Felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra.

A pénzügyi területen kívüli vállalati jelentések esetében bővíteni kell a könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatások körét a szakma megújítása keretében – derül ki a Mazars megbízásából készült globális tanulmányból. A több elterjedt tévhitet is eloszlató reprezentatív felmérés beszámol arról is, hogy egyre népszerűbb a közös könyvvizsgálat, és hogy az emberi hozzáadott értéket a cégvezetők a jövőben sem tartják mellőzhetőnek az auditálás során. A szakértők egyetértenek a vállalatvezetők kétharmadával, hogy nem a könyvvizsgálat feladata a csalások leleplezése. 

Először kerül élesen célkeresztbe egy számviteli kérdésre a múlt év végén kiadott állásfoglalás. Eszerint ugyanis valamennyi holdingtársaságnak könyvvizsgálati kötelezettsége áll fenn. Vagy mégsem?

Az adatbányászat aranykorát éli, komoly potenciált rejt magában a könyvvizsgálat során is. Ha kihasználják a benne rejlő lehetőségeket, a könyvvizsgálati szakma már nem csupán a „kötelező rossz” lesz a cégvezetők szemében, hanem komoly értéket fog teremteni – véli a BDO szakértője.

Sok esetben kellemetlen meglepetés érheti a gyanútlan adózót, ha a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően elszámolt valamit, az adóhatóság ugyanakkor nem engedi meg annak hatását szerepeltetni az adóbevallásban. Jelentős adóbírság lehet az ügy vége, hívja fel a figyelmet a Jalsovszky ügyvédi iroda szakértője.

2016. június 17-től minden EU-tagállamban kötelezően életbe lép a könyvvizsgálati tevékenységről szóló uniós reform. Az uniós irányelvet májusban építette be a törvényhozás a magyar jogrendszerbe, ami jelentős változásokat hoz az érintett hazai cégek számára.

A könyvvizsgálókról szóló törvény módosítása mellett voksolt ma a parlamenti képviselők jelentős többsége. A megszavazott törvényjavaslat indoklása a könyvvizsgálói feladatokat olyan szakemberek végezzék, akik megfelelő felkészültséggel és szakértelemmel látják el a vállalkozók beszámolóinak felülvizsgálatát. A legtöbb cégnél az új rendszer a 2017. január 1-től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.

A magyarországi könyvvizsgálók tavaly összesen 27 873 pénzügyi beszámolót ellenőriztek, és több mint 90 százalékukat teljesen helytállónak találták. A többinél viszont legalább figyelemfelhívó megjegyzést fűztek a cégek által készített dokumentumokhoz.

A könyvvizsgálati kötelezettség alá eső cégek az államháztartás szempontjából sokkal jobb gazdálkodási adatokat mutatnak fel, mint nem könyvvizsgált társaik – derül ki az Opten elemzéséből. Az auditált cégeknél magasabb az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás, és kétszer annyi adót fizetnek, mint a nem auditált társas vállalkozások.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2800 könyvelőt töröl a nyilvántartásból, és a napokban megkezdi a törlésről szóló határozatok kézbesíttetését - mondta Pankucsi Zoltán, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára.

2017 végéig 741 könyvvizsgáló veszíti el az engedélyét arra, hogy közérdeklődésre számot tartó cégeket, azaz pénzintézeteket és tőzsdei cégeket auditáljon. Az érintetteknek addig újra vizsgát kell tenniük. A könyvvizsgálói tevékenység szabályozása több más ponton is szigorodott.

Sok más mellett a számviteli törvény is jelentősen változott idéntől. A legtöbb módosítás 2015. január elsején lépett életbe, de visszamenőleg, a 2014-es üzleti évre is alkalmazhatjuk. Lássunk néhány fontos pontot!

Sok cégnek május 31-ig kell letétbe helyeznie beszámolóját. Azzal, hogy ismertek lesznek a beszámolóval lezárt üzleti év adatai, lehetőségünk lesz rá, hogy megvizsgáljuk könyvvizsgálatra kötelezett–e társaságunk.

Az idén tovább emelkednek a határértékek, amelyek fölött könyvvizsgálati kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. Érdemes azonban alaposan átgondolni a hatásokat mielőtt egy cég az új szabályok alapján lemondana a könyvvizsgálatról.