Négy tévhit a közös tulajdonnal kapcsolatban

A közös tulajdon a köztudatban is széles körben ismert fogalom, bár e fogalom tartalmával kapcsolatban már számos tévhit és félreértelmezés létezik. Sokak számára zavaros például a közös tulajdon osztatlan volta, és sok félreértés adódik az elővásárlási jogból, és a költségviselésből is. Szakértőnk bemutat néhányat ezek közül a tévhitek közül.

Kép: Pixabay

Tévhit: Ha egy ingatlan 50%-os tulajdonosa valaki, azt jelenti, hogy az ingatlan területének felét használhatja.

Az egyik leggyakoribb és legkitartóbb tévhit, hogy a tulajdonostársak mindegyike a hányadrészének megfelelő nagyságú területet használhat az ingatlanból. Ez az elgondolás alapvetően téves, mivel a közös tulajdon osztatlanságából ered, hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak a korlátja, hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a többi tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogait és érdekeit sértsük. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a többieket az ingatlan használatából. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

Mikor faraghatunk rá ingatlanvásárlásnál?
Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.
Tévhit: Ha a tulajdonostárs a többiek részét is használja, akkor tőle ezért a többlethasználatért díj követelhető.

Az előző tévhitből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja, és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant. Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Tévhit: Az elővásárlási jog önmagában megakadályozza, hogy a tulajdonostárs másnak adja el az ingatlant.

Viszonylag ismert mindenki számára, hogy a közös tulajdonban a tulajdonostársaknak egymás tulajdonrészére vonatkozóan elővásárlási joga van, ha külső személy részére történik az eladás. Ennek ellenére előfordul, hogy a tulajdonos nem közli a vételi ajánlatot a többi tulajdonostárssal, mielőtt eladná a részét egy külső vevőnek.

Mikor kell illetéket fizetni céges ingatlan után?
Ingatlannal rendelkező társaságok adásvételével kapcsolatban az adótörvények számos speciális szabályt tartalmaznak. Hogy értelmezendő a 75 százalékos szabály? Hogyan kezeljük az aktív időbeli elhatárolásokat?
Sok tulajdonostárs azt gondolja, hogy ebben az esetben elég erre az elmaradásra hivatkozni, és máris érvénytelen a harmadik személlyel kötött adásvétel. Ez azonban nem így van. Az elővásárlásra jogosult nem élhet vissza e jogával, azaz nem hivatkozhat elővásárlási jogára, ha ténylegesen ő maga nem is szeretné megvásárolni a dolgot, hanem csak meg akarja akadályozni az eladást. Nem elég tehát az elővásárlási jog megsértésére hivatkoznia, hanem egyben nyilatkoznia is kell arról, hogy a vételi ajánlatot elfogadja, és igazolnia azt, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételár kifizetéséhez.

Tévhit: Minden, a közös tulajdonnal felmerülő költséget a használó tulajdonostárs köteles fizetni. 

Szintén tévhit az, hogy a közös tulajdonú dolgot használó tulajdonostárs viseli a dologgal járó összes költséget. Ennek legfeljebb a közvetlen használattal felmerülő költségek esetén lehet alapja, például lakóingatlan esetén a rezsiköltségnél, ha az ingatlant csak az egyik tulajdonostárs használja. Azonban a dolog állagának megóvásához, fenntartásához szükséges költségeket, valamint az adókat és más közterheket, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb terheket, kiadásokat (pl. közös költség) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában közösen viselik, akkor is, ha nem közösen használják a dolgot.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Lemondott a miniszterelnök, mert cége némi uniós pénzhez jutott

Lemondott a miniszterelnök, mert cége némi uniós pénzhez jutott 

A litvánoknál nulla tolerancia van, ha korrupcióról van szó.
Csehországban teljes kormányzati támogatás mellett indult el a Pride

Csehországban teljes kormányzati támogatás mellett indult el a Pride 

A műbalhék országa lettünk.
A Szigetre nem mehetnek rasszisták a Közszolgálati Egyetemre igen

A Szigetre nem mehetnek rasszisták a Közszolgálati Egyetemre igen 

Olyan jöhet Magyarországra, aki támogatja Izrael bombázását, olyan nem, aki ellenzi a palesztínok gyilkolását.
Pintér Sándor belügyminiszter belebukott választási ígéretébe

Pintér Sándor belügyminiszter belebukott választási ígéretébe 

Szolnok közbiztonsága elesett.
Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo