akkori szolgáltatójával, mert a cég rendszeresen szüneteltette a nethozzáférést.
- A legtöbb kuncsaftunk kényelmesen, az interneten rendeli meg az ebédjét vagy vacsoráját. Miután többször is előfordult, hogy egy teljes napig nem működött az internet, panaszt tettem. Az ügyfélszolgálaton dolgozó hölgy flegma módon közölte, hogy a szerződésünk szerint amennyiben egy napnál nem hosszabb ideig szünetel a szolgáltatás, nem léphetek fel kárigénnyel. Megnéztem, valóban ez állt a dokumentumban. Hiába, nem közhely, hogy a lényeg az apró betűs részben rejlik – mondta az üzletember, aki elárulta: egy átlagos napon 150-200 pizzát is kiszállítanak, átlagosan darabját átlagosan 1400 forintért. A rendelők fele kér egy fél literes üdítőt is 350-ért. Ebből megtippelhető, hogy a kár 315 ezer forintos bevétel elmaradása. Ennek valamivel kevesebb, mint a fele a tényleges haszon.
Egy másik üzletembertől megtudtuk: az ő szolgáltatója rendszeresen fényes nappal, azaz gazdasági szempontból éppen a csúcsidőben végez karbantartási munkálatokat. Hiába bosszús emiatt, ha határozott időre hűséget vállalt.
Térítik a kárt?
Azonban egyáltalán nem biztos, hogy a vállalkozás jogosult kártérítést követelni a leállás miatt még akkor sem, ha komoly bevételkieséssel kell számolnia. A Nemzeti Hírközlési Hatóság közlése szerint ha a hiba a szolgáltatónál van, akkor a bejelentéstől számított legkésőbb 72 órán belül kell azt elhárítania a szolgáltatónak. Vagyis akár három napnyi kimaradás is "belefér", ha a szolgáltató nem vállalt volna önként rövidebb határidőt az általános szerződési feltételekben a szerződés aláírásakor. Ha a vállalt időn túl sem megy a net, a szolgáltatás díját akkor is ki kell fizetnünk, viszont a szolgáltatótól kötbér követelhető, amit a havi számlán írnak jóvá. A kártérítés esetében azonban nem sok remény van. A hatályos jogszabályok szerint az előfizető csak a vagyonában beállt értékcsökkenést igényelheti a szolgáltatótól, az elmaradt hasznot nem.
- Hogy eldönthessük, jár-e kártérítés a vállalkozónak, ahhoz mindig a szolgáltatási szerződésben foglaltakat kell alapul venni. Az általános szerződési feltételek általában tartalmazzák, hogy az előfizető milyen esetekben élhet kárigénnyel – magyarázza Berényi András jogász. Hozzátette, a szerződési feltételek viszont támadhatók, ha azok kimutathatóan nem fairek a szerződő féllel szemben.
- Ha valaki egy szolgáltatást megrendel, és a szolgáltatás aztán a szolgáltatónak fölróható okból szünetel, nyilvánvaló, hogy az előfizető követelhet kártérítést. Vannak azonban olyan helyzetek, melyekben elkerülhetetlen a szolgáltatás akadozása. Ilyen vis maior eset lehet, ha a vihar letépi az internetes vezetéket –mondta a szakértő. A szolgáltató viszont köteles ilyen esetben is mindent megtenni a szolgáltatás helyreállítása érdekében, viszont nem kötelezhető kötbér kifizetésére.
K.
