Jogi kisokos cikkek

A közös megegyezésből is lehet munkaügyi per
A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés sajátossága, hogy az érintett felek az idő múlásával sok esetben már nem tudnak azonosulni a korábban tett nyilatkozatuk tartalmával, s ennek megfelelően a közös megegyezés érvényességét munkaügyi perben vitatják. Érdemes tehát közelebbről is megnézni azt, hogy milyen eljárási szabályok figyelembe vételével támadható ez a munkaviszonyt megszüntető kétoldalú jognyilatkozat.

Meghátrált a kormány, már vasárnap nyithatnak a boltok
Meggondolta magát a kormány a vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatban, a kiskereskedelemben, hamarosan újra kinyitnak az üzletek vasárnap. A teljes törvény visszavonását javasolják az országgyűlésnek, így nem csak vasárnap, de éjszaka is nyitva tarthatnak az üzletek.

Jön a diákmunka szezonja: mire ügyeljünk a szerződésnél?
Lassan kezdenek nyári munkák után vadászni a diákok, ahogy közeledik a vakáció. A nyári diákmunkák előtt azonban érdemes végignézni, mire kell figyelnie a szerződés megkötése előtt a diákoknak és a munkáltatóknak egyaránt. Segítünk.

Ki a felelős a munkahelyi balesetekért?
Még az alapvetően nem veszélyesnek tartott munkakörökben is bárkivel történhet baleset. Lehet súlyosabb, lehet enyhébb, mindenképpen érdemes tisztázni, hogy mi a munkáltató kötelessége és lehetőségei, illetve mit tehet a munkavállaló.

Mikor jár az ingatlanközvetítőnek a jutalék?
Gyakran merülnek fel vitás kérdések az ingatlanközvetítők szerződései, az azokban foglalt feltételek tisztességessége-tisztességtelensége kapcsán. Milyen esetekben követelheti az ingatlanközvetítő a jutalék teljes összegét? A megbízás megszűnése után hosszabb idővel is is jogos lehet a jutalék követelés? Jogi szakértőnk segít!

Komoly változások jönnek a könyvvizsgálóknál
Változnak a függetlenségre, a könyvvizsgálókra, a könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások, egy a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint.

Közbeszerzés: kinél az előny?
A tavaly életbe lépett új közbeszerzési törvény alapján már nem kell díjat fizetniük a gazdasági társaságoknak azért, hogy minősített ajánlattevők legyenek. A Közbeszerzési Hatóság által megújított szempontrendszer alapján megszerzett státusszal egyszerűbben és költséghatékonyabban vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban azok, akik felkerülnek a minősített ajánlattevői jegyzékbe.

Vámbírság: így lehet csökkenteni
Május elsejétől változik a vámtörvény, megszűnik a korrekciós pótlék rendszere, változnak a vámbírságok tételei is. Veszprémi István, a Deloitte partnere segítségével összefoglaltuk a legfontosabb változásokat és hogy hogyan csökkenthetőek a bírságtételek.

Mikor lehet elállni a munkaszerződéstől – és ez miért nem felmondás?
Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.

Kifut a kényszertörlési hullám
Kifutnak a cégbíróságok által korábban tömegesen indított kényszertörlési eljárások, lassan csökken a megszűnő társas vállalkozások száma Magyarországon. Ez a kisebbik jó hír; a nagyobb az, hogy a frissen indított felszámolási eljárások száma alacsony szinten stabilizálódott, vagyis a válság és a kormány szigorú intézkedései sikerrel konszolidálták a cégvilágot.
Kockázatkerülési kisokos webshopoknak
A webáruházaknak amellett, hogy állandóan optimalizálni kell a működésüket, hogy elérjék és aktivizálják a potenciális vásárlókat, azért nem szabad elfeledkezniük arról sem, hogy számos jogszabálynak kell megfelelniük. Dr. Ormos Zoltán az OrmosNet ügyvezetője az E-Commerce Expón tartott előadásában egy olyan rangsort állított fel, melynek alapján könnyebben eldönthető, hogy melyik szabály mekkora büntetési kockázatot jelent a cégeknek.
Módosultak a tao-kedvezmények szabályai
A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatta meg az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket szerdán a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával.
Így lehet még nagyobb baj a behajtási költségátalányból
Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adó fizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozás nyomán, ugyanis a cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőnek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől.
Minden az online nyereményjátékok jogi szabályairól
Nyereményjáték szervezése bevett marketing eszköz egy online szolgáltatás használóinak növelésére, új felhasználók szerzésére, illetve inaktív felhasználók ösztönzésére. Az online promócióknak azonban számos jogszabályi feltételnek kell megfelelniük, mint például a fogyasztóvédelmi szabályok, adózási kérdések, a szerencsejáték törvény, adatvédelmi, reklámjogi és e-kereskedelmi kérdések. Cikkünkben dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda elektronikus kereskedelemmel foglalkozó partnere volt segítségünkre a válaszok megtalálásában.
Végre megoldódik a 40 eurós mizéria
Március végétől részlegesen visszamenő hatállyal, megváltoztak a behajtási költségátalány elszámolásának szabályai. A törvény értelmében ezentúl a kötelezettnek csak akkor kell könyvelnie a behajtási költségátalány összegét, ha arra a jogosult igényt tart. Szakértőnk segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat!
Többen vihetik bíróságra a NAV-ot
Jövőre hatályba léphet az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslatok új szabályozása. Az új jogorvoslati rendszerben a vállalkozások fellebbezés helyett rögtön a bírósághoz fordulhatnak, a bírósági eljárás pedig várhatóan kétfokozatú lesz, szemben a jelenlegi egyfokú bíráskodással. A Deloitte Legal adóperes szakértőjének segítségével összefoglaljuk a tervezett új szabályozás legfontosabb szempontjait.
A számvitelben is sürget a határidő
Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-étől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Adatvédelem: önként és dalolva?
A Safe Harbor bukását követően az USA-ba történő adattovábbítás új jogszabályi keretének kialakítása új szakaszba lépett: 2016. február 29-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Adatvédelmi Pajzs, azaz a Privacy Shield érvénybe lépéséhez szükséges dokumentumokat, így megismerhetővé váltak a kapcsolódó részletszabályok is, amelyek közül most bemutatjuk a legfontosabbakat.
Kereskedőknek! Három napig kötelező a csere
A Kúria megerősítette a fogyasztóvédelmi hatóság korábbi jogalkalmazási gyakorlatát a tartós használatra rendelt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében, a 3 munkanapon belüli cserekötelezettség ügyében.
Mire ügyeljünk, ha a gyerek nevére íratjuk az ingatlant?
Gyakori eset, hogy a szülők kiskorú gyermekük részére vásárolnak ingatlant, hogy jövőjét megalapozzák. Előfordul, hogy azért kerül a gyermek nevére az ingatlan, hogy később védve legyen a szülők esetleges adósságai miatti végrehajtásról. Bármi is az ok, érdemes végiggondolni, hogy milyen következményei lehetnek a jövőben a gyermek ingatlanszerzésének. Például hogyan lehet a kiskorú gyermek nevére íratott ingatlant szükség esetén értékesíteni?
