Az Országgyűlés 2016. május 10-én fogadta el a könyvvizsgálókról szóló törvény módosítását. Az új szabályok rendelkeznek a közérdeklődésnek leginkább kitett vállalatok könyvvizsgáló cégekkel folytatott együttműködésének időtartamáról, illetve megszabják a könyvvizsgálaton felül nyújtható szolgáltatások körét és mértékét. A törvénymódosítás emellett átalakítja a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszerét.
A törvény által előírt kötelező rotációnak megfelelően a hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők nyolcévente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi tőzsdei kibocsátónak tízévente kell ezt megtennie. A több mint 150 hazai vállalatot érintő jogszabály bizonyos esetekben akár már 2017-től indokolttá teheti a váltást.
„Az érintett társaságoknak felül kell vizsgálniuk a könyvvizsgálójuk által eddig nyújtott szolgáltatások körét, mivel az új szabályok meghatározzák, hogy egyes tevékenységeket milyen értékhatárig végezhetnek a könyvvizsgálók egyazon ügyfélnek. Az értékhatáron kívül a törvény tilalmat vezetett be többek között bizonyos adótanácsadói szolgáltatásokra, jogi képviseletre és a vagyonértékelésre.” - mondta Bartha Zsuzsanna az EY könyvvizsgálati üzletágának vezetője.
A törvénymódosítás hatására átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere. A Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság több jogosultságot kapott a szakma szereplőinek ellenőrzésére.
„A közfelügyelet elsődleges feladata, hogy kiszűrje a szakma azon szereplőit, amelyek nem megfelelő minőségben látják el a munkájukat, ezért a hatáskör bővülése szintén a bizalom növekedésének irányába viszi a piacot. A retorziók tárháza széleskörű és ezeknek egy része már eddig is alkalmazásban volt. A közfelügyelet ismételt vizsgálatra kötelezheti a könyvvizsgálót, amennyiben arra az eredményre jut, hogy a kiadott jelentést az elvégzett munka nem támasztja alá, de akár fegyelmi eljárást is indíthat, végső esetben pedig a működési engedélyt is visszavonhatja.” – emelte ki a szakértő.