Véget ért a Winnetou-csata a bíróságon
Óvatosan kell bánni a közösségi védjegyekkel, ezt bizonyítja egy friss ítélet az Európai Bíróságról, amelyben egy fiktív regényfigurához kapcsolódó jogokat védte meg a testület. Eszerint a nemes lelkű indián főnök, Winnetou neve védett és nem lehet használni termékmegjelölésre „csak úgy”.
Félnek a feketén foglalkoztatottak
Az ellenőrzött munkáltatók többségénél találtak szabálytalanságot a munkaügyi ellenőrök tavaly, ráadásul az a tapasztalatuk, hogy a munkavállalók félnek kiállni a jogaikért. Feketefoglalkoztatásban még mindig az építőipar a legfertőzöttebb, a szankciók már nem igazán riasztják el a jogsértőket.
Példát vehetnénk a sógorokról
Mivel az osztrák fővárosban is egyre népszerűbbek a közösségi megosztó portálok, és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a piacból, Bécs tájékoztató honlapot indított gyakorló és leendő szállásadók számára, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt.
Nem biztos, hogy jó ötlet volt a haladék
Februárban 4305 társas vállalkozás szűnt meg Magyarországon, kevesebb, mint az elmúlt félév havi átlagában. Ebben segíthetett az is, hogy a kormány egy év haladékot adott a kft.-knek törzstőkésük megemelésére. A gazdaság viszont rosszul járt ezzel.
Fontos változás a netes kereskedőknek!
Február 15-től a gyakorlatban is elindult a fogyasztói panaszok hatékony, elektronikus kezelésére létrehozott online vitarendezési platform (OVR). Az Európai Bizottság által működtetett online platform a mindennapos üzleti gyakorlat szempontjából is hozott lényeges jogi változásokat”– tájékoztat Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda jogásza.
Most gondolja át, mit kell módosítani a cégben!
A kft-k törzstőke emelésének elhalasztásáról szóló törvénymódosítás azt is tisztázta, mennyi illetékkel jár majd a dolog. Lássuk, mikor marad illetékmentes a kötelező módosítás, és mennyibe kerül, ha van más is.
Több ezer magyar cég kerülhet bajba Romániában
Csaknem 10 ezer magyar-román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új Transzferár Irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár dokumentációjukat a hatóság felé, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A bírság mértéke akár az egymillió forintnak megfelelő összeget is elérheti.
Mibe kukkanthat bele a főnök? És miért ütheti meg a bokáját?
A munkáltatónak a munkaviszonnyal összefüggésben széles körű ellenőrzési joga van a dolgozó tevékenységét illetően, de azért messze nem terjed ki mindenre, és ami a legfontosabb: ha a munkavállaló tudta nélkül történik, a vállalat bizony csúnyán megütheti a bokáját.
Kiküldetésben jár a napidíj - de mennyi?
Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként ugyanúgy adóköteles, mint a munkabér.
Két hete van nyolcvanezer őstermelőnek
Március 20-áig kell igényelniük az év elején bevezetett új, kártya alapú igazolványt azoknak az őstermelőknek, akiknek az igazolványa hatályos, de erre az adóévre még nem érvényesíttették. Más, fontos változások is jönnek az őstermelőknél.
Mit (nem) tehet a behajtó?
Gyakori, hogy egy-egy követelést követeléskezelő vállalkozásnak adott megbízással próbálnak behajtani. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?
Zálogjog: vissza a start mezőre?
Az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása – foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Még egy évig tart a kegyelem
A kft-k és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Ptk.-nak való megfelelésre. Ennek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.
Jön a kivitelezők kötelező felelősségbiztosítása?
Felelősségbiztosítás előírásának lehetőségét is tartalmazza az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A javaslat július 1-jétől kizárólag elektronikus úton tenné lehetővé a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek bejelentését az építésügyi hatóságnál.
Így verik át százezrekkel a cégeket
Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak. Ez a gyakorlat több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára, pedig elkerülhető lenne.
Bérbe építhető a versenytilalom?
A munkáltatók gyakran kötnek versenytilalmi megállapodást a munkavállalókkal, nehogy a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló a konkurenciához menjen dolgozni. A versenytilalom ellenértékét többféle módon határozhatja meg a munkáltató. Van-e arra lehetőség, hogy az ellenértéket a munkáltató az alapbérbe építse be?
Haladékot kapnak a kft.-k
Egy törvénymódosítóban azt kezdeményezik, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához.
Áfacsökkentés: olvassuk el az apró betűs részt is!
A 2016-os adóváltozások közül sok szempontból kiemelkedik az új lakások áfájának 5b százalékra történő csökkentése. Az építőipari szereplők, akárcsak az új lakások iránt érdeklődők egyaránt pozitívan értékelik a döntést. Felmerül azonban néhány kérdés az új szabályozás kapcsán: mi számít a jogszabály alapján „lakóingatlannak”, mi a jogi helyzet a lakások 150 nm feletti részével, mi vonatkozik az irodából átalakított lakóingatlanokra, illetve mennyire számít egyáltalán különlegesnek a mostani adócsökkentés a régió országaiban.
Na, most van baj a SZÉP-Kártyával és az Erzsébet-utalvánnyal
Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást
Több ezer céget sodorhat el a tőkeemelés
Több ezer kft. szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt. A két éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel ugyanis összhangba kell(ene) hozni a cégek létesítő okiratait.
Mire vállalkozunk, ha adóstársak leszünk?
Hitelszerződéseknél gyakran előfordul, hogy a pénzintézet csak akkor ad kölcsönt, ha a hitelfelvevő mellett adóstárs is belép a szerződésbe. Az adóstársat sokszor összekeverik a kezessel vagy a jelzálog-kötelezettel. Mit vállal az, aki adóstársul szegődik egy hitelszerződésnél? Mi a következménye az adástársa nézve, ha a törlesztést nem fizetik?
Milliárdos bírsággal játszanak a cégek
Annak ellenére, hogy az elmúlt évben az Európai Unió új adatvédelmi rendeletével érintett vállalatok csaknem fele kapott az ügyfeleitől adattörlési kérelmeket, 41 százalékuk azonban még nem alakította ki a megfelelő törlési és dokumentációs eljárásokat és nekik a mulasztás akár 20 millió euróba is kerülhet a moratórium lejárta után.
Mire jogosult a haszonélvező?
A tulajdonjogon kívül az egyik leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott a haszonélvezeti jogról, és arról, hogy e jog igen széleskörű hatalmat jelent a haszonélvező számára, amelyek még a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozzák. Mihez van joga a haszonélvezőnek, és mihez nem?
Nemcsak készpénzzel lehet megoldani a tőkeemelést
Nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet megoldani a március közepéig esedékes kötelező tőkeemelést, mutatjuk milyen más módozat lehetséges. De azonnal lépnie kell az érintett társaságoknak.
Vételi jog: így lesz minden rendben
Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (ún. opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban a dolgot, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – a HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület) szakértőivel megyünk a téma mélyére.
Csúnya fordulatot hozhat a kötelező tőkeemelés
Januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy kevesebb megszűnést regisztrál a havi cégstatisztika, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap adataiból persze nem lehet trendfordulóra következtetni, de az alaptendenciák arra utalnak, hogy idén a riasztóan magas megszűnési ráta végre csökkenhet. A kft.-k kötelező feltőkésítése ugyanakkor még közbeszólhat.
90 ezer cégnek fel kéne kötnie a gatyát
Vészesen közeledik a határidő, amikorra a kft-k, és rt-k okiratát kötelezően az új Ptk. rendelkezéseihez kell igazítani. 90 ezer cég viszont még mindig nem kezdett neki ennek a folyamatnak, pedig csúnya büntetés lehet a vége a késlekedésnek – figyelmeztet az RSM-DTM szakértője.
Mindig a kiírt ár az igazi?
Előfordul, hogy egy meghirdetett akciónál némi kavarodás történik, és az adott termék a boltban több különböző áron is fellelhető. Vagy éppen egy fatális hiba folytán 5 forintért kerül ki egy 50 ezret érő termék. Mennyiért kell eladni a terméket? És mit kérhet a vevő? Jogi szakértőnk segít!